A The Globe and Mail weboldalon Doug Saunders publikált egy posztot, melynek címe: „Legyen világos – a világ nem vált megosztottá a melegjogok szempontjából”. A cikk összefoglalja azokat a jelenségeket, amelyek alapján úgy tűnhet, hogy a világ teljesen megosztottá vált a melegjogok elismerése és tiszteletben tartása szempontjából, bemutatva a fejlettebb országokban tapasztalható jelentős előrelépéseket, és az elmaradottabbakban észlelhető visszalépéseket ezen a téren. Röviden, de tömören összefoglalja a homofóbia terjedésének jeleit a szláv, iszlám és afrikai országokban, majd egy meglepő fordulattal arra a következtetésre jut, hogy a homoszexualitással szembeni intolerancia kialakulásában minden esetben meghatározó szerepe volt azoknak az amerikai konzervatív és keresztény csoportoknak, akik küldetésüknek tartják, hogy megakadályozzák az LMBT emberek egyenjogúságát a fejlődő világban, miután saját hazájukban kudarcot vallottak.
A jelen blog egyik korábbi posztjában már volt szó arról, hogy ez a mechanizmus hogyan érhető tetten az afrikai országok egy részénél, de az kétségtelenül egy új és meglepő gondolat, hogy a világ minden részén a homofóbia egy Amerikából „importált” ideológia lenne. A cikk szerzője azonban ennek igazolására rámutat, hogy korábban Oroszországban sem volt ilyen erős homofóbia, a hatályos orosz törvények, egészen a közelmúltig, a nyugati világhoz tartozó országok nagy részéhez hasonlóan kezelték a homoszexuálitást, és az iszlám országokban sem voltak olyan durva homofób megnyilvánulások a korábbi évtizedekben, mint ahogy az ezredforduló környékén, és azóta tapasztalható (ld. a témával kapcsolatos egy évvel ezelőtti posztot is).
A homoszexualitással szembeni harag és félelem – a cikk szerzője szerint – a XIX. századi nyugati gondolkodás (a Viktoriánus korszak – a szerk.) terméke, és ez vezetett oda, hogy a homoszexuális embereket a legszigorúbban ma is éppen a korábbi brit gyarmati országokban büntetik, amelyek nagy része ma a Brit Nemzetközösség tagja. A homoszexualitással szembeni ellenszenv beépült az ezekben az országokban meghatározó muzulmán vallásgyakorlat hangsúlyosabb elemei közé, és – bár a cikk szerzője ezt nem említi, de logikusan idetartozik – nagy hatással volt az angolszász kultúrát követni próbáló XIX. századi orosz és a többi kelet-európai nemzet gondolkodásmódjára és morálteológiai paradigmáinak alakulására. Később ezek a hatások a XX. században interkulturális befolyást gyakoroltak pl. Iránban, Egyiptomban és Pakisztánban. Erre rakódott rá a XX. század második felében az Amerika-ellenes politika mind a szovjet, mind az arab érdekövezetben, amely a melegek egyenjogúságát a feminista mozgalmakhoz hasonlóan a saját kultúrájától idegen, a „nyugati liberalizmusra” jellemző megnyilvánulásoknak minősítette, és mindvégig fenntartásokkal kezelte. Erősítették ezt Ázsiában és Afrikában azok, akik magukat az imperializmus áldozatainak tekintették, a jogvédőket pedig a nyugati befolyás erősítésén dolgozó ügynököknek, ami jól megfigyelhető Putyin Oroszországában, vagy az ugandai etikai és integritás miniszter, Simon Lokodo megnyilatkozásaiban, akik egyaránt ezekre az érvekre hivatkozva tartották távol a melegek jogaiért küzdő szervezeteket. Ugyanakkor a XX. század végétől az amerikai konzervatív keresztény irányzatok képviselői (itt külön kiemelendő Scott Lively tiszteletes, aki szinte egymaga felépített egy melegellenes mozgalmat 2009-ben) aktívan szerepet játszottak abban, hogy ezekben az országokban új, addig még nem tapasztalt formában jelenjen meg a homofóbia (amiről már szintén írtunk a jelen blogban is).
Ezek az okok játszottak közre abban, hogy míg a fejlett nyugati országokban fokozatosan túllépve a melegek XIX. századi erkölcsi megítélésén, általánosan elfogadottá vált az a megközelítés, hogy a melegek egyszerűen csak az embereknek egy másik, legitim kategóriája (nem betegség, utálatosság, vagy egy „életstílus választása”), addig a fejletlenebb országok megmaradtak azon a szinten, amit a nyugati, fejlett országok réges-régen elhagytak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes társadalmak állampolgárainak szintjén olyan éles szembenállás lenne ebben a kérdésben, mint amilyen a politika szintjén érzékelhető. Valójában a mélyben mindenhol hasonló irányú változások észlelhetőek a melegek elfogadása irányában. A legutóbb végzett Értékek Felmerése a Világban – amely egy komoly, több nemzetre kiterjedő közvélemény-kutatás – azt bizonyította, hogy a homoszexualitás soha sem tolerálhatónak minősítők aránya, az 1993-as 59%-ról, 2006-ban 34%-ra csökkent.
Mindezek alapján a cikkíró arra a következtetésre jut, hogy a világ nem megosztott a melegjogok vonatkozásában. Mint mondja, csak azok szerint fenyegeti a világot ez a megosztottság, akik azt szeretnék, hogy ez így legyen.
