az ezer színű világ

Ennek a blognak a szellemi irányát talán a keresztény humanizmus szándéka jellemzi legjobban, de van benne mindenből egy kicsi, ami a körülöttünk lévő világban fontos.

Moderálási elvek

Minden komment csak előzetes moderálás után jelenhet meg a blogon.

A blog szerkesztői csak olyan hozzászólás megjelenéséhez járulnak hozzá, amely megítélésük szerint:

- nem tartalmaz súlyosan sértő, bántó kitételt sem egyes személyekre, sem az emberek bizonyos csoportjaira vonatkozóan,

- nem tartalmaz személyeskedő megjegyzéseket,

- nem irányul mások személyes vallási meggyőződésének erőszakos megváltoztatására, értve ez utóbbi alatt a verbális erőszak bármely megjelenési formáját, és a tolakodó térítési kísérleteket is,

- nem tartalmaz az egyes személyekre, vagy az emberek egyes csoportjaira vonatkozó erkölcsi ítéleteket, megbélyegzéseket,

- vita esetén értelmes, érdemi érveket tartalmaz, és kerüli a felesleges szócséplést.

Friss topikok

Tematikus Kaleidoscope

Címkék

"keresztényüldözés" (1) "kettős mérce" (1) #LunacekYes (1) 1968 (1) 2010 (2) 2011 es népszámlási adatok (1) 2012 (1) 2013 (2) 2014 (3) 2015 (1) 4th amendment of Basic Law (1) act (1) activity (1) ádám miklós (1) adatok (3) Áder János (1) ádvent (2) aeeb (1) Afrika (2) agresszió (1) agyonverte (1) AI (1) AIDS (1) ÁJB (1) akarata (1) aktivitás (3) aktualizált (1) aláírás (1) alapelvek (1) alapjogok (4) alaptörvény (2) Alaptörvény (3) alapvető (2) alapvető jogok helyzete (1) alárendelése (1) Alaszka (1) alázat (1) ALDE (1) áldozatok (1) alföldi róbert (1) alkotmány (2) alkotmány-módosítás (1) alkotmánybíró (1) Alkotmánybíróság (4) alkotmánybíróság (1) alkotmánymódosítás (3) Alkotmánymódosítás (1) alkotmánymódosítás halasztása (1) alkotmányosság (1) alkotmányossági vizsgálat (1) alkotmányozás (16) alkotmány módosítás (2) állásfoglalás (1) álláspont (7) álláspontok (1) álszent (1) amerika (1) and (1) anglikán (7) Anglikán (2) Anglikán Egyház (1) Anthony Kennedy (1) antifeminista (1) anti homophobia (1) arab világ (1) Argentína (1) átélés (1) attitűd (1) Ausztrália (3) Ausztrális (1) avatás (1) az (1) azonos neműek házassága (118) Bajnai (3) Balavány (1) Baldisseri (1) baleset (1) balog (1) baloldal (2) bálványimádás (1) ban (2) Bara József (1) barbár (1) bátorítás (1) befogadás (3) bejegyzett élettársi kapcsolat (2) bék (1) béke (2) békemenet (1) békesség (1) belgrád (1) belgrade (1) belügyei (1) beszéd (1) beszélgetés (1) betiltás (1) betiltása (1) betiltotta (1) biblia (6) bigottság (1) bioetika (1) Bíróság (1) bírósági ítélet (1) birtalan balázs (1) bízni istenben (1) bizonyságtétel (1) bizottsági (2) bíztatás (1) Blessings (1) blog (3) bojkott (4) bölcsesség (1) boldoggá (1) borzalom (3) boszorkányüldözés (1) botrány (1) botrányok (3) boycott (1) Brazília (1) breakdown (1) Btk (1) Budapest (2) BUÉK! (1) bulányi atya (1) Bulgária (1) bűn (15) bűnbak keresés (4) bűnbánat (1) bűncselekmény (4) bűncselekmények (1) bundesliga (1) bűnös (1) büntetőjog (1) büszkeség (1) Cameron (1) Canterbury érsek (1) Cardinal Péter Erdő (1) Catholic (2) Catholic Church Reform (1) CCC (2) CCR (5) CDU (1) célkitűzések (1) centenárium (1) central (1) changes (1) Chile (1) christ (1) Church (1) civil (1) civilek (1) Coca-Cola (1) code (1) Coke (1) cölibátus (2) coming out (3) conservatism (2) conservative (2) Costa Rica (1) crime (1) család (12) családgondozás (1) családon belüli erőszak (1) családvédelmi (1) csalás (1) csata (1) csatlakozás (1) Csehszlovákia (1) cserbenhagyás (1) cserkészet (1) csoportok (1) csoportosulások (1) CSU (1) Csvt (1) Dalai Láma (1) David Cameron (3) defenzív (1) demagógia (1) demográfia (2) demokrácia (1) demokratikus (3) demonstráció (2) demonstrációk (1) deprivation of-rights (1) determináció (1) developed countries (1) dialógus (1) disturbing (1) diszkrimináció (3) diszkrimináció elleni küzdelem (1) diversity (1) does (1) dokumentumfilm (1) DOMA (8) döntés (3) döntéshozói (1) döntéshozók (1) doodle (1) E-2014 (3) Easter (1) eastern (1) Ebola járvány (1) ecofin (1) Ed Miliband (1) egészség (1) egyéni keresztút (1) egyenjogúság (2) Egyesült (1) egyetemisták (1) egyház (270) egyházak (2) egyházi (4) egyházi törvény (2) egyházüldözés (2) egyház biznisz (1) Együtt-PM (1) együttműködés (1) egzegezis (1) electorial (1) elemzés (1) életkor (1) élettársi (2) élettársi kapcsolat (2) elfogad (1) elfogadás (8) elfogadása (2) elfogadhatatlansága (2) elfogadó (1) elhallgatás (1) elhordozni (1) elimerése (1) elismerés (1) eljárás (1) ellen (7) elleni (7) ellentmondások (3) ellenzék (1) ellenzők (1) elmenők (1) elnökének (1) elnöki (1) elnökválasztás (3) elnyomás (1) előítéletesség (1) elutasítás (4) elutasító (2) elvárások (2) elvesztett (2) ember (1) emberek (1) emberi (57) emberiesség (1) emberiesség ellenes bűncselekmények (1) emberi jogok (9) emberi jogok védelme (1) Emberjogi (1) emberjogi (1) emberkereskedelem (1) emléknap (1) enciklika (1) ENSZ (2) ensz (1) ep (5) EP (10) EP-választás (2) EPP (1) EP állásfoglalás (1) érdekeinek (1) érdekek (4) érdekesség (1) érdekképviselt (1) érdektelenség (1) Erdő Péter (1) eredmény (1) erkölcsi (1) erőforrások (1) erőszak (3) erővonalak (1) érsek (1) érték (1) értékek (8) értékelés (2) értékelvűség (1) értékrend (1) értelmezés (2) érv (1) érvek (1) érvelési hiba (1) érvényesítése (1) és (2) esélyek (1) ESS (1) eszközök (1) észrevételek (1) ET (5) etnikai (1) EU (35) eu (10) európa (2) Európa (6) európai értékrend (1) Európai Néppárt (1) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (1) european (1) eu jog (1) eu s (1) eu támogatás (1) evangélikus (3) evangélium (2) evangéliumi keresztények (1) évértékelő (2) evolúció (1) Exodus (1) extraordinary consistory (1) ex gay (2) fájdalmas (1) family (1) fariezeusok (1) farizeusok (3) fejlemények (1) fejlettség (1) fejlődés (1) feladat (1) felekezetek (1) felelősség (85) felelőssége (1) felelőtlenség (1) felkészülés (1) felmérés (5) felsőbbrendűség (1) feltámadás (4) feltételek (1) felületesség (1) felvilágosítás (1) ferencesek (1) Ferenc pápa (41) fiatalok (3) Fidesz (5) filozófia (3) fiúk (1) fogalmak (2) fogamzásgátlás (1) foreign (1) FRA (1) frakcióvezető választás (1) Franciaország (10) fundamental (1) fundamentalista (5) fundamentalizmus (4) fundamental rights (2) futball (3) G-20 (1) G20 (1) gay (2) gay-pride (1) gay life (1) gay marriage (1) gay pride (1) gay relationship (1) gay rights (1) gay sex (1) GDP (1) gender mainstreaming (4) genesis (2) genetikai (2) Gerhard Müller (1) gesztusa (1) globális (1) godolkodásmód (1) gondolatok (46) gondolkodás (1) Gondviselés (1) Google (1) Google-Analytics (1) gospel (1) government (2) governmental (1) grotesque (1) gyarló (1) gyarlóság (2) gyász (1) gyenge (1) gyermekgyilkosság (1) gyermekvállalás (2) gyermek nevelés (2) gyilkosság (2) gyilkosságok (2) gyűlölet (4) gyűlölet-bűncselekmények (1) gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem (1) gyűlöletkeltés (3) gyűlölködés (3) Gyurcsány (1) háború (1) hacker (1) hagyomány (1) hagyományok (1) haláleset (1) halált okozó testi sértés (1) hallgatói szerződések (1) hamis (1) hans küng levele (1) harag (1) hatalmi (1) határozat (1) határozati (1) hatáskör (1) hatások (4) hate (1) hatékonyság (1) hate crimes (1) hazard (1) házasság (8) hazug (1) helyett (1) hiánya (1) hírek (1) hírlevél (1) hit (12) hit- és erkölcstan (1) hitelesség (4) hiteltelen (2) hiteltelenség (1) hittan (2) HIV (1) holokauszt (1) homofób (22) homofóbia (168) homofóbia elleni küzdelem (3) homophobia (5) homophobic (4) homophobic law (1) homoszexuális (13) homoszexualitás (153) homoszexulitással (1) Horvátország (1) hovatartozás (1) hozzáállás (5) hr (1) HRC (1) HRW (1) human (1) humanizmus (2) humánum (1) human rights (1) hungarian (1) hungary (2) Hungary (6) húsvét (5) HV (1) hvg.hu (1) I. világháború (1) Idaho (1) IDAHO (2) ideológia (4) időközi választás (1) igazság (1) igeértelmezés (1) igeolvasó kalauz (1) ii. (1) ILGA (1) ILGA-Europe (2) imádság (1) imádságos virrasztás (1) ima a pápáért (1) imf (1) immateriális (1) index.hu (1) India (2) indikátor (1) indulatok (2) indulatos megnyilatkozások (1) inkorrektség (1) intergroup (1) interjú (1) interkonfesszionalitás (1) international (2) intolerance (1) intolerancia (6) IOC (2) irak (2) iraki (1) Irán (2) irányvonal (1) irányzatok (1) írástudók (1) irodalom (1) Írország (8) irracionalitás (1) IS (1) ISIS (1) iskolai (1) ismeret (1) isten (3) Isten (2) iszlám (2) ítélet (5) itélkezés (6) ítélkezés (3) itt maradók (1) I Ferenc pápa (1) I János Pál (1) Jalta (1) James Joyce (1) jános (1) Jan Palach (1) javaslat (3) javaslatok (2) Jávor (1) jelenségek (1) jelentés (1) jelentése (1) jelmondat (1) jesus (1) jezsuita (1) jezsuita blog (1) Jézus (2) jézus (3) Jézus eljövetele (1) jézus példája (1) jézus tanítása (1) Jobbik (3) jobbik (3) jobbközép (2) jobboldal (1) jócselekedet (1) jog (2) jogállam (3) jogállamiság (1) jogegyenlőség (1) jogi (1) Jogi Bizottság (1) jogok (79) jogrend (1) jogvédő (1) jövő (3) józan (1) józanság (4) jó kívánság (1) Justin Welby (2) kaleidoscope (1) Kaleidoscope blog (2) kalidoscope (1) kampány (1) Kanada (1) kanadai (1) kanonizáció (1) kapcsolat (3) Karácsony (2) karácsony (1) káros (2) kártérítés (1) kasztrálása (1) katekizmus (2) katolikus (201) kdnp (1) KDNP (4) kdnp fidesz (1) kegyelem (2) kegyelerm (1) KEK (5) kelet európa (1) kelet közép európai (1) kémügy (1) kényszervallatás (1) képmutatás (8) képmutató (1) kérdések (80) kérdőív (1) Kerényi Imre (1) kereső (1) keresztelő (1) keresztény (155) kereszténydemokrácia (3) kereszténység (3) kezdeményezés (1) kezelése (1) KHS (1) kiállás (2) kiátkozás (1) kibékülés (1) kihagyása (1) kihívás (1) kihívások (1) kiközösítés (2) kiküldés (1) kinyilatkoztatás (7) kinyilatkoztatáselfogadás (1) Királyság (1) kisebbség (2) kisebbségek (1) kitartás (1) kiválasztottság (1) Klinghammer István (1) kockázatok (1) kommentek (1) kommunikáció (4) kompromisszumkeresés (2) kompromisszumkészség (1) kompromisszum keresés (1) konferencia (1) konfliktus (1) konzekvenciák (1) konzervatív (91) konzervativizmus (58) korlátai (1) korlátozása (1) Kormány (1) kormány (2) kormánypárti (4) kormányváltás (1) kormányzati (1) köszönet (2) Koszovó (1) kötelezettségszegési (1) kötelező (1) következmények (2) következtetések (3) közélet (3) közlekedés (1) közösség (2) közösség vállalás (1) közvélemény (2) közvélemény-kutatás (2) közvélemény-kutatási adatok (1) kriminalizáció (1) krisztus (1) krisztus test (1) kritika (1) ksh (1) KSH (1) különbségek (1) külpolitika (1) kultúrharc (1) kutatás (2) küzdelem (5) KU Leuven (1) laikus hívek (1) látens homoszexualitás (1) lebontása (1) Legfelsőbb Bíróság (6) légkör (1) legyilkolása (1) lehetőség (1) lehetséges (1) lelkészképzés (1) lelkigondozás (2) lelkigondozó képzés (1) lelkiismeret (1) lelkivezetők (3) lelki terhek (1) lemondott (1) leszbikus (1) levél (4) lgbt (1) LGBT (3) LGBT people (1) LGBT rights (2) liberális (5) liberálisok (1) liberalizmus (2) Libéria (1) lmbt (5) LMBT (130) LMBT jogok (3) LMBT közösség (2) LMBT örökbefogadás (1) LMBT párok (1) LMBT szülők (1) LMP (4) logikai ellentmondás (1) Lordok Háza (1) Lorenzo Baldisseri (1) love (1) Love commando (1) Luxemburgi Bíróság (1) magalázás (1) magyar (1) Magyarország (88) magyarország (12) mai kor (1) malawi (2) Málta (2) manhattani (2) manipuláció (1) marriage (1) Marx bíboros (1) máté evangéliuma (1) mean (1) média (7) megállapodás (2) megbékélés (1) megbélyegzés (2) megbocsátás (2) megdöbbentő (1) megelőzés (2) megemlékezés (1) megerősítés (1) megértés (2) meghallgatás (2) meghív (1) megítélés (6) megoldáskeresés (1) megsértése (1) megtisztulás (3) megújulás (18) Megváltó (1) megvetés (2) megvonás (1) meleg (2) melegek (2) melegfelvonulás (3) melegházasság (105) melegházasság ellenes (1) melegházasság elleni küzdelem (1) melegjogok (115) méltányosság (2) méltatlan (1) menedékjog (1) mentalitás (1) mérsékelt (1) metroszexuális (1) Mexikó (1) Milla (1) miniszterelnök (3) miniszterelnöki megbízott (1) Mission statement (1) misszió (4) missziós vasárnap (1) MKPK (2) modell (1) módosítás (1) Moldávia (1) monitoring (2) Montenegró (1) morális (9) morálteológia (11) MSZP (3) mulasztása (1) murder (1) MVSZ (1) Nagy-Britannia (3) nagyböjt (1) nagycsütörtök (1) nagypéntek (1) napkeleti bölcsek (1) narth (2) nem (1) Németország (9) németország (2) nemi szerepek (2) Nemzeti Színház (1) nemzetközi (5) nemzetközi fellépés (1) Nemzetközi nőnap (1) népegyház (1) népességfogyás (1) népi (1) népszámlálás (1) népszavazás (6) népszerűség (1) népszerűség hajhászás (1) nevelés (1) nézettség (1) Nichols (2) nigeria (1) nigéria (3) NMHH (2) NOB (2) nők elleni erőszak (1) nők védelme (1) normalitás (1) norvég (1) norvégia (3) nyilatkozat (4) nyílt levél (3) obama (1) offenzív (1) okok (2) oktatás (1) október 23 (1) ökumené (2) Olaszország (2) olimpia (1) oltár (1) önállóság (1) önbecsülés (1) önelfogadás (1) önérzet (1) öngyilkosság (2) önigazolás (1) Orbán Viktor (1) ördögi kör (1) Oregon (1) orientáció (1) örökbefogadás (6) öröm (1) Örömhír (2) Oroszország (29) országgyűlés (1) országgyűlési (1) országgyűlési biztos (2) országok (1) ortodox (1) ortodoxia (1) összefogás (2) összefüggés (1) őszinte (1) öszinteség (1) ösztönös (1) öt kenyér közösség (1) ovb (1) PA (1) PACE (2) Pakistan (1) pál (1) Pál apostol tanítása (1) pánszlávizmus (1) pápa (4) Párizs (2) párkapcsolat (3) partnership (1) pártpolitika (2) passzivitás (1) pasztoráció (4) pc. (1) pedofilia (2) petíció (2) petition (1) PFLAG (1) Piarista Rend (1) Poland (1) Polgári Törvénykönyv (1) policy (2) politician (1) politika (192) politikai (5) pope (1) populláció genetika (1) pr (2) Pride (3) pride (5) process (1) program (3) programpontok (1) Prop.8 (1) Prop8 (3) propaganda (5) Proposition 8 (1) Ptk (4) pünkösd (1) püspöki (1) Püspöki Szinódus (5) püspöki szinódus (9) püspökök (1) Putyin (2) Quebec (1) radikalizálódás (1) rágalom (1) ragaszkodás (2) rappoteur (1) rcc (1) reakciók (1) referendum (1) reform (12) reformáció (1) református (5) region (1) registered (1) regisztrált (1) rekkers (1) reménység (2) rendezési jog (1) rendőrség (1) rendszerváltás (1) reparatív (3) report (1) részvétel (2) rights (2) Róma (1) Roman (1) rule of law (1) Russia (3) S&D (1) same sex marriage (1) sándor bertalan (1) sarkalatos (1) sarlatánság (1) Schiffer (2) Schönborn bíboros (1) scotland (1) segítség (4) Sensus fidei (1) sérelme (2) sértő megnyilatkozások (1) sharia (1) skócia (1) Slovakia (1) Sochi (3) sokszínűség (1) Spanyolország (1) SPD (1) sponsors (1) sport (1) statement (2) statistics (1) statisztika (1) Steve Grand (1) stílus (1) stonewall (1) strasbourg (1) stratégia (1) súlyos (1) Sundance fesztivál (1) surrogacy (1) synod of bishops (1) szabadság (1) szabadságjogok (2) Szabó Máté (2) szakmai (1) szankciók (1) szégyen (2) szelektív (1) szélsőjobb (3) szélsőséges (1) szélsőségesek (4) szemben (1) személyes (1) személyiség (1) szemléletformálás (1) szentségek (1) szenvedés (1) Szerbia (2) szerelem (2) szerepvállalás (1) szeretet (7) szervezés (1) szervezet (1) szexbotrányok (1) szexuáletika (4) szexuális (1) szexualitás (5) szinódus (5) Szíria (2) Szivay Gergely (1) Szlovákia (5) szlovén (1) Szlovénia (1) szociológiai vizsgálat (1) Szocsi (13) szolidaritás (1) szponzorok (1) szülő (1) szülői szeretet (1) szülők (2) tagadás (1) támadás (1) támadások (1) Tamás Gáspár Miklós (1) támogatják (1) támogatók (1) tanácsadó testület (1) tanítás (5) tankönyv (1) tanulmányi szerződés (1) tapasztalat (1) tapasztalatok (1) tárgyalás (2) tárgyi (1) társadalmi (114) társadalmi elutasítottság (1) társadalmi jelenségek (1) társadalmi kulturális (1) társadalom (10) társkapcsolatok (2) tartása (2) tavasz (1) tegyél (1) tél (1) téli olimpia (12) teológia (13) teológiai (1) teology (1) terápia (2) természetes (1) természettörvény (1) terrorizmus (2) térség (1) tervezete (1) therápia (1) tiltakozás (6) tiltás (2) tinédzser (1) tiszta (1) tiszteletben (2) többségi vélemény (2) tolerancia (150) Tonio Borg (1) Törökország (1) történelmi (2) történelmi egyházak (1) törvény (5) törvények (1) tradíciók (1) tradicionalis (1) traditions (1) transzparencia (2) transzperencia (1) transzszexuális (1) trendek (1) trón (1) trust (1) tudat (1) tudomány (3) tudományos (1) tüntetés (6) tyúkper (1) Uganda (2) új (3) Új-Zéland (2) újabb (1) újraértelmezés (1) új bíborosok (1) új felsőoktatási államtitkár (1) UK (21) UKIP (1) ukrajna (2) Ukrajna (2) UMP (1) ünnep (1) ünnepek (1) Uruguay (1) US (1) usa (4) USA (74) USCCB (1) üzenet (1) üzenete (1) vádaskodás (1) vadnyugat (1) válás (5) válaszok (36) választás (5) választási kampány 2014 (1) választások (2) vallás (2) vallási (4) vallási élmény (1) válság (3) változás (6) változások (3) value based (1) várható (1) vasárnap (1) Vatikán (21) Vatikáni Bank (1) Vatikáni felmérés (3) vatikáni felmérés (1) vatikáni kérdőív (47) védelme (2) végzettség (1) vélemények (2) Velencei Bizottság (3) vers (1) vétó (1) vezetői (1) vezetők (5) világ (2) világnap (1) világnézet (1) világnézeti (1) világtalálkozó (1) Vincent Nicols (2) violations (1) Virágvasárnap (1) virrasztás (1) visit (1) visszajelzések (1) vita (6) vízkereszt (1) vizsgálat (4) Walesa (1) Washington állam (1) way of thinking (1) what (1) winter Olympic Games (1) Winter Olympic Games 2014 (2) zene (1) Zöldek (1) zoltán (1) zsarnokoskodó (1)

Kaleidoscope évértékelő 2012

Kaleidoscope és Prizma

2015.08.15. 09:18 kaleidoscope

A világhoz egészen közel

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia gondolatok keresztény katolikus Magyarország LMBT vatikáni kérdőív

perintfalvi.jpgA közelmúltban egy rendkívül előremutató, sokak számára reménykeltő és bíztatást jelentő, Perintfalvi Rita katolikus teológusnővel készült interjú jelent meg az evangelikus.hu portálon (sokat elárul a Katolikus Egyház jelenlegi helyzetéről, hogy ez az interjú ezen a portálon jelenhetett csak meg). Az interjút – jelentősége miatt – a szokásainktól eltérően teljes terjedelmében közöljük.

Bécs – Budapest – Elváltakról, női papságról, születés-szabályozásról, melegekről és átalakuló szerepekről dr. Perintfalvi Rita katolikus teológusnőt kérdeztük, aki válaszaival bizonyítja, hogy az egyháznak nem egyféle mondanivalója van ezekről a kérdésekről és az is kiderül, milyen lenne egy katolikus gyülekezet, hogyha ő vezetné.

Perintfalvi Rita a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnöke, a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának óraadó tanára, korábban itt szerezte meg doktori képesítését is. A rendszerváltás idején hittanár volt Szombathelyen, most a közösségi média eszközeinek segítségével megosztó és nagyon aktuális kérdésekről ír és tart előadást. Hétköznap Bécsben éli a kutatók életét, hétvégén férjével Budapesten lakik. Interjúnkban őszintén beszél a nők, a melegek és az elváltak helyzetéről a katolikus egyházban.

– Az, hogy katolikus teológus doktor, önmagában érdekes, hiszen, ha katolikus nőket elhívás ér, általában a szerzetesi utat szokták választani.

– A szerzetesekhez hasonlóan az én döntésem is – hogy egyfajta „világi apostol” legyek – nagyon erős, belső Isten-élményhez kapcsolódott, és a megtérésem idején gondolkodtam erről a lehetőségről is. Viszont én jezsuita szerettem volna lenni, mivel vonzott az az intellektualitás, amit ők képviselnek. Az persze rögtön látszott, hogy ez nem fog menni, hiszen nő vagyok, az övék pedig egy férfi rend. Később férjhez is mentem, tehát ez az út végleg bezárult előttem. De ettől függetlenül arra jutottam, hogy nem kell mindenkinek elzárkóznia a világtól, sőt. Isten tervében szerepel, hogy azok, akik az ő nevében próbálnak valamit tenni a világban, ott legyenek az emberekhez egészen közel. Azon a nyelven, amin mi beszélünk, a teológiai retorika kegyes stílusával nem lehet megszólítani a mai embereket. Ezért gondoltam úgy, hogy arra a területre irányítom a figyelmemet, ahol az egyháznak ténylegesen szüksége van segítségre. Más kérdés, hogy erre Magyarország még nincs kész. Mindenesetre, Bécsben megélhetek abból, ami a szakmám és amiért húsz évig tanultam. Ez pedig ad akkora függetlenséget, hogy itthon elmondhassam szabadon azt, amit gondolok. Ha idehaza próbálnék megélni teológusként, nem mondhatnám el, amit gondolok. Legalábbis azt hiszem, de lehet, hogy tévedek.

– Idehaza mit tud kezdeni egy katolikus nő a teológiai diplomájával?

– Jelenleg egy lehetősége van, ez a hitoktatás. Lelkipásztori kisegítőként találhat még valamilyen rész-munkát. Tehát a lehetőségek meglehetősen szűkek. Vagy pedig elmegy doktorizni, és akkor a doktori diplomájával nem tud majd kezdeni semmit.

– Ennyire lehetetlen, hogy Magyarországon női teológus doktor vagy professzor tanítsa a jövő katolikus papjait?

– Amennyire én tudom – bár statisztikák nem állnak a rendelkezésemre – egyedül a Sapientia Hittudományi Főiskolán tanítanak nők teológiai tantárgyat, és ők is – talán egy kivétellel – mind apácák. Körülbelül tíz katolikus hittudományi felsőoktatási intézmény van ma Magyarországon, de csak a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat tanítják nők, teológiai tárgyakat, komoly teológiát nem. Egyébként lennének női oktatók, sok teológus nőről tudok, akik ledoktoráltak, habilitáltak külföldön, de miután visszajöttek, nem igazán volt lehetőségük. Ettől függetlenül gyakorlat hazai katolikus felsőoktatásban, hogy inkább klerikális tanárt alkalmaznak, mint civilt. Ennek anyagi okai is vannak persze, mivel ők eleve az egyház alkalmazottai, de ez színvonalat nem feltétlenül hoz magával.

– Ehhez képest mi a helyzet Bécsben?

– Teljesen más az ottani teológiai gondolkodás: nagyon nyitott, és nagyon nőbarát. Nem kérdés, hogy vannak nők a tanári gárdában, nem is elvétve. Ez annak is köszönhető, hogy Ausztriában még működik a gender mainstreaming a politikai életben, ami nálunk teljesen negatív fogalommá vált. Ott ez azt jelenti, hogyha egy bizonyos pozícióra egy férfi és egy nő pályázik, azonos végzettség esetén a nőnek kell előnyt élveznie. Ez egy ideiglenes pozitív diszkrimináció, amelynek célja, hogy az a súlyos hátrány, amiben a nők a tudományos pályán részesülnek, lassan eltűnjön. Asszisztensi, docensi szinten ennek látszanak is az eredményei, viszont professzori szinten még nem.

Lényeges különbség a hazai állapotokhoz képest, hogy például ebben a félévben – egyébként meglehetősen konzervatív – kispapokat tanítottam, a konzervativizmusuk mégsem volt gátja annak, hogy nagyon jól együtt tudjunk dolgozni. Ahol kulturálisan bevett és megszokott, hogy a nők jelen vannak az élet minden területén, ott ez fel sem tűnik, még konzervatív körökben sem. Nekünk furcsa lehet elgondolni, milyen, ha valaki bemegy a papi szemináriumba fiatal nőként, szoknyában, kisminkelve tanítani. De ott teljesen normális, hogy nekem kispap hallgatóim is vannak és nem is kevesen. Ebből is látszik, hogy a normalitás erősen függ a környezettől: amit mi normálisnak nevezünk itt, ahhoz képest egészen mást jelent a normális ott. Pedig tulajdonképpen csak néhány kilométer választ csak el bennünket egymástól, mégis néha űrutazásként élem meg ezt a kétlakiságot.

– Az elmúlt félévben a gender és a teológia viszonyáról tartott előadást a bécsi egyetemen. A gender kifejezés keresztény körökben mumusnak számít, azt szokták felhozni, hogy a halál kultúráját hirdeti. Mit jelent tulajdonképpen a gender?

– Az a gondolat, hogy a gender a halál kultúráját képviseli, Gabrella Kuby-tól származik, aki igyekszik teljes mértékben félremagyarázni ezt a fogalmat. Hiszen a gender csupán társadalmi nemet jelent, semmi többet. A nemek társadalmi egyenlősége mind a nő, mind a férfi szempontjából próbál igazságos társadalmi struktúrát létrehozni. Ebből tehát a férfiak sincsenek kirekesztve, bár sokan szeretik azt gondolni, hogy a gender férfiellenes. Pedig épp ellenkezőleg: azt teszi lehetővé, hogy neme miatt senkit, se férfit, se nőt ne lehessen kirekeszteni bizonyos területekről. Ennek politikai vetülete a gender mainstreaming, a gender szempontú teológia pedig azt jelenti, hogy próbálunk kapcsolódási pontokat keresni a gender studies, vagyis a genderrel foglalkozó tudomány és a teológia között.

– Van, lehet kapcsolódás teológia és gender között?

– A kapcsolódás természetszerűleg megtörténik, amikor a teológia is elkezd gender-szenzitíven gondolkodni. A korábban felhozott példák mutathatják, hogy erre éppen Magyarországon lenne nagy szükség. Ezt röviden úgy szoktam megfogalmazni, hogy ahol a nőket diszkriminálják, ott magát az Istent értik félre: nem lehet úgy gondolkodni a nőről, mint arról, aki más, másodrendű, hanem csak egyenrangú lényként, aki ugyanúgy hordozza az Isten képmását. A kapcsolódást jelentheti az is, hogy megvizsgáljuk, hogyan valósul meg mindez a mi egyházunkban a gyakorlatban? Mit is jelent ez a keresztény közösségekre nézve? Hogyan lehetne egy valódi testvériségre felépülő egyházi struktúrát létrehozni? Ebben az ügyben egyébként az evangélikusok sokkal előrébb tartanak.

– Egy korábbi, Evangélikus Életnek adott interjúban azt nyilatkozta, hogy nem szereti magát feminista teológusnak hívni, mert ez egyfajta szégyenbélyeg. Ez megváltozott azóta?

– Körülbelül két éve foglalkozom a közélet szintjén nőjogokkal. Azok a szervezetek, akikkel kapcsolatban vagyok, és akik olykor felkérnek előadónak, vitapartnernek, szívesen neveznek feministának, hogy ezzel kifejezzék az összetartásunkat. Ez teljesen jó és helyes és vállalom is, mert ez összeköt minket. Viszont katolikus körökben nem használom szívesen, mert úgy tapasztalom, hogy ez a megnevezés távolt tartja az embereket tőlem. Falat emel közénk, és ha ezt így kimondom, már nem is kíváncsiak rám, így nem jönnek közel az ügyhöz sem, amit képviselek, ezért nem szoktam magam így nevezni.

– A Facebook-oldalán nemrég elkezdett egy sorozatot, egyfajta okítást arról, hogy a biblikus gondolkodásban mennyire van helye az esélyegyenlőségi témáknak. Különösen nagy feltűnést keltett, hogy elment az idei Budapest Pride-ra, és hogy erről teológus szemmel írt is.

– Nem gondoltam, hogy éppen a Pride lesz az, ami ennyire felpörgeti az oldalamat, hiszen sok érdekes témáról írtam előtte is. Nyilván, amikor egy kérdésnek aktualitása van, az nagyobbat szól. A Pride-ra azért mentem el, mert egyszer a Szimpozion Egyesület elhívott magukhoz előadást tartani a feminista teológiáról és a felszabadítás teológiáról. Azt tapasztaltam, hogy az ő körükben rengeteg olyan ember van, akit az egyház nem fogad be, mert melegek, és ezt meg is fogalmazták nekem. Egyáltalán nem értették, hogyan lehet az, hogy én katolikusként nem utálom őket, főképp ha jómagam nem is vagyok meleg. Engem még olyan érdeklődéssel soha nem hallgattak, mint ott. Ez meghatározó élmény volt, egy valós és mély emberi találkozás.

– Nem lenne épp eléggé rázós téma idehaza egy katolikus teológus nő számára a feminizmus és a gender? Miért kell foglalkozni külön a melegekkel is?

– Nyilván, ha az ember megtapasztalja, hogy nőként egy sereg kapu zárva van előtte, nem ugyanaz a tisztelet illeti meg, közel sem veszik szakmailag olyan komolyan, mint férfiként, akkor könnyebben odaáll más csoportok mellé is, amelyeknek még ennél is több hátrányos megkülönböztetésben van részük. És ehhez jön még az a teológiai szempont is, hogy az ember teológusként megpróbálja megérteni a kirekesztettség jelenségét, annak fájdalmát, de egyben keresi az utakat is, hogy miként lehetne minderről beszélni és mindezért tenni társadalmi és egyházi szinten egyaránt. Sokat gondolkodtam azon, hogy minek nehéz lenni ma Magyarországon? Arra jutottam, hogy melegnek, cigánynak, menekültnek és nőnek lenni nehéz. Lehet, hogy csak én érzem így, de a legnehezebb talán a melegeknek, mert őket össztársadalmi szinten éri a diszkrimináció. Ha még emellett katolikusok is próbálnak lenni, akkor szinte semmi lehetőségük nincsen vallásos emberként megélni a másságukat, néhány eldugott, szinte titokban működő közösséget leszámítva. Egy átlagos magyar gyülekezet legtöbbször nagyon megbélyegzően bánik velük.

– Hogyan bánik a melegekkel egy átlagos magyar gyülekezet?

– Általában meg akarják őket gyógyítani, és azt mondják nekik, hogy majd ha meggyógyultak, akkor mehetnek vissza. Arról pedig ne is beszéljünk, amikor a legsötétebb középkori hagyományt megidézve ördögűzésről és megszállottságról kezdenek el beszélni.

– Ön mit gondol erről?

– Azt, hogy minden ember próbálja feloldani azt a lét-magányt, amit a születés utáni pillanatban megtapasztal, az anyaméhben megélt tökéletes egység felbomlását. Ezért vágyunk felnőtt korban is a kapcsolódásra, a társra, és keressük azt az embert, akinek a segítségével ez a hiány feloldható. A melegekkel kapcsolatban nem csak a test vágyát, hanem a lélek vágyát is figyelembe kellene venni, mert senki nem tud boldog lenni izolált magányban, csak azok, akik erre elhívást kaptak és erre tudatosan felkészültek.
Az önként vállalt papi cölibátust vagy a szerzetesi szüzességet ne keverjük össze azzal, hogy valakit melegként örökös magányra akarunk ítélni. Ő ezt nem választotta, hiszen mit tegyél azzal a „hajlamoddal”, hogy ember vagy, és társra vágysz?
Szerintem könnyebb a szexualitástól tartózkodni, mint a valódi társ-kapcsolattól. Az ember társas lény, így vagyunk teremtve, erről önként le lehet mondani, ha ez egy szabad döntés. De erre kényszeríteni senkit nem szabad.

– A legtöbb keresztény számára kérdés, hogyan viszonyuljon a melegekhez? Az egyik álláspont szerint a Biblia csak elítélően nyilatkozik a homoszexualitásról, ezért nekünk is el kell ítélni azt, a másik szerint viszont minden arra mutat a Szentírásban, hogy a krisztusi példa alapján szeretetet és elfogadást kell gyakorolni, és nem dolgunk ítélkezni. A katolikus teológiában van valamilyen kiforrott, egységes álláspont?

– Azt gondolom, hogy a teológia egy olyan tudomány, aminek mindig új válaszokat kell találnia, mert új kérdések vetődnek fel. Nem szabad belepréselni a mai gondolkodásunkat ezekbe az ókori szövegekbe. Nem lehet egy igehelyet kiragadni, és azt mondani, hogy ez a Biblia álláspontja, mert a Bibliát egészében kell látni, sokszor maguk a szövegek is vitatkoznak egymással. Ha így nézem, és a szövegeket összevetem, akkor nem lehet megalapozottan olyan kijelentést tenni, hogy a Biblia egyértelműen elítéli a homoszexualitást mint individuális cselekedetet. Hiszen amikor a szövegek a homoszexualitásról negatívan nyilatkoznak, akkor legtöbbször a kontextust ítélik el, például a nemi erőszakot, a kultikus prostitúciót vagy a bálványimádás gyakorlatát.
Jóllehet a klasszikus katolikus vélekedés az, hogy a homoszexualitás bűn, de éppen 2014-ben volt az a családszinódus, ami idén októberben folytatódik, és ott tényleges célkitűzés volt az, hogy próbáljunk meg ezekről a kérdésekről nyitottabban gondolkodni. Mert a homoszexualitás, vagy az azonos nemű párok jelenléte az egyházi közösségekben soha nem volt akkora kihívás, mint ma. Nem azért, mert a homoszexualitás nem létezett, hanem, mert az érintetteknek annyira el kellett bújniuk, hogy sosem látszott igazán, mennyi embert érint ez a kérdés.
Erről készült is egy kérdőív, amely kifejezetten a hívek véleményére volt kíváncsi a házasság modernkori kihívásaival, a szexualitás megélésével, például a születésszabályozással, valamint az elváltakkal és a meleg párokkal kapcsolatos kérdésekben.

– A magyar katolikus hívek mit gondolnak ezekről a kérdésekről?

– Erdő Péter bíboros hivatalosan azt nyilatkozta, hogy ő nem kérdezi meg a híveket erről, éppen elég, hogyha megbeszéli a püspökökkel és a szakértői bizottságokkal, a papsággal, de a laikusoknak nem kívánja elküldeni. Ausztriában 34.000 kérdőívet töltöttek ki a hívek, minden egyházmegye honlapján fenn volt, online lehetett elküldeni. És az eredmények ma is olvashatók, teljesen átlátható módon. Így ott tényleg kiderül, hogy mit gondolnak a hívek a házasság kérdéseiről.

– Ausztriában milyen válaszok születtek?

– A válaszokból az látszik, hogy az osztrák katolikusok többségében modern és nyitott szemléletet képviselnek. Úgy gondolják, hogy mindenképpen kellene foglalkozni a melegeket érintő integrációs kérdésekkel. Azt is többségileg igennel szavazták meg, hogy az elvált keresztények, ha újraházasodnak, járulhassanak eucharisztiához. Hiszen ez a jelenlegi szabályozás szerint nem lehetséges a számukra. Ugyanígy, a születés-szabályozási módszerek erkölcsi megítélésének újragondolását is a többség szorgalmazza.

– Milyen születés-szabályozási lehetőségei vannak ma egy katolikus házaspárnak, ha komolyan szeretnék venni az egyház tanítását?

– 1968-ban született a Humanae Vitae, IV. Pál enciklikája a helyes születés-szabályozásról. Ez azt mondja ki, hogy a számolgatós naptár-módszeren kívül tulajdonképpen nincsen semmilyen lehetőség. A naptármódszer azért jó – a jelenlegi hivatalos tanítás szerint – mert így a házasok nem választhatják el a szexuális együttlétet a gyermek megfoganásának lehetőségétől. Csakhogy, ha az ember naptár-módszerrel számolgat, ugyanúgy elválasztja ezt a két lehetőséget, mintha valamilyen más módszerrel védekezne. Csak itt a számolgatással, amúgy pedig esetleg kémiai vagy mechanikai fogamzásgátlással. De a szétválasztás igénye mindenképpen megjelenik, hiszen ezért számolgatnak. Azonban vannak pozitív példák is, amelyek azt mutatják, hogy a gyakorlatban fontosabb az emberség: ismerek például olyan apácákat, akik afrikai missziójuk során felvállalták azt, hogy óvszert osztogatnak és így próbálják az AIDS terjedését csökkenteni. Az ilyen példák adnak némi reményt, hogy az egyház mégis élő valóság.

– Az az érzésem, hogy túl sokat beszélünk a homoszexualitásról, mint családot fenyegető tényezőről és keveset a családok valódi válságáról, a szerepek átalakulásáról és azokról a kihívásokról, amelyekkel ez jár. Erről mit gondol?

– Szerintem nem a család, mint olyan veszélyeztetett, hanem új korban élünk, amelyben a családról új formában kellene gondolkodni. A világ megváltozott, és ha mi bebetonozzuk magunkat, és olyan modellt akarunk megélni, ami már nem életképes, akkor az úgysem lesz tartható. Kicsit ezt látom a melegekkel vívott „háborúban” is: mintha a saját problémáinkból adódó feszültségeket próbálnánk meg rájuk vetíteni. Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy az új női modell mellé, amelyik most kialakul, és amelyik nem elégszik meg a fakanállal, kellene egy új férfi modell, mert az új nő a régi férfival egyszerűen nem passzol, a kapcsolatuk nem lesz műkőképes. Fontos, hogy a nő nem a saját természete ellen tett, amikor felszabadította magát a szerepek diktálta kötöttségek alól, hanem szeretett volna teljesebb, szabadabb életet élni. Ez sokaknak sikerült, most jó lenne, ha kicsit többet foglalkoznánk a férfiakkal, illetve ők többet foglalkoznának magukkal, például az érzelmeikkel, vagy azzal, hogy mit jelent apának lenni ma, mi az apai hivatás. Akkor talán nem a félelem, meg a nőellenesség irányítaná az erről szóló beszédet, hanem a nyitottság és az egymásra találás.

– Korábban érintettük, hogy ma minden afelé halad, hogy a nők az élet minden területén egyenlő lehetőségeket kapnak. Hol tart a nők ordinációjának ügye a katolikus egyházban?

– Még mielőtt Benedek pápa lemondott, utolsó hagyatékként megfogalmazta, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra zárjuk le: nem lehet a nők ordinációjáról beszélni, nem csak most, de a jövőben sem. Erre a kritikus teológia azt mondaná, hogy nem lehet egyszer s mindenkorra adott válaszokat leszögezni. Mindenesetre, ez alaposan befékezte az erről folytatott gondolkodást és kérdés, hogy mikor lehet újra hivatalosan is elővenni – ettől még gondolkodni természetesen lehet róla. Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy a női papok olyan változást hoznának, ami azt a kétezer éves szimbolikus rendet, ami fennáll, annyira összezavarná, hogy ezt a hívek sem akarják.

– Ha lehetne, szívesen lenne pap egy katolikus gyülekezet élén?

– Magamra tudós emberként tekintek – nyilván azért is, mert nem volt másra lehetőségem. Esetemben az is kérdés, hogy házas nőként lehetnék-e katolikus pap, mert azt már végképp nem tudom visszacsinálni és még kevésbé szeretném. Ha lehetnék így egy katolikus gyülekezet vezetője, akkor biztos, hogy érdekelne a dolog. Szerintem alkalmas lennék erre a feladatra, és ez egy nagyon működőképes, virágzó, elfogadó és nyitottan gondolkodó egyházközség lenne.

Szöveg: Laborczi Dóra, fotó: Kiss Tamás

 Hivatkozások: „Nem ettől vagyok rossz ember” – Valódi párbeszéd a homoszexualitásról - Misztika vallás– és felekezetközi kontextusban – Beszélgetés Perintfalvi Ritával -

Facebook-oldal, ahol hozzá is lehet szólni a cikkhez

Szólj hozzá!

2015.08.11. 18:40 kaleidoscope

Magyarország rosszabbul teljesít

Címkék: politika tolerancia jogok emberi társadalmi melegjogok Magyarország EU LMBT ILGA-Europe

ilga-eu-2015-map_1.JPGAz ILGA Europe közzétette éves jelentését az LMBT emberek elfogadottságának alakulásáról az egyes európai országokban, melyet a hazai médiumok közül elsőként mutatunk be olvasóinknak a Kaleidoscope blogon. A jelentés alapján Magyarország éppen az inkább elfogadó, és az inkább elutasító országok határán van az 50%-os eredményével.

country_ranking.png Ez a tavalyihoz képest 4%-pontos romlást jelent, ami a legnagyobb visszaesésnek számít Európában, igaz még így is számos olyan országot megelőzünk az ILGA értékelése szerint, amelyekben valójában sokkal magasabb az LMBT emberek elfogadottsága, mint nálunk (pl. Írország, Csehország, Svájc). Az ILGA felmérés ugyanis csak azt vizsgálja, hogy az általuk összeállított szempontok szerint van, vagy nincs hátrányos megkülönböztetés a vizsgált országban, nem elemez közvélemény-kutatási adatokat, és nem végeztet célzott szociológiai vizsgálatokat.

dynamic_infograph.pngNem tekinthető tehát minden szempontból informatívnak az ILGA Europe jelentése, de a maga nemében mégis meghatároz jelentőségű, hiszen egy objektív bizonyítványt állít ki minden európai országról az alapvető emberi jogok, és azon belül kiemelten az LMBT jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban.

 

6 komment

2015.08.10. 18:37 kaleidoscope

Fenyegetőzés

Címkék: politika homoszexualitás tolerancia jogok emberi homofóbia társadalmi melegházasság azonos neműek házassága melegjogok Magyarország LMBT

napi-gazd.JPGEddig sem lehetett illúziónk azzal kapcsolatban, hogy milyen a hatalmon lévő hazai jobboldal hozzáállása az LMBT emberek alapvető jogainak tiszteletben tartásával összefüggő kérdésekhez, de az azért mégis csak újdonságnak számít, hogy egy kormány-közeli napilap nyíltan fenyegeti a homoszexuális embereket, ahogy ezt a Napi gazdaság mai számában Papp Viktor (középiskolai tanár) teszi a „Milyenek is azok az európai értékek…” c. írásában.

A cikk szerzője példákkal illusztrálva ostorozza azokat a jelenségeket, amikor szerinte „a józan ész a hagyományos keresztény európai értékeknek ellentmondó dolgokat tapasztal”, és ilyenkor „az ember felhorkan és érzi, hogy itt valami kisiklott”. Ezt a fajta dölyfös homofób arroganciát már megszoktuk azoktól, akik szerint a „józan ész” csak az LMBT emberek egyenjogúságának korlátozását jelentheti, akik szerint a józan megfontolás nem vezethet másra, csak arra, hogy aki meleg, az ne lehessen boldog, ne élhessen a társával jogilag és társadalmilag ugyanolyan elismert párkapcsolatban, mint a heteroszexuális emberek.

Ezután egy erősen vitatható megállapítás következik: „A hagyományos erkölccsel homlokegyenest ellentétes jelenségeket a többség nem tudja magáévá tenni, bármennyire is próbálkozik ezzel az elszánt és nagyon erős véleményformáló hatással bíró, de akkor is kisebbség.” Milyen többség? Úgy általában az emberek többsége a világban? A szerző talán nem ismeri azokat a tényadatokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a fejlett országok lakosságának a többsége ma már egyértelműen támogatja az azonos nemű párok házasságának jogi elismerését? (Ld. pl. az ír népszavazásról, az USA, az Egyesült Királyság, vagy Franciaország közvélemény-kutatási eredményeiről szóló korábbi írásainkat!) Vagy ő csak a hazai valóság keretei között tud gondolkodni? És az biztos, hogy Magyarországon a többség a gyűlölködést és a kirekesztést támogatja?

Azonban a java csak ezután jön, amikor a cikk utolsó mondatában megfenyegeti az „elszánt kisebbséget” a tanár úr: „Ha pedig valamit nagyon erőszakosan próbálnak ráerőltetni a többségre, akkor vélhetően egy kritikus pillanatban elfogy a türelem, és az senkinek nem lehet ideális állapot.”

Vagyis, ha az a bizonyos „elszánt és nagyon erős véleményformáló hatással bíró, de akkor is kisebbség” nem hagyna fel azzal, hogy „valamit nagyon erőszakosan próbálnak ráerőltetni a többségre”, akkor „egy kritikus pillanatban elfogy a türelem, és…” És, akkor mi lesz? Mire céloz a cikk szerzője, amikor így fogalmaz: „elfogy a türelem, és az senkinek nem lehet ideális állapot.” Esetleg megint elkezdik haláltáborba küldeni a nem kívánatos kisebbséghez tartozókat?

Biztos, hogy ezt a stílust akarja látni, olvasni a jobboldali szavazóbázis?

39 komment · 1 trackback

2015.08.04. 19:36 kaleidoscope

Amilyen mértékkel mértek

Címkék: homoszexualitás egyház keresztény konzervatív katolikus melegházasság képmutatás azonos neműek házassága USA LMBT USCCB

cua-fact.JPGNe ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni. Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre? Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből! (Mt 7.2-5)

 

 

A CNA, a vezető amerikai konzervatív katolikus hírportál egy cikket közölt az „eltévelyedett” katolikus csoportok kezdeményezéséről, mely szerint a Katolikus Egyháznak lehetővé kellene tenni a szentségi házasságot az azonos nemű párok számára is, részletesen kifejtve, hogy ez miért nem lehetséges az általuk megkérdezett „független” szakértők szerint. A konzervatív katolikusok érvrendszere csak azoknak a hivatalos vatikáni dokumentumoknak a téziseit ismételgetik, amelyeket az előző posztban is megemlítettünk, és meg sem próbálnak reagálni azokra az észrevételekre, amelyeket a laikus katolikus hívek egyre gyakrabban vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a homoszexualitásra vonatkozó hivatalos katolikus tanítás miért szorulna korrekcióra. A hírportál által idézett egyik szakértőt Grabowski-nak hívják, amin a hazai olvasók kicsit elmosolyodhatnak, ha eszükbe jut a Macskafogó c. animációs műremek, melyben az egerek is egy hasonló nevű szuper ügynököt bíztak meg, amikor szorult helyzetben voltak. Ez a Grabowski az Amerikai Katolikus Egyetem morálteológia professzora, aki „szállítja” az azonos nemű párok szentségi házasságának lehetetlenségét „alátámasztó” érveket.

A CNA „oknyomozó zsurnalisztája” a cikk végén „lerántja a leplet” a házassági egyenlőség legfelsőbb bírósági megszavazása (ld. ezzel kapcsolatban is korábbi írásunkat) után, a „szentségi házassági egyenlőségért” küzdő katolikus szervezetek „anyagi motivációjáról”. Négy bekezdésen keresztül részletezi, hogy ezek az „eltévelyedett” katolikus szervezetek hogyan részesülnek 200 ezer dollár támogatásban az „Arcus Foundation”-től, majd a cikk csattanójaként elárulja azt is, hogy ez utóbbit ki pénzeli. Ha azonban az olvasó arra számít, hogy valamilyen maffia, vagy szabadkőműves páholy „önti a pénzt” a katolikus hívek megrontásának szándékával az Arcus Alapítványba, akkor annak csalódást okozhat, hogy a pénz forrása a U.S. State Department’s Global Equality Fund.

Arról azonban már nem szól a fáma, hogy milyen források felett rendelkezik az Amerikai Katolikus Egyetem, amely többek között Grabowski professzort is fizeti (lehet, hogy ő egymaga is megkeres annyit egy év alatt, mint amennyi támogatást az amerikai kormányzati szerv folyósít az Arcus Alapítványnak). Az Egyetem „Ténykönyvéből” sajnos nem derül ki, hogy az mennyi támogatásban részesül az Amerikai Katolikus Egyháztól, amelynek majdnem teljes püspöki kara (az ultrakonzervatív USCCB) bent ül az Egyetem különböző vezető testületeiben, de a kiadvány 32-33. oldalán megtalálható adatokból annyi azért látható, hogy ott nem néhány százezer dollárból gazdálkodnak, hanem sok százmillióból. Egy egyszerű szorzás és összeadás segítségével kiszámíthatóan az Egyetem 6700 hallgatója által fizetendő éves tandíj 250-300 millió dollár között van (ami kb. 70-80 milliárd forint!), és ebből a rengeteg pénzből csak kevesebb, mint 50 millió dollárt osztanak szét a hallgatók között intézményi támogatásként. Ugyanakkor – hogy-hogy nem – az Egyetem is kap szövetségi és állami támogatást, méghozzá több, mint tízszer annyit, mint az Arcus Alapítvány.

Ezek szerint tehát a konzervatív katolikusok által oly sokszor emlegetett „meleg lobby” anyagi támogatottsága eltörpül a „konzervatív lobby” támogatottságához képest. Mégis állandóan azzal támadják az LMBT szervezetek képviselőit, hogy azokat végső soron csak szimpla anyagi érdekek motiválják, és ebben a cikkben is ezt akarták belesulykolni az olvasókba. Valószínűleg nem olvasták el elég figyelmesen Máté evangéliumában Jézus fent idézett szavait: „Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!”

3 komment

2015.07.30. 17:33 kaleidoscope

Nyílt dialógus

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia keresztény katolikus társadalmi azonos neműek házassága LMBT Írország Püspöki Szinódus

martin-delegation.JPGPár nappal ezelőtt Dr Eamon Martin, Armagh érseke, az Ír Katolikus Egyház primása három keresztény LMBT szervezet képviselőjével tárgyalt, amit az irishcentral.com hírportál történelmi jelentőségű megbeszélésnek minősített. A találkozóra Armagh-ban, az érseki rezidencián került sor július 22-én Dr Richard O'Leary a ’Faith in Marriage Equality’ (FiME ~ Hit a Házassági Egyenlőségben) egyesület vezetőjének kezdeményezésére, a ’Mi Vagyunk az Egyház’ és a ’Meleg Katolikusok a Szent Patrik Katedrálisban’ lelkiségi mozgalmak képviselőinek részvételével. Dr Richard O'Leary így értékelte a találkozót: „Hisszük, hogy ez a nyílt dialógus irányában tett pozitív előrelépés volt, mely hozzá fog járulni a „valóság megismeréséhez”, ahogy az egyházi vezető fogalmazott a polgári házasság egyenlőségéről tartott népszavazás után.” Ezzel Diarmuid Martin dublini katolikus érsek szavaira („the church needs to do a reality check”) utalt, amit a Hír 24 hírportál tudósításában így fordítottak: „Az egyháznak képbe kell kerülnie a valósággal”.

Brendan Butler a Mi Vagyunk az Egyház mozgalom írországi tagjainak képviseletében az októberben megrendezésre kerülő püspöki szinódusra utalt, melyen Eamon Martin és Diarmuid Martin érsekek fogják képviselni az ír katolikus püspököket, és amelyen a tervezett napirend 130. pontja szerint a homoszexuális tendenciákkal bíró személyek iránti lelkipásztori figyelemről is szó lesz. Butler elmondta az érseknek, hogy „ha a Katolikus Egyház vissza akarja szerezni a hitelességét, nemcsak a melegek és a leszbikusok, hanem egy ennél sokkal szélesebb katolikus közösség tagjai előtt, akkor ahhoz szükség van a jelenlegi katolikus tanítás módosítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy morálisan sértő a Hittani Kongregáció körlevelének szóhasználata, miszerint a homoszexualitás „objektíve rendellenes”, és a homoszexuális gyakorlatok „súlyos bűnök a tisztaság ellen”.

Martin érsek azt mondta, hogy szívesen fogadna, az írországi Mi Vagyunk az Egyház mozgalomtól további anyagokat ezzel kapcsolatban.

Adja Isten, hogy végre a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetői hasonló nyitottságot mutassanak a hívek mind szélesebb tömegei által felismert igazságok elfogadására.

Szólj hozzá!

2015.06.28. 11:07 kaleidoscope

Szinódusi munkaanyag és az USA Legfelső Bíróságának döntése

Címkék: politika homoszexualitás egyház tolerancia jogok keresztény emberi katolikus társadalmi melegházasság azonos neműek házassága melegjogok USA LMBT Püspöki Szinódus

Miután lecsillapodtak az írországi népszavazás (melyről korábbi írásunkban mi is beszámoltunk) kapcsán a médiában és a nemzetközi közvéleményben felkorbácsolódott hullámok, az azonos neműek házasságával összefüggő téma egy időre lekerült a címoldalakról, de ez nem tartott sokáig... A mögöttünk álló héten két olyan hír is napvilágot látott, amely ismét világszerte ráirányította a figyelmet a házassági egyenlőséggel és az LMBT emberek befogadásával összefüggő kérdésekre.

gnrc-logo.pngAz első a családdal foglalkozó októberi püspöki szinódus – meglehetősen konzervatív szemléletű – munkaanyagának közzététele volt, mely egyértelműen csalódást keltő volt a katolikus LMBT emberek számára, mivel egyrészről nem mond semmi újat a katekizmus (KEK) vonatkozó részeihez képest, másrészről ugyanazt a bántó, inadekvát nyelvezetet használja, mint a KEK. Nem meglepő tehát, hogy Szivárvány Katolikusok Globális hálózata (GNRC) egy alternatív szövegtervezetet készített a munkaanyagnak a homoszexuális emberekkel foglalkozó részeihez, melyet többek között az LMBT Keresztények Európai Fórumának honlapján is meg lehet találni. Ebben az LMBT személyek, gyermekeik és szüleik valódi befogadását sürgetik a katolikus közösség részéről, és új szövegtervezetet javasolnak a fejlődő országokkal kapcsolatban. Ez utóbbira azért van szükség, mert a munkaanyag 132. szakasza megismétli azt a teljesen megalapozatlan, valótlan állítást, mely szerint a nemzetközi szervezetek arra akarják kényszeríteni a szegényebb országokat, hogy ismerjék el az azonos neműek házasságát, mert máskülönben megvonják ezen országok anyagi támogatását. Csakhogy ilyen elvárást soha egyetlen nemzetközi szervezet sem támasztott a fejlődő országokkal szemben. Valóban felmerült, hogy azok az országok ne részesüljenek anyagi támogatásban, amelyek az alapvető emberi jogokat sem tartják tiszteletben, így – többek között – az LMBT személyeket is hátrányos megkülönböztetés éri, mivel börtön-, vagy akár halálbüntetéssel sújtják a homoszexuális embereket, sőt azokat is, akik kiállnak az ő alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, de ez nem jelenti, hogy el kellene ismerniük az azonos neműek házasságát. Ugyanakkor aligha vitatható, hogy az LMBT emberekkel szemben alkalmazott jogsértéseket nem lehet szó nélkül hagyni, így a GNRC azt javasolja, hogy a szinódusi zárónyilatkozat utasítsa el a homoszexuális emberek kriminalizálását és büntetését.

rainbow-flag-supreme-court.jpgA másik hír, amely ráirányította a figyelmet a házassági egyenlőség kérdésére, az Amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése volt, amely kimondta, hogy az USA egyetlen tagállama sem tilthatja meg jogszabályban az azonos neműek házasságát, és minden tagállam köteles tiszteletben tartani azt az alkotmányos alapelvet, hogy jogi szempontból nem lehet különbséget tenni az azonos, és a különböző nemű emberek között létrejött házasságok között. A döntés érzékenyen érinti az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia – világviszonylatban is meglepően konzervatív – tagjait, akik eddig stabil bázisként tekintettek azokra a homofób kirohanásoktól sem mentes konzervatív politikusok által vezetett szövetségi államokra, amelyekben eddig megtiltották az azonos neműek házasságát. Mostantól kénytelenek lesznek tudomásul venni a polgárok döntő többségének (a közvélemény-kutatási adatok szerint a 60%-ot is meghaladó arányú) támogatását élvező új jogi helyzetet, és ez talán elgondolkodtatja őket azzal kapcsolatban is, hogy vajon valóban Isten akarata szerint való dolog-e az LMBT emberek egyenlő jogai elleni folyamatos fellépésük.

Annyi bizonyos, hogy az LMBT katolikusoknak továbbra is kérniük kell az „aratás urát”, hogy olyan munkásokat küldjön „az aratáshoz”, akik minél több LMBT embert is képesek megszólítani, és Jézushoz vezetni.

 

Szólj hozzá!

2015.06.12. 17:27 kaleidoscope

Német katolikusok pozitív állásfoglalásai

Címkék: homoszexualitás egyház keresztény felelősség katolikus azonos neműek házassága Németország LMBT Vatikán

marx-biboros2.jpgA Bondings 2.0 blog mai írásában röviden összefoglalja, hogy a német katolikusok milyen megnyilatkozásokat tettek, illetve állásfoglalásokat publikáltak a közelmúltban a házasság, a család, és az azonos neműek párkapcsolatai témakörében. A legnagyobb, több millió tagot számláló német katolikus laikus szervezet, a Német Katolikusok Központi Bizottsága állásfoglalást tett közzé (ezt német nyelven teljes terjedelmében el lehet olvasni a honlapjukon), melyben az elvált és újraházasodott, valamint az azonos nemű párok kapcsolatának megáldását kérik az Egyháztól.

Reinhard Marx bíboros ugyan válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy az állásfoglalás néhány célkitűzése teológiai szempontból nem lenne helytálló, ha fenntartások nélkül bevezetésre kerülne, ugyanakkor dicséri az állásfoglalást, mely számos fontos kérdésre ráirányítja az Egyház és társadalom figyelmét. Mint mondja, ezekkel kapcsolatban szükség van a teológiai vitákra, melyek segítséget jelentenek az Egyház számára, továbbá hozzájárulnak a család és a házasság jelentőségének bemutatásához a társadalom tagjai számára.

Idézik az európai püspökök római találkozójára is meghívott Eberhard Schockenhoff-nak, egy vezető morálteológusnak a rádióinterjúját, melyben kiállt az azonos neműek párkapcsolatai egyházi megítélésének az eddigieknél sokkal progresszívebb irányú fejlődése mellett. Nem támogatja az azonos neműek házasságát, de a regisztrált élettársi kapcsolatukat igen.

heiner_koch.jpgHeiner Koch, Berlin újonnan kijelölt érseke is tett pozitív nyilatkozatokat az azonos neműek párkapcsolataival összefüggésben. A Tablet cikke idézi az érsek szavait: „…a homoszexualiást bűnnek nevezni sértő. … Ismerek olyan homoszexuális párokat, akiknek a kapcsolatát példamutató megbízhatóság és a felelősségérzet jellemez. … Minden olyan kötelék, amely megerősíti és megtartja az embereket a szememben jó, és ez igaz az azonos neműek párkapcsolataira is.” A legfontosabb az, hogy Koch érsek az elnöke a Német Püspöki Konferencia Házasság és Család Bizottságának, és egyike annak a három püspöknek, akik októberben a vatikáni szinóduson képviselni fogják Németországot. Ezek alapján egyre több remény van arra, hogy az idei rendes szinóduson konkrét eredményeket fognak elérni a katekizmusnak a homoszexualitással és az azonos neműek párkapcsolatának megítélésével összefüggő korrekcióját támogató püspökök, mint a tavalyi rendkívüli családszinóduson.

7 komment

2015.05.25. 11:07 kaleidoscope

Egyházi struccpolitika – avagy a DADT él és virul

Címkék: homoszexualitás család egyház tolerancia keresztény felelősség katolikus világtalálkozó pasztoráció USA LMBT

world-meeting-of-families-2015-logo.jpgA Bondings 2.0 blog legfrissebb posztja beszámol azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az LMBT emberekkel kapcsolatban álló katolikus szervezetek tettek annak érdekében, hogy regisztrálni tudjanak a 2015 szeptemberében Philadelphiában megrendezésre kerülő Családok Világtalálkozójára, azonban mindeddig semmilyen érdemi választ nem kaptak a szervezőktől. Jelentkezni szeretett volna többek között a Deb Word vezette Szerencsés Családok mozgalom, akiknek csodálatos missziójáról korábban a jelen blogon is beszámoltunk.

Mint ismeretes az USA-ban annak ellenére szélsőségesen konzervatív irányvonalat képvisel a Katolikus Egyház hivatalos vezetése, hogy a hívek többsége ott is támogatná az azonos neműek párkapcsolatának egyházi elismerését. Egyelőre sajnos a hivatalos vatikáni megnyilvánulások is azt a struccpolitikát képviselik, amely megpróbálja ignorálni az LMBT emberek jelenlétét az Egyházban. Mindez emlékeztet az amerikai hadseregben 1994-2011 között érvényben lévő „Don’t ask, don’t tell” (DADT) szabályra, melynek értelmében nyíltan nem volt szabad beszélnie senkinek arról, hogy meleg, és ezt nem is kérdezhették meg senkitől. Obama elnök ezt a szemforgató, nevetséges jogszabályt egy mozdulattal kihajította oda, ahova való: a történelem szemétdombjára. Azóta az amerikai hadsereg tagjai nyugodtan felvállalhatják melegségüket, és ennek ellenére láthatóan nem rendült meg az amerikai haderő. Úgy tűnik azonban, hogy más hierarchikus szervezetekben, így a Katolikus Egyházban is továbbél a DADT szelleme. Mindenki tudja, hogy az LMBT emberek jelen vannak az Egyházban, de ha nem beszélünk róluk, akkor nem kell szembenézni azokkal a problémákkal, amelyek a tévedésekre, az isteni kinyilatkoztatás helytelen értelmezésére alapozott hivatalos egyházi tanításokból adódnak. Ezért nem akarnak a philadelphiai találkozó szervezői sem szembenézni azzal a ténnyel, hogy a családok nem elhanyagolható részében vannak LMBT emberek, és a világtalálkozó nem töltheti be szerepét a családok megerősítésében, ha nem foglalkozik azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie nap, mint nap az ilyen családoknak. Választ kellene keresni pl. arra, hogy hogyan kellene az Egyháznak segítséget nyújtania azoknak a katolikus szülőknek, akiknek a gyermekéről kiderül, hogy meleg, vagy milyen pasztorációs segítséget kell nyújtani azoknak a meleg és leszbikus embereknek, akik nyíltan felvállalják szexuális irányultságukat, de ettől még hívő katolikus családban szeretnék leélni földi életüket.

Meg lehet próbálni még egy ideig homokba dugni a fejünket, de azt senki nem gondolhatja, hogy hosszútávon megoldást jelenthet ez a struccpolitika.

Szólj hozzá!

2015.05.23. 23:57 kaleidoscope

Írországi népszavazás: 62% igen – alkotmányos a melegházasság

Címkék: politika homoszexualitás tolerancia jogok azonos neműek házassága LMBT Írország

ir-szivarvany.JPG„Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet létrehoztam köztem és minden földi lény között”

- mondta Isten Noénak a szivárványról, mely ma a melegházasság alkotmányba foglalását eldöntő népszavazás után megjelent Írország egén. Mindez talán elgondolkodtatja azokat, akik a zsidó-keresztény tradíciókra hivatkozva utasítják el az azonos neműek házasságát.

13 komment

2015.05.20. 19:20 kaleidoscope

Ferenc pápa előremutató személyi döntése

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia keresztény konzervatív katolikus melegjogok LMBT Vatikán Ferenc pápa

t-radcliff-kicsi.jpgFerenc pápa az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, az Egyház szociális tanításainak terjesztése, az igazságosság és béke kutatási eredményeinek gyűjtése céljából felállított pápai tanácsadó-testület új szaktanácsadójának nevezte ki Fr. Timothy Radcliff OP-t, a Dominikánus Rend korábbi nagymesterét. Kinevezéséről egy szűkszavú közleményben számoltak be a vatican.va weboldalon. A döntés jelentőségét jól mutatja, hogy egy konzervatív militáns katolikus weboldal cikkének szerzője éles hangnemben ecseteli Radcliff testvér „bűnös” hozzáállását az LMBT személyekhez (a cikk kulcsszavai: sátán, pokol, stb.), a kommentelők teljes értetlenségüknek adnak hangot, vagy éppen álszent módon azzal magyarázzák Ferenc pápa döntését, hogy hátha így akarja megtérésre bíztatni „szegény megtévedt” dominikánus testvérünket. Tény, hogy Timothy Radcliff számos olyan megnyilatkozást tett, amely a katolikus egyházi vezetők között ritkaságszámba megy a szexuális irányultságukat nyíltan vállaló katolikus LMBT személyek egyházi befogadásával, és párkapcsolataik egyházi elismerésével összefüggő kérdésekben, amelyekről a konzervatív fundamentalista cikkben is részletesen beszámolnak. (Valahol kissé mókás, hogy a konzervatív fundamentalista álláspontot képviselőktől lehet a legtöbb információhoz hozzájutni a progresszív keresztényekkel kapcsolatban, miközben előbbiek éppen kígyót-békát kiáltanak az utóbbiakra...)

Érdemes felidézni Radcliff néhány gondolatát a kritikus konzervatív írás alapján:

Radcliff pozitívan beszélt az azonos neműek párkapcsolatáról. Az emberi szexualitással foglalkozó munkacsoport által publikált összefoglaló szerint, a homoszexuális kapcsolatokról így nyilatkozott: „Nem kezdhetjük azzal a kérdéssel, hogy ez megengedett vagy tilos! Meg kell kérdezni, hogy mit jelent, és mennyiben eucharisztikus. Természetesen lehet felületes, sérülékeny, gyengéd, kölcsönös és erőszakmentes. Azt gondolom, hogy ez (ti. a homoszexuális párkapcsolat) sok szempontból ki tudja fejezni azt, ahogy Krisztus önmagát adja ajándékba az embereknek.”

Egy 2012-es The Tablet cikkben Radcliff ezt mondta:

„Nem szabad negatívan beszélni az azonos nemű párok elkötelezett szeretetkapcsolatáról. Ez utóbbit is erősíteni és támogatni kell, ezért az egyházi vezetők lassan rájönnek, hogy támogatni kell az azonos nemű személyek párkapcsolatát. A szeretet Istene jelen lehet minden igazi szerelemben.”

Adja Isten, hogy Radcliff testvér minél hatékonyabban tudja képviselni ezeket a tiszta és következetes elveket az Egyházi Tanítóhivatal legmagasabb szintjein végzett munkája során!

Szólj hozzá!

2015.05.18. 21:34 kaleidoscope

Köszönet a melegeknek…

Címkék: politika homoszexualitás konzervativizmus konzervatív homofóbia melegjogok Magyarország LMBT

ov-debrecen150518.jpg… azért, hogy nem folytatnak provokatív magatartást, mint más európai országokban,

… azért, hogy rejtőzködnek,

… azért, hogy nem követelnek maguknak egyenlő jogokat,

… azért, hogy nem terhelik a rendőrséget felesleges feljelentésekkel a közösségi médiában mindennapos gyalázkodások miatt,

… azért, hogy ha nem tetszik nekik a „rendszer”, akkor csendben elhúznak az országból.

Debrecen, 2015. május 18.

 

2 komment

2015.05.10. 11:08 kaleidoscope

Cameron győzelme egyben a melegházasság győzelme is!

Címkék: politika jogok konzervativizmus konzervatív melegházasság azonos neműek házassága melegjogok LMBT David Cameron UK

d-cameron.jpgA fenti címmel jelent meg egy blogbejegyzés a Washington Post online blog rovatában. A poszt szerzője, Jonathan Capehart írásában felidézi az azonos neműek házasságának 2013-as brit legalizálása körüli politikai viharokat, melyekről annak idején a jelen blogon is részletesen beszámoltunk. Capehart felidézi azokat a vészjósló bírálatokat, amelyeket vezető tory tisztségviselőktől, a párt neves támogatóitól kapott a világ legbátrabb konzervatív miniszterelnöke, aki képes volt szembeszállni mindenkivel azért, mert meggyőződése szerint ez volt az egyedül tisztességes eljárás az LMBT emberek egyenlő jogainak biztosítása érdekében. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a házassági egyenlőségről szóló törvény elfogadása után milyen sokan gondolták biztosnak a konzervatívok vereségét a következő választáson, és arra is, hogy a szélsőjobb UKIP megpróbálta az e törvény miatt a konzervatívoktól elfordulók szavazatait megszerezni. A közvélemény-kutatók is kivétel nélkül azt jósolták, hogy a konzervatívok aligha alakíthatnak kormányt, vagy legfeljebb valamilyen labilis koalíció tagjaként.

A brit választók azonban másként döntöttek. Megerősítették David Cameront, és ezzel hatalmas igent mondtak az azonos neműek házassági egyenlőségére is. Nagy Britannia ezzel megőrizte az emberi jogok tiszteletben tartása terén, a fejlett nyugat-európai országokkal együtt kivívott vezető szerepét. Bárcsak a hazai konzervatív politikusok is követnék David Cameron példáját!

2 komment

2015.04.21. 18:18 kaleidoscope

Katolikus meleg pár keresete az USA Legfelsőbb Bírósága előtt

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia jogok keresztény örökbefogadás emberi katolikus társadalmi melegházasság azonos neműek házassága melegjogok USA LMBT Legfelsőbb Bíróság

gaycatholic-ssm.pngAz USA Legfelsőbb Bírósága (melynek egy korábbi történelmi jelentőségű döntéséről már a jelen blogon is beszámoltunk) előtt van Michael DeLeon és Greg Bourke keresete, akik 33 éve élnek együtt, nevelik az immáron 16 éves Bella nevű lányukat és az egy évvel idősebb Isaiah nevű fiukat. Azért került ügyük az USA alkotmánybíróságaként működő legfőbb bírói testület elé, mert bár 2004-ben Kanadában összeházasodtak, és az USA Legfelsőbb Bíróságának, a fenti posztban ismertetett döntése érelmében ezt el lehetne ismerni az Egyesült Államokban is, azonban Kentucky államban, ahol a család él, ezt mégsem ismerték el eddig. Ebből adódóan csak DeLeont ismerik el Bella és Isaiah törvényes nevelőszülőjeként. Keresetük részletesen megismerhető a Scotus blog oldalon.

A család életéről egy részletes, fényképekkel illusztrált beszámolót közöl a huffingtonpost.com cikke, melyből kiderül, hogy aktív tagjai a Lourdes-i Szűzanya Plébániának, amelynek hívei nagyra becsülik és mindenben támogatják őket. Korábban is kiálltak mellettük, amikor az amerikai cserkészszövetség, a Boy Scouts vezetői el akarták távolítani Bourke-ot, aki a helyi cserkészcsapat vezetője volt.

Remélhetőleg az USA Legfelsőbb Bírósága ismét méltányos, az LMBT emberek alapvető jogait tiszteletben tartó döntést fog hozni.

Szólj hozzá!

2015.04.18. 11:29 kaleidoscope

Történelmi jelentőségű coming out

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia keresztény befogadás katolikus coming out jezsuita azonos neműek házassága

torres-botello.jpgTúlzás nélkül történelmi jelentőségűnek nevezhető Damian Torres-Botello SJ, chicagói jezsuita szerzetesnek a thejesuitpost.org oldalon megjelent, „Ez az, amiben hiszek: az Isten az Ő képmására teremtett engem” c. írása. A fiatal szerzetes ebben első sorban arra szólítja fel az Egyházat, hogy legyen sokkal befogadóbb, és könyörületesebb, és csupán az Egyházon belüli sokszínűség egyik példájaként vállalja fel saját másságát. Az írást átvette az America magazine online kiadása is, ahol a cikk az alábbi kísérőszöveggel jelent meg: „Ez az írás a szerző jezsuita elöljárójának az engedélyével jelent meg.” Ez utóbbival kapcsolatban James Martin jezsuita atya arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az első eset, amikor egy jezsuita elöljáró engedélyt adott egy jezsuita szerzetesnek a nyilvános coming out-ra. Ebből adódóan tiszteletet érdemel nemcsak Damian testvérnek, hanem elöljárójának is a bátorsága és az őszintesége.

Emlékezetes, hogy Benjamin Brenkertnek még távoznia kellett a Jezsuita Rendből, amint erről annak idején a jelen blogon is beszámoltunk. Igaz, hogy volt már korábban is olyan jezsuita szerzetes, aki nyíltan kiállt az azonos neműek házassága mellett (erről is írtunk korábban), de ő maga nem volt érintett, vagy nem vállalta fel ezt nyíltan, és más jezsuita szerzetesek is sürgették az LMBT személyek valódi befogadását. Mindazonáltal örvendetes, hogy a jezsuiták láthatóan egyre határozottabban kiállnak azért, hogy az Egyház legyen sokkal befogadóbb az LMBT személyek irányába, és ismerje el az azonos neműek párkapcsolatát (ld. a vonatkozó posztok listáját).

Szólj hozzá!

2015.04.16. 11:59 kaleidoscope

Katolikus melegházasság

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia keresztény katolikus melegházasság azonos neműek házassága melegjogok LMBT Málta

malta-ssm.jpgMáltán (ahol a lakosság 90%-a vallja magát katolikusnak, de – amint erről egy korábbi posztban blogunkon is beszámoltunk – a múlt évben legalizálták az azonos nemű párok házassággal egyenlő jogokat biztosító élettársi kapcsolatát, így lehetővé tették számukra a gyermekek örökbefogadását is!) egy katolikus pap egyházi szertartás keretében megáldott egy meleg párt – adta hírül a The Malta Independent. A cikkből az is kiderül, hogy szertartást végző Mark Montebello dominikánus szerzetes papot az LMBT kérdésekkel kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos megnyilvánulásokra hajlamos Charles Scicluna érsek magához rendelte az ügy kapcsán. Ugyanakkor a találkozó után kiadott sajtónyilatkozatok szerint az érsek megerősítette Monebello testvért abban, hogy folytassa az LMBT hívek pasztorációját, de felhívta a figyelmét arra, hogy mindig ragaszkodjon az egyház hivatalos útmutatásaihoz.

A korábbi írásainkban bemutatott előzmények fényében úgy tűnik, hogy lassan bár, de mégis csak halad a Katolikus Egyház az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának elismerése irányába, még akkor is, ha sokszor elakadni látszik ez a folyamat.

Szólj hozzá!

2015.04.11. 11:19 kaleidoscope

Reményt keltő fejlemény

Címkék: egyház tolerancia katolikus Magyarország Piarista Rend

labancz-zsolt.jpgA Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja április 8-án Labancz Zsoltot választotta újra tartományfőnökké, a küldetésért felelős asszisztens Urbán József, a közösségekért felelős asszisztens Wettstein József, a világiakért felelős asszisztens Guba András, az ifjúságpasztorációért és a hivatásgondozásért felelős asszisztens pedig Szakál Ádám lett. Emlékezetes, hogy Urbán József február végén saját blogjában egy meglehetősen nagy vihart kavaró posztban állt ki azok mellett, akik annak idején úgy gondolták, hogy a homofób szlovák népszavazáson „keresztényként és kifejezetten azért, hogy normálisak legyünk – azaz igaz, jó, egészséges, nem megbetegítő legyen a társadalom –, nemmel kell szavazni a feltett kérdésekre (különösen az első kettőre)”, amire akkor a jelen blogon is felhívtuk a figyelmet.

Most tehát újabb négy évre fiatal, és – legalább is Urbán József személyében – nyitott gondolkodású vezetése lesz a Piarista Rend hazai rendtartományának. Amint arról korábban szintén beszámoltunk, Dobszay Benedek személyében tavaly a Ferences Rendnek is fiatal vezetője lett, akitől ugyan olyan bátor kiállást még nem láttunk, mint Urbán Józseftől, de akinek – mint akkor írtuk róla – „az elmúlt évek alatt, hiteles, teológiai szempontból korrekt, ugyanakkor közvetlen, fiatalos hangvételű, gyakran visszafogott, de mégis üdítő humorral fűszerezett szentbeszédeit mindenki megszerette”, ezért „nagy reménység sokak számára az, hogy ő kapta ezt a komoly megbízatást”.

Ezekkel a döntésekkel két nagy tanító rend élére került ígéretes fiatal vezetés. Adja Isten, hogy a rájuk bízott fiataloknak és minden, velük kapcsolatba kerülő hívőnek hitelesen, tisztán tudják hirdetni Isten Igéjét, és abba az irányba tudják vezetni a rájuk bízott nyájat, amelyik valóban megfelel Isten kedves akaratának.

Szólj hozzá!

2015.04.09. 23:21 kaleidoscope

A legbefogadóbb katolikus plébánia

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia keresztény felelősség katolikus USA LMBT

sf-pride-mhr.jpgA National Catholic Reporter (ncronline.org) cikksorozatára hívta fel a figyelmet a Bondings 2.0 blog legújabb posztja, melyben az egyik legbefogadóbb katolikus egyházközösségnek, a San Francisco Castro negyedében lévő, a Legszentebb Megváltóról (angol rövidítése: MHR) elnevezett plébániának a hitéletét ismertetik.

A cikksorozat alapvetően azt bizonyítja, hogy ez a plébánia nagyon is hasonlít minden más, aktív egyházközösséghez, mely képes válaszolni a hívek spirituális és hétköznapi igényeire is. A sorozat első írása a plébánia történetét és mindennapjait ismerteti. A második összefoglalja azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük akkor, amikor megpróbálják elérni az LMBT közösség tagjait. A harmadikban azt mutatják be, hogy bár az egyházközség hívei között magas az LMBT közösséghez tartozók aránya, magukat nem tekintik meleg közösségnek, csupán olyannak, amely nyitott a melegek befogadására. Mint mondják: nincs abban, amit csinálnak semmi, ami kifejezetten csak a melegekre jellemző. A cikksorozat negyedik részében felidézik, hogy az LMBT-barát plébánia több évtizede aktív szerepet vállalt a hajléktalan és a beteg (köztük a HIV/AIDS fertőzésben szenvedő) emberek szolgálatában. A sorozat utolsó, ötödik részében arról olvashatunk, hogy milyen közösségi élet alakult ki a Castro városrészben az MHR plébániához kapcsolódóan.

Francis DeBernardo (Bondings 2.0 blog) szerint Thomas C. Fox cikksorozatát mindenkinek el kellene olvasnia, akit érdekel a katolikus LMBT emberek lelkigondozása. De vajon van-e ilyen lelkigondozó a Magyar Katolikus Egyházban???

Szólj hozzá!

2015.04.05. 12:45 kaleidoscope

S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig (Mt 28,20)

Címkék: húsvét feltámadás hit Örömhír

veletek-vagyok.jpgA nagyszombat dermesztő magányát, melyről az előző postban írtunk, a feltámadás öröme törte meg. Jézus szavai, melyeket feltámadása után a tanítványoknak mondott, mindenkihez szólnak: „… veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” Nem kell tehát többé senkinek szenvednie a magánytól, aki befogadja Jézust, és átadja Neki a szívét. Ő akkor is velünk marad, ha mindenki más elfordul, elutasít is minket. Ha pedig látják rajtunk, hogy Jézussal vagyunk, akkor azok is el fognak fogadni minket, akik ma még elutasítóak, kiközösítőek, ítélkezőek velünk szemben. Ez adjon erőt mindenkinek, aki ma még szenved a gyűlöletkeltés bármilyen megnyilvánulási formája miatt!

1 komment

2015.04.04. 12:48 kaleidoscope

Dermesztő magány

Címkék: feltámadás hit keresztény reménység LMBT

szentsir.JPGNincs dermesztőbb magány, mint a sírba fektetett emberé. Nagyszombaton arra emlékezünk, hogy az emberré lett Isten ezt a mélységet is megjárta. Külön megemlékezünk erről az apostoli hitvallásban is: „Alászállt a poklokra” (bár a niceai hitvallásból kimaradt ez a fél mondat, amint az jól látható az összehasonlító táblázatban), ami nagyon jól kifejezi azt, hogy a magány az ember számára maga a pokol. A magány mindig az emberi gyűlölködés, harag, kirekesztés, kiközösítés valamilyen megnyilvánulási formájának a következménye. Így volt ez Jézus életében és halálában is. Jézus együtt szenvedett minden kiközösített, megvetett, gyűlölettel övezett emberrel.

Az LMBT emberek számára sok szenvedést okoz a magányosság. Érdekes ilyen szempontból SPF mini közvélemény-kutatása, melyben honlapja látogatóit arról kérdezte, hogy „Mi a legrosszabb a buzivilágban?”, és a második legtöbb szavazatot kapó válaszlehetőség az egyedüllét volt. Nyilván sokan, sokféleképpen magyarázzák, hogy miért magányosak az LMBT emberek, de aligha lehet kétségbe vonni annak a társadalmi közegnek a hatását, amely körülveszi őket. Mindaddig ugyanis sokkal nagyobb arányban lesznek az LMBT emberek magányosak, amíg egy társadalom tagjainak többsége nemcsak elutasító a homoszexuális emberekkel szemben, de mereven el is zárkózik attól, hogy az azonos neműek párkapcsolatát ugyanolyan elbírálásban részesítse, mint a heteroszexuális párkapcsolatokat, ahogy ezt jelenleg hazánkban (és a hozzánk hasonlóan intoleráns kelet-európai, ázsiai és afrikai országokban) látni lehet.

Jézus azonban nem marad magányos. Alászállt a magányosság poklába, de – ahogy a hitvallásban is megvalljuk – „harmadnapon feltámadt a halottak közül”. Ez bíztatás és reménységminden ember, így a Jézusban hívő LMBT emberek számára is. Jézus feltámadásával legyőzte a halált, azt, ami az ember számára a leginkább legyőzhetetlennek tűnő ellenség. Aki hisz ebben, az erőt meríthet a húsvéti üzenetből, hiszen a magányosság legyőzése sokkal „kisebb feladat”, mint a halálé.

Jézus ebben is társunk!

Szólj hozzá!

2015.03.31. 10:06 kaleidoscope

Béranyaság

Címkék: politika homoszexualitás egyház tolerancia jogok gondolatok kérdések keresztény felelősség emberi katolikus társadalmi melegházasság azonos neműek házassága melegjogok LMBT LGBT surrogacy

surrogacy.jpgteen-panel-2.JPGteen-panel.JPGA társadalomban és a bioetikával foglalkozó szakemberek között is vitatott terület a mesterséges megtermékenyítés, különösen abban az esetben, ha béranya hordja ki a terhességet, és mindezt azonos nemű párok, jellemzően meleg férfipárok kezdeményezik. A katolikus morálteológia a mesterséges megtermékenyítést eleve elutasítja, mint minden olyan emberi tevékenységet, amelynek következtében elválik egymástól a kizárólag szentségi házasságban élő házaspár tagjai között megengedhető szexuális kapcsolat és a gyermeknemzés, így értelemszerűen ellenzi és elítéli a béranyaságot is. Mindeközben a tudományos fejlődés és a társadalmi változások következtében egyre több lehetőség és egyre nagyobb igény merül fel a nyugati típusú társadalmakban az ilyen jellegű „szolgáltatásokra”. A demokratikus jogállamok törvényhozói is lemaradásban vannak világszerte: egyetlen országban sem biztosított a tudományosan lehetséges és az érintettek által igényelt „szolgáltatásoknak” olyan jogszabályi rendezése, amely teljes körűen érvényt tudna szerezni a társadalom többségi akaratának. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként viszonylag kevés, de azért nem figyelmen kívül hagyható adat áll rendelkezésünkre. A vs. portál közelmúltban publikált cikkében egy francia közvélemény-kutatás eredményét közölve írta, hogy „a franciák 55 százaléka szigorú szabályozás mellett támogatná a béranyaság engedélyezését, valamint a mesterséges megtermékenyítés kiszélesítését leszbikus nők számára”. A szélsőjobbal ismételten összefogó UMP, és a maguk előtt tolt civil szerveződés, melyet a francia katolikus klérus is nyíltan támogatott (amint erről korábban a jelen blogon is hírt adtunk), a cikkíró információi szerint nem tudott 31%-nál nagyobb támogatást elérni a francia társadalomban, a béranyaság elleni küzdelemben. A francia választópolgárok több, mint kétharmadát nem győzték meg az olyan szlogenek, mint „A nő nem bébigép”, vagy „Háromnaponta importálnak béranyától származó újszülöttet Franciaországba”. Ezzel szemben a polgárok többsége kifejezetten támogatta a korrekten szabályozott béranyagság engedélyezést.

Ugyanakkor pont ez az, ami hiányzik: a megfelelő szabályozottság. A politikai vezetők számára sokkal kényelmesebb halogatni a megoldáskeresést, vagy teljesen ignorálni problémát. Ebben jó hivatkozási alap az egyházi elutasítás, és az ebből politikai tőkét kovácsoló jobboldali és szélsőjobboldali demagógia. A jogszabályi garanciák hiánya viszont tág teret nyit a valóban súlyos, sokszor megdöbbentően embertelen visszaélésekre. A társadalmi igények kiszolgálására hatalmas iparág nőtte ki magát, melyet azonban kizárólag üzleti logika irányít. Az ilyen „szolgáltatásokat” nyújtó szervezetek professzionális felkészültséggel használják ki a nemzetállami, és a nemzetközi jog kiskapuit, a hiányzó, vagy az érintettek számára jogbiztonságot garantálni nem tudó jogszabályi környezetet, államközi megállapodásokat. Néhány konkrét esetről is beszámol az orientpress.hu közelmúltban készült összefoglalója. Érdemes meglátogatni azokat amerikai és angol honlapokat is, amelyeket a béranyaság iránti igények kielégítésére alakult szervezetek hoztak létre, és amelyek rendezvényein még a béranyák által világra hozott, immáron kamaszkorúvá cseperedett gyermekek is kifejtették véleményüket.

A Katolikus Egyház hozzáállása nemhogy nem segíti a problémák megoldását, de még jobban elmélyíti azokat. Az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága idén februárban adott ki egy állásfoglalást, mely elérhető a weboldalukon. E szerint a béranyaság minden formája súlyosan sérti minden személy emberi méltóságát, aki egy ilyen ügyletben érintett, különösen amiatt, hogy eszközzé teszi a befogadó anyát (aki gyakran a nyomor elől menekülve bocsátja áruba a testét), és úgy kezeli a gyermeket, mint egy tárgyat. Ebből adódóan – mondják a püspökök – a béranyaság semmilyen körülmények között sem támogatható, és ezzel kimondatlanul is azt sugallják, hogy nincs is mit beszélni róla a továbbiakban (mindezt a fenti oldalról pdf-formátumban is letölthető állásfoglalásukban jó hosszan kifejtik). Ezek után érthető, hogy a Apostolok Királynője Pápai Egyetem Bioetika Tanszéke sem tehet többet, minthogy abban nyújt „támogatást” a katolikus pedagógusoknak, szülőknek, oktatási intézetek vezetőinek, hogy a „a gender-ideológia veszélyeiről, zsákutcáiról” szervezett konferenciájukon „olyan alternatív nevelési tervek kidolgozásáról” tanácskozzanak, „amelyek biztosítják a fiatalok érzelmi és szexuális nevelésének stabilitását” – amint ezt a radiovaticana.va oldalon megjelent, vádaskodásoktól és ítélkezésektől sem mentes cikkben olvashatjuk. Giuseppe Mari a milánói Katolikus egyetem pedagógia professzora szerint a „gender theory” (gender-elmélet) a nemek közti különbségek összemosása által a homoszexualitásra, biszexualitásra, a nemek szabad megválasztására bátorít és tanít, egy újfajta antropológia megteremtését teszi lehetővé, amely figyelmen kívül hagyja a nemiség legmagasabb hivatását, a nemzés és az élet továbbadásának természetes és etikus módját. Ezután jönnek a legkeményebb kijelentések, miszerint a gender-elmélet megnyitja a kaput az embertelen béranyaság és a rendezetlen örökbefogadás előtt, ahol az ártatlan gyermekek árucikké, adás-vétel tárgyává válnak, ezért nem csupán etikus, hanem tudományos szempontból is elfogadhatatlan, sőt kriminális a gender-elmélet a katolikus egyetem szakértői szerint. A nemi egyenlőségre való nevelés azonos a biszexualitásra való bátorításnak tartják. Álláspontjuk szerint a nemi identitás meggyengítésével a fiatalok sebezhetőek és zavarodottak lesznek, és azt is mondják a katolikus egyetem képviselői, hogy statisztikai adatok szerint azokban az országokban, ahol a gender-elméletre alapozott érzelmi és szexuális nevelés elfogadott, a fiatalok öngyilkosságának száma a csillagokba szökött. Ez utóbbi az egyetlen konkrét állítás, amely viszont tényszerűen nem igaz, amint ez a WHO adataiból látható, de az is világos, hogy ilyen abszurd, elfogult és ítélkező hozzáállás mellett nincs esélye semmilyen érdemi párbeszédre a Katolikus Egyház hivatalos képviselői és a laikus társadalom között ezekben a kérdésekben.

Így aztán a lassan formálódó jogszabályi környezet kialakításában szakmai szempontból nagyrészt azok vesznek részt, akik valamilyen formában érdekeltek a béranyaság minél szabadabb engedélyezésében, és emiatt valóban csökkenhet az összes érintett emberi méltóságát, a lehető legnagyobb mértékben szem előtt tartó szabályozás kialakításának esélye. A megfelelő szabályozás kialakításának hiányáért mindenki felelős, aki a kérdésről folytatott érdemi társadalmi párbeszédtől elzárkózik, így az egyházak, különösen a Katolikus Egyház felelőssége is felmerül. Az érdemi párbeszéd ugyanis nem azt jelenti, hogy ennek kapcsán bármely egyháznak fel kellene adnia, meg kellene változtatnia a saját teológiai tanításait, amit a kívülállók természetesen nem is vitathatnak. Ugyanakkor az egyház álláspontjának rögzítése mellett lehetséges és szükséges lenne az egyházak képviselőinek is konstruktívan részt venni az olyan nagy horderejű kérdésekkel kapcsolatos vitákban, mint amilyen pl. a béranyaság, de az előítéletekkel, rágalmakkal, vádaskodásokkal teli kommunikáció, ami a hivatalos egyházi dokumentumokban is megjelenik, semmiképpen nem segíti a rendezetlen jogi helyzetből adódó problémák megoldását. Lehet ugyanis deklarálni azt, hogy pl. a Katolikus Egyház álláspontja szerint az IVF (a mesterséges megtermékenyítés) sem elfogadható, de ettől még részt lehetne venni abban a közös gondolkodásban, amely az IVF eredményeképpen megszülető gyermekek, illetve az őket világra hozó szülőanyák érdekeinek, alapvető jogainak és emberi méltóságának védelmét tűzik ki célul. Ehhez azonban le kell ülni (a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt ) egy asztalhoz azokkal, akik szerint sem az IVF, sem a béranyaság önmagában nem bűn, nem elítélendő, de a gyermekek és a szülőanyák érdekeinek, és emberi méltóságának védelmét ők is fontosnak tartják. A közös gondolkodás eredményeképpen megfogalmazódó javaslatokat, melyek a ma még sokszor hiányos jogi szabályozás alapját képezhetik, az Egyháznak is támogatnia kellene akkor is, ha mindig rögzíti, hogy mi a kérdéssel kapcsolatos egyházi álláspont. Ez a konstruktivitás azonban egyelőre nagyon hiányzik, és ez az, amiért felelősség terheli az egyházi vezetőket is.

Szólj hozzá!

2015.03.29. 16:08 kaleidoscope

Virágvasárnap ma

Címkék: homoszexualitás egyház gondolatok hit keresztény katolikus homofóbia melegházasság azonos neműek házassága Jézus LMBT Virágvasárnap Megváltó

bevonulas-jeruzsalembe.jpggiotto_keresztrefeszites.jpgA virágvasárnapi szentmiséken az igeliturgia tág teret hagy a híveknek, hogy maguk fedezzék fel azoknak az igei olvasmányoknak a saját életükre vonatkozó aktualitását, amelyek a kötött rend szerint minden évben ugyanúgy hangzanak el, és amelyeknek a terjedelme miatt általában nem hangzik el prédikáció a passió eléneklése, vagy felolvasása után. Általában is igaz, hogy aki nyitott szívvel figyeli Isten Igéjét, azt egészen személyesen szólítja meg, és így van ez a mai ünnepen is. Érdemes kicsit elgondolkodni azon, hogy mit is üzennek a virágvasárnapi igerészek a mai kor embere számára.

Az olvasmány Izajás próféta könyvéből hangzik, az 50. fejezet 4-7. versből. Így kezdődik: „Az Úristen megadta nekem a tanítványok nyelvét, hogy támogatni tudjam szóval a fáradtat.” – Ezt a felismerést mindenkinek meg kell tennie, akinek Isten megadta a „tanítványok nyelvét”, mert annak kötelessége támogatni Isten szavaival azokat, akik az élet nehézségeibe belefáradtak. Ezután így folytatja Izajás próféta: „Fölébreszti reggel, reggel fölébreszti fülemet, hogy hallgassam, mint a tanítványok.” – Jó, ha mindenkinek az Ige olvasásával kezdődik a nap, mert akkor valóban meghallhatja Isten üzenetét. Ezután különösen aktuális mondatok következnek a katolikus LMBT emberek számára: „Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem hátráltam meg. Hátamat odatartottam az ütlegelőknek, és orcámat a tépdesőknek; arcomat nem rejtettem el a gyalázás és köpdösés elől.” Mindennapi tapasztalat ez; kinek szavakkal, kinek tényleges fizikai atrocitásokkal kell szembesülnie napról-napra. Itt azonban nincs vége az igerésznek: „De az Úristen megsegít engem, ezért nem ér gyalázat; ezért tettem arcomat olyanná, mint a kovakő, és tudom, hogy nem szégyenülök meg.” Vagyis semmi ok a csüggedésre akkor sem, ha megalázzák, megszégyenítik azokat, akik nyíltan felvállalják másságukat.

A szentlecke is legalább ennyire aktuális. Szent Pál Jézusról mondja a Filippieknek írt levél második fejezet 6-11. versében: „…aki isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” Nagyon frappánsan összefoglalja ebben a mondatban Szent Pál azt, hogy Jézus nemcsak az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, „amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell”, de még a legalapvetőbb emberi méltóságról is lemondott, amikor „kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.”

Virágvasárnap arra emlékezünk, amikor Jézus bevonul Jeruzsálembe, az emberek ünneplik, „a nép közül sokan eléje terítették ruhájukat az útra, mások ágakat tördeltek a fákról, és az útra szórták. Az előtte járó s az utána tóduló tömeg így kiáltozott: "Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" – olvasható Máté evangéliumában. Aztán kicsit később a tömeg azt kiabálja torkaszakadtából, hogy „Feszítsd meg!”, és Jézus aláveti magát az elvakult emberi gyűlöletnek, ahogy Szent Pál írta az imént idézett Filippi levélben: „Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” Az LMBT emberek is ünnepelve vonulnak a gay pride alkalmával, mely ugyan nem a Megváltót, hanem „csak” az emberi méltóságot ünnepli, azt az emberi méltóságot, amely megilleti az LMBT embereket, akik gyakran ugyanúgy az elvakult gyűlölet áldozataivá válnak, mint a Megváltó, maga a földre szállt második isteni személy. Ma is vannak olyanok, akik tényleges fizikai erőszakkal, gyilkosságokkal pusztítják az ártatlan embereket, csak azért, mert mások, mint amilyennek szerintük lenniük kellene, de vannak olyanok is, akik szavaikkal, állásfoglalásaikkal ártanak az övéktől eltérő álláspontot képviselőknek. Akik szörnyűséges bűncselekményekkel vádolnak meg ártatlan embereket, csak azért, mert mást mondanak, mást vallanak bizonyos kérdésekben, mint amit elvárnának tőlük, ahogy Jézust is ártatlanul vádolták a zsidó főpapok annak idején. Ilyen esetről tudósít a Bondings 2.0 blog tegnapi posztja is, melyben beszámolnak arról, hogy a Római Kúriában betöltött tisztségéről leváltott, de ma is aktív amerikai bíboros, Raymond Burke gyilkosokhoz hasonlította az azonos nemű párkapcsolatban élő, illetve az elvált, és újraházasodott embereket. Történt mindez azután, hogy a 430 katolikus vezetőt tömörítő, és 22,800 egyházi alkalmazottat képviselő Német Vallási Elöljárók Konferenciája, a 2015-ös püspöki szinódus egyik előkészítő dokumentumaként egy olyan nyolc oldalas állásfoglalást adott ki, melyben többek között ez olvasható:

„Sok meleg ember törekszik a keresztény életstílusra és az élethosszig tartó, hűséges párkapcsolatra, de azt nem tudják elfogadni, hogy az Egyház elvárja tőlük a cölibátust. A városi plébániákon egyre több, és több katolikus hívő gondolja úgy, hogy a meleg párkapcsolatok egyházi megáldása egyáltalán nem okozna semmilyen sérelmet a keresztény házasságnak.” Ezek a hívek arra hívják fel aggódva a figyelmet, hogy nagyon sok LMBT ember elhagyja, vagy már régen elhagyta az Egyházat az elutasítottság miatt, ami ma is jellemző az Egyházra. Burke bíboros idézett megnyilatkozása is azt bizonyítja, hogy a német vallási vezetőknek sajnos teljesen igaza van. Gyilkosokhoz hasonlítani a meleg párkapcsolatban élő embereket ugyanolyan rágalom, mint amilyenek miatt a zsidó elöljárók halálra ítélték a Megváltót.

Isten azonban nem hagyja, hogy mindvégig a gonosz lélek győzedelmeskedjen a világban. Pál apostol így folytatja a Filippi levélben: „Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.” Jézus feltámadása ezért minden elnyomott, megalázott ember számára csodálatos örömhír, mely azt üzeni mindenkinek, hogy ne keseredjen el, ha ma még megalázzák, sértegetik, esetleg fizikailag is bántalmazzák, akár el is pusztítják a sötétség erői, mert Isten nem hagyja, hogy a sötétségé legyen az utolsó szó. Eljön a húsvéti feltámadás minden ember életében, aki Jézusban hisz, akkor is, ha ma még hordoznunk kell Jézussal együtt a keresztet, amelyet az emberi gyűlölködés és gonoszság rakott a vállunkra.

Szólj hozzá!

2015.03.22. 07:08 kaleidoscope

Kimentek a templomból a katolikus hívek egy bigott prédikáció alatt

Címkék: homoszexualitás egyház tolerancia jogok keresztény katolikus melegházasság azonos neműek házassága Írország

eamon-mcgee-mi.jpgAz egyik írországi katolikus templomban egy indiai karmelita pap, Fr. John Britto prédikációjában arra szólította fel a híveket, hogy nemmel szavazzanak az azonos neműek házassági egyenlőségéről tartandó, a tavasz végén esedékes népszavazáson. Ezután hevesen bírálta az egyik helyi kelta futballjátékost, aki nyilvánosan kiállt a házassági egyenlőség mellett, mire a hívek közül többen, mintegy tucatnyian felálltak és kivonultak a miséről – számolt be az esetről az irishexaminer.com. A távozók között voltak annak az elhunytnak a hozzátartozói is, akire emlékezve rendelték a misét, halálának egy éves évfordulóján, és akik nem távoztak a miséről, azok közül is többen úgy nyilatkoztak, hogy csak az elhunyt hozzátartozójuk iránti tisztelet tartotta vissza őket ettől.

A pap a The Independent tudósítójának később úgy nyilatkozott, hogy ő nem látta, hogy bárki kivonult volna a miséről, és a médiát hibáztatta. Az eset jól mutatja, hogy milyen súlyos következményekkel jár, amikor a papok egy része a nyilvánvaló hazugságot is felvállalva ragaszkodik egy téves és helytelen gyakorlathoz. Hála Istennek, hogy vannak pozitív példák is. Így pl. Fr. Iggy O’Donovan, egy agusztiniánus szerzetes pap az Irish Timesnak nyilatkozva kiállt a házassági egyenlőség támogatása mellett a közelgő népszavazáson, mondván, hogy igenis lehetséges mély érzelmi kapcsolat két azonosnemű ember között, és ezért ő igennel fog szavazni. Később ugyan nyilatkozatát részben visszavonta egy rádió interjúban, valószínűsíthetően egyházi elöljáróinak nyomására. (Forrás: Bondings 2.0)

Szólj hozzá!

2015.03.15. 17:03 kaleidoscope

Hitünket megvallva

Címkék: egyház keresztény befogadás katolikus dialógus USA LMBT püspöki szinódus

gaycatholic.pngA new yorki Szent Pál Plébánia közössége egy 14 perces riport-dokumentumfilmet készített az egyházközséghez tartozó LMBT emberekkel és családjaikkal, amelyet elérhetővé tettek egy erre a célra létrahozott weblapon: http://www.owningourfaith.com/. A szerzőknek a weboldalukon is közzétett célja az volt, hogy saját történeteik bemutatásával hozzájáruljanak az LMBT közösséghez tartozó emberek befogadásához az Egyházba. Így szerettek volna bekapcsolódni abba a konzultációba, amelyet a 2014-es soron kívüli családszinódust követően, a 2015-ös rendes szinódus előkésztéseként kezdeményeztek a Katolikus Egyház vezetői.

A filmben megszólal többek között egy 74 éve katolikus meleg férfi, elmondják saját történeteiket egy azonos nemű pár tagjai, LMBT fiatalok családtagjai, szülei, nagyszülei. Ugyanakkor megismerhetjük Patrick Conroy atya álláspontját, aki szerint attól még, hogy az embereket Isten férfinak és nőnek teremtette, az emberi szexualitás nemcsak erről szól, mert annak nagyon sok más, vitathatatlanul létező aspektusa van. Ezután plébános beszél arról is, hogy mi mindent jelenthet az LMBT személyek pasztorációja:

„Meg kell néznünk, hogyan tudunk még befogadóbbak és szolgálatkészebbek lenni a közösségeinkhez tartozó LMBT katolikusokkal annak érdekében, hogy sajátjuknak érezzék az egyházat, amelyben lelkileg táplálkozni és gyarapodni tudnak. Mi Isten akarata ezzel a közösséggel, amely arra vágyik, hogy teljes mértékben részese lehessen egyházunk szentségi életének? Az egyháznak végre a történelmében először más szemüvegen keresztül kellene tekinteni rájuk. Nem azt kellene néznie, hogy a mi a rossz velük kapcsolatban (jelenleg ezt teszi), hanem azt, hogy mi az igazán nagyszerű bennük. Azt hiszem, hogy ez egy kivételes idő, a nagy remények ideje.”

Adja Isten, hogy minél több katolikus LMBT ember találhasson magának ilyen befogadó, szemléletváltásra, hangnem-váltásra, és valódi dialógusra képes papokat és plébániai közösséget!

1 komment

2015.03.04. 10:41 kaleidoscope

Sikeres utóvizsga

Címkék: politika tolerancia jogok emberi társadalmi melegházasság azonos neműek házassága melegjogok LMBT Szlovénia

szloven-szivarvanyos-korr.JPGTegnap éjszaka a szlovén törvényhozás 51 igen szavazattal 28 ellenében elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében ezentúl nem tesznek különbséget jogilag két ellenkező vagy azonos nemű személy házassága között – adta hírül néhány hazai médium, így a nol.hu az MTI híradása alapján.

Emlékezetes, hogy három évvel ezelőtt még népszavazáson – igaz csak szerény részvétel mellett, kis többséggel – elutasították a szlovének a hasonló szellemben készült új családjogi törvényt. Erről annak idején a jelen blogon is beszámoltunk, jelezve, hogy Szlovénia az új EU-s tagállamok között addig amolyan "bezzeggyerek" volt, aki azonban ebben az alapvető emberi jogi kérdésben akkor „megbukott”. Ezt a hasonlatot folytatva most azt mondhatjuk, hogy az „utóvizsga sikerült”.

4 komment

2015.02.28. 20:22 kaleidoscope

Újabb reménysugarak

Címkék: homoszexualitás egyház keresztény katolikus melegházasság azonos neműek házassága LMBT

topelement_1.jpg

Már többször számoltunk be olyan hírekről, amelyek reményt ébreszthetnek a keresztény LMBT emberek lelkében, mert azt igazolják, hogy vannak olyanok, akik ha maguk közvetlenül nem is érintettek, mégis elfogadják, hogy igenis lehet valaki egyszerre önmagát nyíltan vállalva keresztény és meleg, leszbikus, vagy transzszexuális. Nem sokkal ezelőtt pl. egy katolikus házaspárt mutattunk be, akik LMBT fiatalokat fogadtak be otthonukba, és adtak meg minden segítséget nekik úgy, mintha saját gyermekeik lettek volna.

Azóta ismét több olyan bíztató hír látott napvilágot, amelyekről örömmel számolunk be blogunkon. Ilyen volt a Bondings 2.0 blogon megjelent beszámoló arról, hogy egy svájci pap megáldott egy leszbikus párt, majd amikor emiatt az egyházi elöljárói lemondásra szólították fel őt, az egész egyházközség kiállt a pap mellett és támogatásáról biztosította őt.

Örömmel olvastuk balati új posztját, melyben egyértelműen állást foglal egy olyan álláspont mellett, amellyel ma még meglehetősen ritkán lehet találkozni a hazai keresztény felekezetekben: „Küzdje meg minden meleg ezt Istennel, és döntse el, hogy számára a cölibátus az egyetlen tiszta lelkiismerettel járható út, vagy szabad arra, és Isten előtt felvállalja annak mindenféle (akár örökkévaló) következményét, hogy egy monogám, életre-szóló párkapcsolatban megélje lelki és testi ez irányú igényeit! Mi pedig, kívülállók, tartsuk ezt tiszteletben ítélkezés nélkül, még akkor is, ha mi adott esetben más véleményen és meggyőződésen vagyunk!” A szerző hoz egy jól érthető példát is a Szentírásból arra, hogy volt olyan kérdés már az ősegyházban is, amire Pál apostol hasonló útmutatást adott: „Kicsit valami ahhoz hasonlóra gondolok, mint ami a korinthusi keresztények dilemmája volt: ehetnek-e a bálványoknak felajánlott húsból vagy sem? Volt, akinek lelkiismerete ezt gond nélkül engedte és nem tekintette bűnnek, míg mások ezt nem tudták bűntudat nélkül megtenni. Pál apostol pedig gyakorlatilag azt mondta, hogy döntse el mindenki maga, és ne ítélgessék egymást emiatt.”

logo_1.jpgKülönösen izgalmas fejlemény volt Urbán József piarista szerzetes megnyilatkozása, melyre bo_TO_nd nick nevet használó olvasónk hívta fel a figyelmünket, és amit vélhetően sokan láttak már blogunk olvasói közül, mert a netes médiumok közül több is rámozdult a témára. Érdemes azonban elolvasni az egész írást, és a hozzáfűzött kommenteket.

Reméljük, hogy ezek a nemcsak elhaló fénysugarak lesznek a keresztény, és a nem hívő világban egyaránt még mindig jelenlévő homofób sötétségben, hanem a tolerancia, az egymás teljes értékű elfogadásának egyre jobban kibontakozó világosságát jelzik előre a mai kor embere számára.

 

18 komment