Hát, ezzel a párhuzammal vitatkoznék. Jézus ugyanis olyan páriákkal is kereste a kapcsolatot, akik nemcsak a kor értékítélete, de az evangélium erkölcsi üzenete szerint is bűnös életet éltek. Az evangélium ilyen szereplőire a Jézussal való találkozás transzformatív hatással van: valószínűleg megváltozik az életük, jobb útra térnek.

Ha ezt a párhuzamot szeretnéd alkalmazni a melegek és a legtöbb keresztény egyház mai kapcsolatára, az akkor azt jelentené, hogy a melegek azért páriák, mert valóban erkölcsileg elítélendő életet folytatnak, és hogy a velük szemben tanúsított nyitottság célja és értelme az lenne, hogy esélyt kapjanak a változásra.

Dehát ezt sok keresztény egyház már ma is hirdeti és teszi: erről szólnak a katolikus katekizmus vonatkozó részei, az ex-gay kezdeményezések, stb. Ezek pont úgy tekintenek a melegekre, mint az evangélium a prostituáltakra, vámosokra, stb., akiket meg kell téríteni.

Szerintem ezt az eszmefuttatást te is elveted, és szerinted sem Máté, hanem a szimpla heterok megítélését kellene a melegekkel szemben alkalmazni a keresztény egyházakban. Jól gondolom?

@everyday_normalguy: teljesen jogos az észrevétel, amennyiben - mint minden hasonlat - ez a párhuzam is sántít. Valóban nem lehet egy az egyben alkalmazni a vámosok=melegek analógiát. Ebből a hasonlatból is csak annyit lehet felhasználni, amennyiben a párhuzam fennáll. Ebből a szempontból igaz, hogy az adott kor "elitje" részéről megnyilvánuló morális ítélkezés, kiközösítés, gyűlölködés elfogadhatatlan Jézus számára. Másrészt az "elit" által elítélt, megvetett kiközösített emberek elfogadását, velük egyfajta közösség vállalását szintén példaértékűnek érzem. Abban viszont teljesen igazad van, hogy az elutasítás, a kiközösítés oka és a közösségvállalás célja az általam párhuzamba állított kérdésekben eltérő és valóban elvetem a melegek "jó útra" terelésére irányuló, az ex-gay mozgalmak és hasonló képmutató, álszent és kifejezetten káros tevékenységek formájában megnyilvánuló cselekedeteket, melyek szerintem Isten akaratával is ellentétesek, tehát morálteológiai szempontból bűnnek minősíthetőek.

@kaleidoscope:

Valóban nem lehet egy analógia 100%-os, mert hisz akkor nem is analógiáról, hanem azonosságról lenne szó. Ugyanakkor a Bibliában ott vannak az önhibájukon kívül számkivetett szereplők, akiket Jézus a nélkül emancipál, hogy az érintetteknek bármilyen szokásukon vagy gyakorlatukon változtatniuk kéne. Mondjuk a nem zsidók en bloc.

Szóval vannak olyan példák, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a többség vagy egy elit igaztalanul is ki tud közösíteni egy közösséget, és ez bűn. Ezért én még mindig úgy érzem, hogy nem jó, ha Máté történetét (meg a bűnösök elfogadásának többi történetét) azzal állítják párhuzamba, ahogyan egyes befolyásos keresztény egyházak hozzám viszonyulnak a melegségem miatt. Épp ez a hivatkozási pontja a katolikus katekizmusnak, és az ex-gay mozgalomnak is: ahogyan Mátét is ki kellett menteni a bűnből, úgy a melegeket is, nem szabad a bűnöst elítélni, csak a bűnt, stb.

Csak azért, mert meleg vagyok, nem vagyok "beteg", akinek "orvos kell". Én mondjuk szamaritánus vagyok, akinek az élete még jobban is tetszhet Istennek, mint a kirekesztő elitistáké. Nem kell velem foglalkozni, csak békén kell hagyni és nem kell elítélni, aztán csókolom.

@everyday_normalguy: Értem az álláspontodat, de nem tudok vele tökéletesen azonosulni. Igaz, hogy "Csak azért, mert meleg vagyok, nem vagyok "beteg", akinek "orvos kell", de az is igaz, hogy azért valóban vannak olyan tulajdonságai a melegeknek, amelyek helytelenek, és hozzájárulnak a velü(n)k szemben megnyilvánuló elutasító, kiközösítő hozzáálláshoz. Sokszor volt a melegek közötti fórumokon is szó arról, hogy milyen hibákat, rossz tulajdonságokat látnak maguk a melegek is a melegek között. Ezért én nem gondolom, hogy nem kell "orvos", csak nem a melegség miatt, ahogy azt az általad említett egyházak képviselői mondják, hanem olyan egyéb okok miatt, melyek valóban nagyobb arányban jellemzik a melegeket, de természetesen semmivel sem teremtenek nagyobb alapot az ítélkezésre bárkinek, mint a többi ember hibái, bűnei. Az "irgalmas szamaritánust valóban méltatlanul vetették meg a korabeli zsidók, csak azért, mert nem zsidó volt, de azt nem olvassuk a történetben, hogy egyébként bűntelen lett volna, ne lett volna neki is szüksége a megtérésre. Ami pedig az utolsó mondatot illeti, olyan opció sajnos nincs. Vagy az elfogadás, a melegeknek is kijáró emberi méltóság tiszteletben tartása irányába változnak az emberek, vagy marad a gyűlölet és a megvetés. Túlságosan fontos kérdés a nemiség az emberek életének minden szintjén (nemcsak a magánéletben, hanem társadalmi kapcsolatok szinte minden szintjén) ahhoz, hogy ne foglalkozzanak vele az emberek.