Hirdetés

Hirdetés

az ezer színű világ

Ennek a blognak a szellemi irányát talán a keresztény humanizmus szándéka jellemzi legjobban, de van benne mindenből egy kicsi, ami a körülöttünk lévő világban fontos.

Moderálási elvek

Minden komment csak előzetes moderálás után jelenhet meg a blogon.

A blog szerkesztői csak olyan hozzászólás megjelenéséhez járulnak hozzá, amely megítélésük szerint:

- nem tartalmaz súlyosan sértő, bántó kitételt sem egyes személyekre, sem az emberek bizonyos csoportjaira vonatkozóan,

- nem tartalmaz személyeskedő megjegyzéseket,

- nem irányul mások személyes vallási meggyőződésének erőszakos megváltoztatására, értve ez utóbbi alatt a verbális erőszak bármely megjelenési formáját, és a tolakodó térítési kísérleteket is,

- nem tartalmaz az egyes személyekre, vagy az emberek egyes csoportjaira vonatkozó erkölcsi ítéleteket, megbélyegzéseket,

- vita esetén értelmes, érdemi érveket tartalmaz, és kerüli a felesleges szócséplést.

Friss topikok

Tematikus Kaleidoscope

Címkék

"keresztényüldözés" (1) "kettős mérce" (1) #LunacekYes (1) 1968 (1) 2010 (2) 2011 es népszámlási adatok (1) 2012 (1) 2013 (2) 2014 (3) 2015 (1) 2018 (3) 4th amendment of Basic Law (1) act (1) activity (1) ádám miklós (1) adatok (3) Áder János (1) ádvent (2) aeeb (1) Afrika (2) agresszió (1) agyonverte (1) AI (1) AIDS (1) ÁJB (1) akarata (1) aktivitás (3) aktualizált (1) aláírás (1) alapelvek (1) alapjogok (4) Alaptörvény (3) alaptörvény (2) alapvető (2) alapvető jogok helyzete (1) alárendelése (1) Alaszka (1) alázat (1) ALDE (1) áldozatok (1) alföldi róbert (1) alkotmány (2) alkotmány-módosítás (1) alkotmánybíró (1) Alkotmánybíróság (4) alkotmánybíróság (1) Alkotmánymódosítás (1) alkotmánymódosítás (3) alkotmánymódosítás halasztása (1) alkotmányosság (1) alkotmányossági vizsgálat (1) alkotmányozás (16) alkotmány módosítás (2) állásfoglalás (1) álláspont (8) álláspontok (1) álszent (1) amerika (1) Amoris Laetitia (1) and (1) Anglikán (3) anglikán (7) Anglikán Egyház (1) Anthony Kennedy (1) antifeminista (1) anti homophobia (1) arab világ (1) Argentína (1) átélés (1) attitűd (1) Ausztrália (3) Ausztrális (1) avatás (1) az (1) azonos neműek házassága (146) Bajnai (3) Balavány (1) Baldisseri (1) baleset (1) balog (1) baloldal (2) bálványimádás (1) ban (2) Bara József (1) barbár (1) bátorítás (1) Bayer Zsolt (1) befogadás (4) bejegyzett élettársi kapcsolat (2) bék (1) béke (2) békemenet (1) békesség (1) Belgium (1) belgrád (1) belgrade (1) belügyei (1) beszéd (1) beszélgetés (1) betiltás (1) betiltása (1) betiltotta (1) biblia (6) bigottság (1) bioetika (1) Bíróság (1) bírósági ítélet (1) birtalan balázs (2) bízni istenben (1) bizonyságtétel (1) bizottsági (2) bíztatás (1) Blessings (1) blog (3) bojkott (4) bölcsesség (1) boldoggá (1) Boris Johnson (1) borzalom (3) boszorkányüldözés (1) botrány (1) botrányok (3) boycott (1) Brazília (1) breakdown (1) Brexit (1) Btk (1) Budapest (4) BUÉK! (1) bulányi atya (1) Bulgária (1) bűn (15) bűnbak keresés (4) bűnbánat (1) bűncselekmény (4) bűncselekmények (1) bundesliga (1) bűnös (1) büntetőjog (1) büszkeség (1) Cameron (1) Canterbury érsek (1) Cardinal Péter Erdő (1) Catholic (2) Catholic Church Reform (1) CCC (2) CCR (5) CDU (1) célkitűzések (1) centenárium (1) central (1) changes (1) Chile (1) christ (1) Church (1) civil (1) civilek (1) Coca-Cola (1) code (1) Coke (1) cölibátus (4) coming out (4) conservatism (2) conservative (2) Costa Rica (1) crime (1) család (13) családgondozás (1) Családok Világtalálkozója (2) családon belüli erőszak (1) családvédelmi (1) csalás (1) csata (1) csatlakozás (1) Csehszlovákia (1) cserbenhagyás (1) cserkészet (1) csoportok (1) csoportosulások (1) CSU (1) Csvt (1) Dalai Láma (1) David Cameron (3) defenzív (1) demagógia (1) demográfia (2) demokrácia (1) demokratikus (3) demonstráció (2) demonstrációk (1) deprivation of-rights (1) determináció (1) developed countries (1) dialógus (1) disturbing (1) diszkrimináció (3) diszkrimináció elleni küzdelem (1) diversity (1) does (1) dokumentumfilm (1) DOMA (8) döntés (3) döntéshozói (1) döntéshozók (1) doodle (1) Dublin (1) E-2014 (3) Easter (1) eastern (1) Ebola járvány (1) EBP (1) ecofin (1) Ed Miliband (1) egészség (1) egészségügy (7) egyéni keresztút (1) egyenjogúság (2) Egyesült (1) egyetemisták (1) egyház (319) egyházak (2) egyházi (4) egyházi törvény (2) egyházüldözés (2) egyház biznisz (1) Együtt-PM (1) együttműködés (1) egzegezis (1) electorial (1) elemzés (1) életkor (1) élettársi (2) élettársi kapcsolat (2) elfogad (1) elfogadás (8) elfogadása (2) elfogadhatatlansága (2) elfogadó (1) elhallgatás (1) elhordozni (1) elimerése (1) elismerés (1) eljárás (1) ellen (7) elleni (7) ellentmondások (3) ellenzék (1) ellenzők (1) elmenők (1) elnökének (1) elnöki (1) elnökválasztás (3) elnyomás (1) előítéletesség (1) elutasítás (4) elutasító (2) elvárások (2) elvesztett (2) ember (1) emberek (1) emberi (64) emberiesség (1) emberiesség ellenes bűncselekmények (1) emberi jogok (9) emberi jogok védelme (1) emberjogi (1) Emberjogi (1) emberkereskedelem (1) emléknap (1) enciklika (1) ENSZ (3) ensz (1) EP (10) ep (5) EP-választás (3) EPP (1) EP állásfoglalás (1) érdekeinek (1) érdekek (4) érdekesség (1) érdekképviselt (1) érdektelenség (1) Erdély (1) Erdő Péter (2) eredmény (1) erkölcsi (1) erőforrások (1) erőszak (3) erővonalak (1) érsek (1) érték (1) értékek (8) értékelés (2) értékelvűség (1) értékrend (1) értelmezés (2) érv (1) érvek (1) érvelési hiba (1) érvényesítése (1) és (2) esélyek (1) ESS (1) eszközök (1) észrevételek (1) ET (5) etnikai (1) EU (39) eu (10) európa (2) Európa (7) európai értékrend (1) Európai Néppárt (1) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (1) european (1) eu jog (1) eu s (1) eu támogatás (1) evangélikus (3) evangélium (2) evangéliumi keresztények (1) évértékelő (2) evolúció (1) Exodus (1) extraordinary consistory (1) ex gay (2) fájdalmas (1) family (1) fariezeusok (1) farizeusok (3) fejlemények (1) fejlettség (1) fejlődés (1) feladat (1) felekezetek (1) felelősség (100) felelőssége (1) felelőtlenség (2) felkészülés (1) felmérés (5) felsőbbrendűség (1) feltámadás (4) feltételek (1) felületesség (1) felvilágosítás (1) ferencesek (1) Ferenc pápa (58) fiatalok (3) Fidesz (5) filozófia (3) fiúk (1) fogalmak (2) fogamzásgátlás (1) foreign (1) FRA (1) frakcióvezető választás (1) Franciaország (10) fundamental (1) fundamentalista (6) fundamentalizmus (4) fundamental rights (2) futball (3) G-20 (1) G20 (1) gay (2) gay-pride (1) gay life (1) gay marriage (1) gay pride (1) gay relationship (1) gay rights (1) gay sex (1) GDP (1) gender mainstreaming (4) genesis (2) genetikai (2) Gerhard Müller (1) gesztusa (1) globális (1) godolkodásmód (1) gondolatok (54) gondolkodás (1) Gondviselés (1) Google (1) Google-Analytics (1) gospel (1) government (2) governmental (1) grotesque (1) gyarló (1) gyarlóság (2) gyász (1) gyenge (1) gyermekgyilkosság (1) gyermekvállalás (2) gyermek nevelés (2) gyilkosság (2) gyilkosságok (2) gyűlölet (5) gyűlölet-bűncselekmények (1) gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem (1) gyűlöletkeltés (3) gyűlölködés (3) Gyurcsány (1) háború (1) hacker (1) hagyomány (1) hagyományok (1) halálbüntetés (1) haláleset (1) halált okozó testi sértés (1) hallgatói szerződések (1) hamis (1) hans küng levele (1) harag (1) hatalmi (1) határozat (1) határozati (1) hatáskör (1) hatások (4) hate (1) hatékonyság (1) hate crimes (1) hazard (1) házasság (8) hazug (1) helyett (1) hiánya (1) hírek (1) hírlevél (1) hit (12) hit- és erkölcstan (1) hitelesség (4) hiteltelen (2) hiteltelenség (1) hittan (2) HIV (1) holokauszt (1) homofób (22) homofóbia (182) homofóbia elleni küzdelem (3) homophobia (5) homophobic (4) homophobic law (1) homoszexuális (13) homoszexualitás (199) homoszexulitással (1) Horvátország (1) hovatartozás (1) hozzáállás (5) hr (1) HRC (1) HRW (1) human (1) humanizmus (2) humánum (1) human rights (1) hungarian (1) Hungary (6) hungary (2) húsvét (5) HV (1) hvg.hu (1) I. világháború (1) Idaho (1) IDAHO (2) ideológia (4) időközi választás (1) igazság (2) igeértelmezés (1) igeolvasó kalauz (1) ígéretek (1) ii. (1) ILGA (1) ILGA-Europe (2) imádság (1) imádságos virrasztás (1) ima a pápáért (1) imf (1) immateriális (1) index.hu (1) India (2) indikátor (1) indulatok (2) indulatos megnyilatkozások (1) inkorrektség (1) intergroup (1) interjú (1) interkonfesszionalitás (1) international (2) intolerance (1) intolerancia (6) IOC (2) irak (2) iraki (1) Irán (2) irányvonal (1) irányzatok (1) írástudók (1) irodalom (1) Írország (9) irracionalitás (1) IS (1) ISIS (1) iskolai (1) ismeret (1) Isten (2) isten (3) iszlám (2) ítélet (5) itélkezés (6) ítélkezés (3) itt maradók (1) I Ferenc pápa (1) I János Pál (1) Jalta (1) James Joyce (1) jános (1) Jan Palach (1) javaslat (3) javaslatok (2) Jávor (1) jelenségek (1) jelentés (1) jelentése (1) jelmondat (1) jesus (1) jezsuita (2) jezsuita blog (2) Jézus (2) jézus (3) Jézus eljövetele (1) jézus példája (1) jézus tanítása (1) Jobbik (3) jobbik (3) jobbközép (2) jobboldal (1) jócselekedet (1) jog (2) jogállam (3) jogállamiság (1) jogegyenlőség (1) jogi (1) Jogi Bizottság (1) jogok (90) jogrend (1) jogvédő (1) jövő (3) józan (1) józanság (4) jó kívánság (1) Justin Welby (2) kaleidoscope (1) Kaleidoscope blog (2) kalidoscope (1) kampány (2) Kanada (1) kanadai (1) kanonizáció (1) kapcsolat (3) karácsony (1) Karácsony (3) káros (2) kártérítés (1) kasztrálása (1) katekizmus (3) katolikus (241) KDNP (5) kdnp (1) kdnp fidesz (1) kegyelem (2) kegyelerm (1) KEK (7) kelet európa (1) kelet közép európai (1) kémügy (1) kényszervallatás (1) képmutatás (8) képmutató (1) kérdések (93) kérdőív (1) Kerényi Imre (1) kereső (1) keresztelő (1) keresztény (196) kereszténydemokrácia (3) kereszténység (3) kezdeményezés (1) kezelése (1) KHS (1) kiállás (2) kiátkozás (1) kibékülés (1) kihagyása (1) kihívás (1) kihívások (1) kiközösítés (2) kiküldés (1) kinyilatkoztatás (7) kinyilatkoztatáselfogadás (1) Királyság (1) kisebbség (2) kisebbségek (1) kitartás (1) kiválasztottság (1) Klinghammer István (1) kockázatok (1) költségvetés (1) kommentek (1) kommunikáció (4) kompromisszumkeresés (2) kompromisszumkészség (1) kompromisszum keresés (1) konferencia (2) konfliktus (1) konzekvenciák (1) konzervatív (114) konzervativizmus (62) korlátai (1) korlátozása (1) Kormány (1) kormány (4) kormánypárti (4) kormányváltás (2) kormányzati (1) köszönet (2) Koszovó (1) kötelezettségszegési (1) kötelező (1) következmények (3) következtetések (3) közélet (3) közlekedés (1) közösség (2) közösség vállalás (1) közvélemény (2) közvélemény-kutatás (2) közvélemény-kutatási adatok (1) kriminalizáció (1) krisztus (1) krisztus test (1) kritika (1) KSH (1) ksh (1) különbségek (1) külpolitika (2) kultúrharc (1) kutatás (2) küzdelem (5) KU Leuven (1) laikus hívek (1) látens homoszexualitás (2) lebontása (1) Legfelsőbb Bíróság (6) légkör (1) legyilkolása (1) lehetőség (1) lehetséges (1) lelkészképzés (1) lelkigondozás (2) lelkigondozó képzés (1) lelkiismeret (1) lelkivezetők (3) lelki terhek (1) lemondott (1) Lengyelország (1) leszbikus (1) levél (4) lgbt (1) LGBT (3) LGBT people (1) LGBT rights (2) liberális (5) liberálisok (1) liberalizmus (2) Libéria (1) LMBT (170) lmbt (5) LMBT jogok (3) LMBT közösség (2) LMBT örökbefogadás (1) LMBT párok (1) LMBT szülők (1) LMP (4) logikai ellentmondás (1) Lordok Háza (1) Lorenzo Baldisseri (1) love (1) Love commando (1) Lukácsi Katalin (1) Luxemburgi Bíróság (1) magalázás (1) Magisztérium (1) magyar (1) magyarország (12) Magyarország (123) mai kor (1) malawi (2) Málta (2) manhattani (2) manipuláció (1) marriage (1) Marx bíboros (1) máté evangéliuma (1) mean (1) média (7) megállapodás (2) megbékélés (1) megbélyegzés (2) megbocsátás (2) megdöbbentő (1) megelőzés (2) megemlékezés (1) megerősítés (1) megértés (2) meghallgatás (2) meghív (1) megítélés (7) megoldáskeresés (2) megsértése (1) megtisztulás (3) megújulás (18) Megváltó (1) megvetés (2) megvonás (1) meleg (3) melegek (2) melegfelvonulás (3) melegházasság (126) melegházasság ellenes (1) melegházasság elleni küzdelem (1) melegjogok (128) méltányosság (2) méltatlan (1) menedékjog (1) mentalitás (1) mérsékelt (1) Metodista Egyház (1) metroszexuális (1) Mexikó (1) migráció (4) Milla (1) miniszterelnök (3) miniszterelnöki megbízott (1) Mission statement (1) misszió (4) missziós vasárnap (1) MKPK (2) modell (1) módosítás (1) Moldávia (1) Momentum (2) monitoring (2) Montenegró (1) morális (9) morálteológia (11) MSZP (3) mulasztása (1) murder (1) MVSZ (1) Nagy-Britannia (3) nagyböjt (1) nagycsütörtök (1) nagypéntek (1) napkeleti bölcsek (1) narth (2) nem (1) németország (2) Németország (12) nemi szerepek (2) Nemzeti Színház (1) nemzetközi (5) nemzetközi fellépés (1) Nemzetközi nőnap (1) népegyház (1) népességfogyás (1) népi (1) népszámlálás (1) népszavazás (12) népszerűség (1) népszerűség hajhászás (1) nevelés (1) nézettség (1) Nichols (2) nigeria (1) nigéria (3) NMHH (2) NOB (2) nők elleni erőszak (1) nők védelme (1) normalitás (1) norvég (1) norvégia (3) No Deal (1) nyilatkozat (4) nyílt levél (3) obama (1) offenzív (1) okok (2) oktatás (1) október 23 (1) ökumené (2) Olaszország (3) olimpia (1) oltár (1) önállóság (1) önbecsülés (1) önelfogadás (1) önérzet (1) öngyilkosság (2) önigazolás (1) Orbán Viktor (2) ördögi kör (1) Oregon (1) orientáció (1) orlandoi tömeggyilkossag (1) örökbefogadás (6) öröm (1) Örömhír (2) Oroszország (29) országgyűlés (1) országgyűlési (1) országgyűlési biztos (2) országok (1) ortodox (1) ortodoxia (1) összefogás (2) összefüggés (1) őszinte (1) öszinteség (1) ösztönös (1) öt kenyér közösség (1) ovb (1) PA (1) PACE (2) Pakistan (1) pál (1) Pál apostol tanítása (2) pánszlávizmus (1) pápa (4) Párizs (2) párkapcsolat (3) partnership (1) pártpolitika (2) passzivitás (1) pasztoráció (4) pc. (1) pedofilia (2) petíció (2) petition (1) PFLAG (1) Piarista Rend (1) plakát (1) Poland (1) Polgári Törvénykönyv (1) policy (2) politician (1) politika (230) politikai (5) pope (1) populláció genetika (1) pr (2) pride (5) Pride (5) process (1) program (4) programpontok (1) Prop.8 (1) Prop8 (3) propaganda (5) Proposition 8 (1) Ptk (4) pünkösd (1) püspöki (3) püspöki szinódus (12) Püspöki Szinódus (7) püspökök (2) Putyin (2) Quebec (1) radikalizálódás (1) rágalom (1) ragaszkodás (2) rappoteur (1) rcc (1) reakciók (1) referendum (1) reform (12) reformáció (1) református (5) region (1) registered (1) regisztrált (1) rekkers (1) reménység (2) rendezési jog (1) rendőrség (1) rendszerváltás (1) reparatív (3) report (1) részvétel (2) rights (2) Róma (1) Roman (1) Románia (1) rule of law (1) Russia (3) S&D (1) same sex marriage (1) sándor bertalan (1) sarkalatos (1) sarlatánság (1) Schiffer (2) Schönborn bíboros (1) scotland (1) segítség (4) Sensus fidei (1) sérelme (2) sértő megnyilatkozások (1) sharia (1) skócia (1) Slovakia (1) Sochi (3) sokszínűség (1) Spanyolország (1) SPD (1) sponsors (1) sport (1) statement (2) statistics (1) statisztika (1) Steve Grand (1) stílus (1) stonewall (1) strasbourg (1) stratégia (1) súlyos (1) Sundance fesztivál (1) surrogacy (1) synod of bishops (1) szabadság (1) szabadságjogok (2) Szabó Máté (2) szakmai (1) szankciók (1) szégyen (3) szelektív (1) szélsőjobb (3) szélsőséges (1) szélsőségesek (4) szemben (1) személyes (1) személyiség (1) szemléletformálás (1) szentségek (1) szenvedés (1) Szerbia (2) szerelem (2) szerepvállalás (1) szeretet (7) szervezés (1) szervezet (1) szexbotrányok (1) szexuáletika (4) szexuális (1) szexualitás (5) szinódus (9) Szíria (2) Szivay Gergely (1) Szlovákia (5) szlovén (1) Szlovénia (2) szociológiai vizsgálat (1) Szocsi (13) szolidaritás (2) szponzorok (1) szülő (1) szülői szeretet (1) szülők (2) szuperkórházak (1) tagadás (1) támadás (1) támadások (1) Tamás Gáspár Miklós (1) támogatják (1) támogatók (1) tanácsadó testület (1) tanítás (7) tankönyv (1) tanulmányi szerződés (1) tapasztalat (1) tapasztalatok (1) tárgyalás (2) tárgyi (1) társadalmi (149) társadalmi elutasítottság (1) társadalmi jelenségek (1) társadalmi kulturális (1) társadalom (10) társkapcsolatok (2) tartása (2) tavasz (1) tegyél (1) tél (1) téli olimpia (12) teológia (13) teológiai (1) teology (1) terápia (2) természetes (1) természettörvény (1) terrorizmus (2) térség (1) tervezete (1) therápia (1) tiltakozás (6) tiltás (2) tinédzser (1) tiszta (1) tiszteletben (2) többségi vélemény (2) tolerancia (171) Tonio Borg (1) Törökország (1) történelmi (2) történelmi egyházak (1) törvény (5) törvények (1) tradíciók (1) tradicionalis (1) traditions (1) transzparencia (2) transzperencia (1) transzszexuális (1) trendek (1) trón (1) trust (1) tudat (1) tudomány (3) tudományos (1) tüntetés (6) tyúkper (1) Uganda (2) új (3) Új-Zéland (2) újabb (1) újév (1) újraértelmezés (1) új bíborosok (1) új felsőoktatási államtitkár (1) UK (22) UKIP (1) ukrajna (2) Ukrajna (2) UMC (1) UMP (1) Unitárius Egyház (2) ünnep (2) ünnepek (1) Uruguay (1) US (1) usa (4) USA (86) USCCB (1) üzenet (1) üzenete (1) vádaskodás (1) vadnyugat (1) válás (5) válaszok (39) választás (7) választási kampány 2014 (1) választások (3) vallás (2) vallási (4) vallási élmény (1) válság (5) változás (7) változások (4) value based (1) várható (1) vasárnap (1) Vatikán (28) Vatikáni Bank (1) vatikáni felmérés (1) Vatikáni felmérés (3) vatikáni kérdőív (47) védelme (2) végzettség (1) vélemények (2) Velencei Bizottság (3) vers (1) vétó (1) vezetői (1) vezetők (5) világ (2) világnap (1) világnézet (1) világnézeti (1) világtalálkozó (1) Vincent Nicols (3) violations (1) Virágvasárnap (1) virrasztás (1) visit (1) visszajelzések (1) vita (6) vízkereszt (1) vizsgálat (4) Walesa (1) Washington állam (1) way of thinking (1) what (1) winter Olympic Games (1) Winter Olympic Games 2014 (2) WMoF (1) záródokumentum (1) zene (1) Zöldek (1) zoltán (1) zsarnokoskodó (1)

Kaleidoscope évértékelő 2012

Kaleidoscope és Prizma

2013.12.12. 13:07 kaleidoscope

A vatikáni kérdőívre érkezett válaszok IX.

Címkék: egyház kérdések katolikus válaszok Magyarország vatikáni kérdőív

valaszok9.JPGTovább folytatjuk a vatikáni felmérésre érkezett válaszok közreadását (ld. a korábbi posztokban az 1., a  2., a 3., a 4., az 5., a 6., a 7. és a 8. témakört is!). A jelen posztban az 9. kérdéscsoportra érkezett válaszokat publikáljuk, továbbra is vágatlanul, minden módosítás nélkül (így a helyesírási hibákat, elütéseket továbbra sem korrigáljuk). Amint azt korábban is jeleztük már, összesen 27 értékelhető válasz érkezett, de mivel nem válaszolt mindenki minden kérdésre, ezért a válaszok száma egy-egy kérdésre vonatkozóan ennél lehet kevesebb.

Annak érdekében, hogy követhető legyen, hogy melyik válaszoló, melyik kérdésre, milyen választ adott, a válaszok sorszámán továbbra sem változtunk, ezért vannak üres sorok a válaszok között.

9. Egyéb kihívások és javaslatok

a. Milyen egyéb kihívásokat, vagy a fenti kérdésekben megfogalmazott témákhoz kapcsolódó kezdeményezéseket tart sürgősen megoldandónak?

  1.  
  2.  
  3. A feminista mozgalmak óriási veszélyt jelentenek a hagyományos családi értékekre. Ezek célja szétverni a hagyományos családmodellt, eltúlzott, ésszerűtlen, az esetek többségében minden valóságot nélkülöző kinyilatkoztatásaik pedig egyértelműen az Isten által megteremtett férfi és női szerepeket zúzzák szét. Ami működött több ezer évig, megvolt a tisztelet, mindenkinek az isteni adottságokhoz való feladata, azt hatalomvágyból szétverik. Jelenleg a férfi és nő teljes egyenjogúságban él szinte minden országban, de magyarországon mindenképp. Nem szabad az egyik nemnek többletjogokat biztostani, illetve felülni ezen bomlasztó hangadóknak, mert amit állítanak, azoknak nincs valóságalapjuk és visszafele ugyanúgy fennáll. Ezen szervezeteket a gazdasági elit támogatta, hogy a nők munkábaállításával csökkenjen a munkaerő ára, ma pedig az oszd meg és uralkodj elv alapján ugrasztják egymásnak a nemeket, hogy a gonosz erők még nagyobb hatalomhoz juthassanak. Az egyháznak fel kellene lépnie ez ellen, mert ez az ördögtől való.
  4. 75 év feletti papok NE lehessenek plébánosok, akármekkora a paphiány (a paphiány enyhítésére felvetődhetne a nős diakonátus szélesebb körű szorgalmazása, vagy a görög katolikus gyakorlatnak megfelelően, nős emberek felszentelésének lehetősége).
    A fogamzásgátlás kérdésében egységes álláspont kialakítása, mivel a természetes családtervezés gyakorlata hívő pároknál nem mindig működik. Olyan módszerek elfogadása, amik nem avatkoznak be a szervezet természetes folyamataiba, abban az esetben, amikor fennáll a házassági szükség kérdése.
    Az Egyház tanításának egyértelművé tétele a válás és újraházasodás kérdésében, hogy mindenki számára érthető legyen. A házasságok érvénytelenítésének könnyebbé tétele. Egységes, színvonalas jegyesoktatás kialakítása, a házaspárok bevonása egyházközségi szinten is a jegyesoktatásba.
  5. A melegek, elváltak befogadását. A nem szentségi házasságban élőket egyenlően kell kezelni, sőt támogatni kell a kirekesztetteket.
    A szeretet előtérbe helyezését minden mással szemben. Az ember a fontos, nem az, hogy kivel és és mit csinál.
  6. Sajnos túlságosan sok a sürgősen megoldandó feladat, mindenekelőtt a lelkipásztorok számát kellene növelni, de ez bizony nem fletétlenül függ a mi akaratunktól.
  7. A papok elöregedése, az utánpótlás hiánya. Hogy nem népszerű a papi hivatás.
  8. Az Egyháznak sürgősen csökkentenie kell a minden területen eluralkodott klerikalizmust, hogy meg tudja szólítani újra az embereket, el tudja juttatni hozzájuk tanítását. Több teret, lehetőséget kell adni a civileknek, akik ebben a témában, a kihívások, lehetőségek terén egyaránt tapasztaltabbak a papságánál.
  9.  
  10. A magyar Katolikus Egyház ne vonuljon ki végleg a kis falvakból és hivőkkel jó lenne kommunikálni..
  11. Számomra a legfontosabb, hogy tegyék lehetővé egy 35 éve elvált, újraházasodott embernek, aki 26 éve köztiszteletnek örvendő felesége új férjének, és rendes szülője két gyermekének, hogy Isten áldásával élhessen, a szentáldozás szentségéhez járulhasson!
  12.  
  13. A jegyesoktatások változzanak házasságra való felkészítésre. Ebbe legyenek bevonva olyan házaspárok akik ezt munkát szívesen végzik és életpéldájuk is megvan. A fiatalokkal való foglalatosságot elkötelezett hitoktatók végezzék. A lelkipásztorok a lelki pásztorkodással foglalatoskodjanak és ne hivatalnoki feladatokat lássanak el. Az állandó diákónusok legyenek elfogadott segítői a lelkipásztoroknak.
  14. a régi Egyhàzi rend megtartàsàt,felviràgoztatàsàt,és papi életpéldàt és pàpait is mert ez a mostani,az csapnivalo
  15. Fontosnak tartom az is, hogy ne "kibérmálkozzunk" az egyházból. Sokan ezt teszik. Kellene sok olyan közösség, program, amin azok a fiatalok tudnak részt venni, akik már bérmálkoztak. Esti hittanórák, lelki programok, zarándoklatok, kirándulások.
  16.  
  17. A nők egyházban betöltött szerepének kérdését hiányolom. A laikusok egyházi szerepéről is kevés szó esett.
  18. Szeretetet adni.
  19. Jó lenne, ha több szolgáló házaspár lenne a közösségben, hogy több jegyes és házaspáros programot tutjunk csinálni.
  20. Kérem: szeressétek a gyerekeket és engedjétek őket KÖZEL . az oltárhoz, a liturgiához, a közösséghez...
    Nálunk templomfelújításra komoly pénze mennek. A serdülők táborozására évente talán 20.000 HUF (= 100! euró). Sátrat (könnyű, nem beázó túraeszközt) évek óta kérnek. Még nem kaptak. De az angyalok szárnya frissen lett aranyozva:-(
  21.  
  22.  
  23. Homoszexuális párkapcsolatok elismerése, örökbefogadás támogatása.
    Elváltak helyzetének rendezése.
  24. Házasság előtti nemi élet és az azzal kapcsolatos különböző vélemények
  25. A Katolikus Egyház átalakítása – melynek programját Ferenc pápa eddig még csak főbb stratégiai irányaiban határozta meg – csak akkor lehet sikeres, ha hatékonyan megtörténik a laikusok széles tömegeinek bevonása az Egyház döntéshozatali folyamataiba, azonban tekintettel arra, hogy jelenleg az egyház egy tekintélyelvű, hierarchikus szervezet, ezért erre csak akkor van esély, ha ezt az elvárást a pápa a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel támogatja és erősíti. A laikusok bevonása az Egyház megújításába csak akkor lehetséges, ha az egyházi vezetők minden szinten elfogadják ennek kényszerű szükségességét, belátva azt, hogy ellenkező esetben az Egyház – ahogy Ferenc pápa mondta – kártyavárként omlik össze. Ennek jegyében minden olyan dogmát és tanítást hatályon kívül kell helyezni, amely a változásokat megakadályozhatja, különös tekintettel a tévedhetetlenségre és a megváltoztathatatlanságra vonatkozó katekizmust, hiszen logikailag értelmetlen változásról beszélni egy olyan szervezetben, melyben ezek a fogalmak – a szervezetre magára nézve is – a hatályos belső jogrendszer részei. Ezt követően ki kell alakítani az Egyházban azt az új szervezeti formát, és egy olyan új működési rendet, amely a laikusok részvételét az Egyház irányításában a mai ember társadalmi elvárásainak, igazságérzetének, az emberi társdalom fejlődésének eredményeképpen felismert összefüggéseknek, és a tudomány mindenkori állásának egyaránt megfelelően tudja biztosítani. Ezután lehet elkezdeni az Egyház átalakításával kapcsolatos munka igazán érdemi részét, megvizsgálva és tételesen korrigálva az Egyház tanításait, a Szentlélek folyamatos segítségét és útmutatását kérve ehhez a munkához.
    A Katolikus Egyház Katekizmusának azon pontjait, melyeket az elmúlt évtizedek tudományos kutatási eredményei és társadalmi változásai merőben új megvilágításba helyeztek, alaposan át kell vizsgálni, és a szükséges mértékben korrigálni. Isten igazságait a tudományos felfedezések, és a társadalmi változások nem kérdőjelezik meg, nem homályosítják el, hanem éppen ellenkezőleg, segítik az emberiséget, és a földi zarándokútját járó Egyházat abban, hogy jobban megértse Istennek a világmindenséget teremtő és összetartó, örökkévaló akaratát. Ezért van szükség arra, hogy időről-időre megtörténjen a Katekizmus felülvizsgálata és korrekciója, ami szükséges előfeltétele az Egyház megújításának és megerősítésének. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Egyház a mai korban is be tudja tölteni Jézus Krisztustól kapott küldetését és feladatát.
  26. A papok képzése, alkalmasságának felülvizsgálata, szemináriumok és a tanári karok átalakítása.

    Ne a statisztika és a kényelem irányítson.

    Bizalom a laikusok irányában, egyenrangú együttmüködés és ne diktátum és kinyilatkoztatások az egyházközségek szintjén.
  27.  

b. Ha van egyéb észrevétele ezzel a konzultációval kapcsolatban, akkor kérjük, azt itt tegye meg.

  1.  
  2.  
  3. A médiának hatalmas szerepe van a családi értékek bomlasztásában. A bugyuta tévéműsorok, a tévében látott valóságtól elrugaszkodott izomagyú szupermenek és bombázó nők azt az érzést keltik az emberekben, hogy csak én vagyok ilyen peches, hogy nekem egy ilyen ronda/kövér/szerencsélen nő/férfi jutott, de mindenki más jobb és szebb. De ez nem a valóság! Ezt nem szabadna hagyni. A médiában öl, butít és tönkreteszi a családi értékeket, az emberi kapcsolatokat.
    Az egyháznak nyitottabbnak kellene lenni. El kell fogadnia, hogy a fizika törvényei igazak a materiális világra és Isten törvényei arra, ami ezen túl van. Nem szabad tiltani a földi örömöket, ha ezzel nem árt vele másnak (pl. szex), de tűzzel vassal kellene üldöznie minden olyat, ami más embertársunk kárára történik (kapzsiság). Tudomásul kell venni, hogy a technika fejlődik, és az emberek képzettebbek lesznek, akiknek a régi szimbólumok már hiteltelenek. Ezek helyett az egyháznak a mögöttes erkölcsi tartalomra kellene helyeznie a hangsúlyt.
  4. Nagyon örülünk neki és minél szélesebb körben terjesztjük!
  5.  
  6. Örülök a kérdéseknek, és hogy elmondhattam a meglátásaimat, észrevételeimet.
  7. Sajnálatosnak tartom hogy nincs kivel megbeszélni a gondjainkat a hittel, egyházzal és az életünkkel kapcsolatban. Sajnos a gyermekkori hittan oktatáson tanultak homályosulnak, melyet a felnőtt hittanon már nem jönnek fel vagy egyértelműnek vélnek.
  8. Annak ellenére - örömmel - töltöttem ki a kérdőívet, hogy hazánk egyházi vezetése nem tette lehetővé az ehhez való hozzáférést, megtagadva ezzel a kitöltés jogát a civilektől. Ez pedig hiteles igazolása annak, amit az előző válaszban leírtam.
  9.  
  10. Nagyon szomorúnak tartom , hogy nem is kiváncsiak az emberek véleményére - talán ezért is veszitettek el ennyi hivőt, Mert igény lenne a lelkük gondozásáre hiszen elképesztő mértékben nyomulnak a különböző szekták.
  11. Megrendülten töltögettem e kérdőívet, mert személyesen is érintett. Sok kérdésben nem tudtam elmélyedni, mert nem volt több időm.
     Köszönöm a lehetőséget, hogy válaszolhattam kérdéseikre.
  12.  
  13. Sajnálom, hogy ezt sem a plébániákról tudtuk meg!
    Ez azt jelenti, hogy a hívek nincsenek komolyan véve. Pedig sokaknak van hite! Sokaknak van elkötelezettsége és elhivatottsága Krisztus egyházának irányába.
    Sajnálom, hogy a pápa szava és tettei nem jutnak el a legalsóbb sejtekig!
    Szívből kívánom az eredményes munkát Krisztusért és az emberekért a szinódus tagjainak.
  14. nincs
  15. Ha nem is fogadjuk el az azonos neműek házasságát, ha nincs válás után áldozás, kell valami, amitől ezen hívek is érezhetik, hogy az egyházhoz tartoznak. Talán egy speciális áldás, mellyel érezhetik, hogy Jézus velük van. Olyan imádságok, lelki könyvek, melyek segíthetnek nekik.
    Fontos, hogy a kicsi gyermekekre is ügyeljünk. Meg kell találni egy olyan miseformát, ami őket is leköti, ugyanakkor a felnőttek számára is van lelki tartalma. Teret kell engedni a gitáros éneknek, ugyanakkor megőrizni az orgona méltóságteljes hangulatát.
    Persze fontos, hogy új híveket nyerjen az egyház, de fontosabb a régieket megtartani. Környékünkön az a jellemző, hogy kiürülnek a templomok. Csak idősek járnak - egy-két kivétel -, pár év múlva - ha ők már nem lesznek - mi fog történni? Nincsenek ministránsok! Nincsenek családok a miséken. A helyzet egyes esetekben elkeserítőek. Be kéne csalogatni az embereket  a templomba, közösségbe. Nem olyan közösségbe, ahol mindenki vasárnap megy misére, hanem ahol az emberek segítik egymást és szeretettel fordulnak egymás elé.
  16.  
  17. A kérdéseket rosszul tették fel. Túl hosszú ideig tart a kitöltés, és csak egy szűk réteg fog válaszolni ezekre. Azok, akiknek a véleményét valóban meg kellene hallgatni ezt biztosan nem töltik ki. Olyan előfeltevései vannak a kérdőívnek, ami már eleve determinálja a válaszokat. A bonyolultan megfogalmazott, sokszor pontatlan és zavaros kérdések megnehezítik a kitöltést.
  18. Nincs egyéb észrevételem.
  19. A kérdések nagy részét nem értettem (egyházi szaknyelv miatt) vagy nem tudtam rá válaszolni, mert nem vagyok lelkipásztor.
  20. Nagyon köszönöm és értékelem.Ezek szerint van remény  a változásra.
    Imádkozunk a szinódusért. Isten áldja meg a munkájukat!
  21. A plébánia közösség, Krisztus testének része, de mégis e világi környezetbe beágyazódott közösség, így, természetes emberi közösség. Magán viseli a társadalom minden ismertetőjegyét, problémáját, és éppen aktuális kríziseit is. Mint közösségi problémát nem lehet kiragadni és csupán a lelkiségi oldalról vizsgálni, vagy művelni. Nehéz csupán azzal ostromolni, és szembesíteni a plébánia közös-ségét, hogy Krisztus álljon a középpontjában, és minden más érdekérvényesítést tessék ennek alá-rendelni. Hiszen maga a közösség papja sem képes ennek a rendezőelvnek alávetni magát, hát még akkor a családok, melyekben a létkérdés, az önérvényesítés, a társadalmi megfeleltetés, elvárás, az egzisztenciális kérdések, és nem kevésbé a gyermeknevelés minden korának megfelelő problémake-zelésével járó gondok – különösen a nagycsaládok esetében, ahol a személyiségek alakulására, az irántuk szükséges fogékonyság, érzékenység, odafigyelés hatványozottan elvárt, és elvárható – no meg a két személy közötti összhang megteremtése, ápolása, fenntartása is szükséges és elvárt. Ugyanakkor, beszélnünk kell a környezeti hatások szerteágazó, és egymással ellentétes érdekérvé-nyesítéseiről is, melyek a különböző közmédiumokon keresztül sértik, támadják, és szétszedni képesek az egyént, és feltrancsírozzák valós érdekazonosságát.
    Csak néhány szempontot említünk a sok közül, amelyben a személy kerül össztűz alá nap mint nap, és melyben a személy és a család dinamizmusát kéne a Lélek elé vezetnünk, és fényébe állítva, Krisztus közösségéért is felelőssé tenni. Az egymásra hatások és az egymásért való felelősségek, kötelezettségek, és követelések, melyek ma már a jogok elé kerülnek – hiszen senki sem teszi fel a kérdést, és nem kéri számon, hogy a személynek és a családnak mihez van joga – mind terhet jelen-tenek, amivel szemben egyetlen egy könnyítő, megkönnyítő és a terheket elviselhetővé tevő ellenpólus áll: az, hogy Krisztus téged így, ebben az elesett és megsebzett állapotodban is szeret. Ez a feltétlen, és végtelen, határtalan és nagyvonalú szeretet az, amiben egészen egyedül találja magát ma az, aki kereszténynek vallja magát. Ebben a környezetben még az Egyházban sem talál támogatóra, ha az Egyháznak azt a hierarchiát nevezzük, mely Krisztusra hivatkozva nem partnere, hanem számon kérője csupán a személynek.
    Én ebben látom annak szükségét, hogy az Egyház képes legyen megújulni. Krisztus mögé felsora-kozni, és nem Krisztusért harcba szálló, az Ő szentségének őrzéséért viaskodó, küzdő közösség le-gyünk!

    De kérdések is felmerülnek bennem, melyeket ide kell felvezetnem. Az, hogy az Egyház ma menyire képes hatást gyakorolni az egyénre és a családra? Ugyanakkor, hogy a család és a társadalom vi-szonya mennyire engedi viszonyukba beleszólni ma az Egyházat? Tehát, hogy hol van a mai vilá-gunkban az Egyház tanítóhivatalának a szerepe? Akkor, amikor felerősödött a személyes Istenkap-csolat teológiája, mely úgy tűnik, hogy a hit és vallás kérdésében ollóként nyílik szét. A személyes Isten ismeret úgy tűnik, hogy - a civilizált társadalmakban legalább is - mintha elsodorná a dekré-tumokat, a tanítóhivatal tiszteletét, és érvényesítését. A legjobb példa rá a 2012 őszén megtartott, a Hit évében Benedek pápa által összehívott Általános Püspöki Szinódus, mely „Az új evangelizáció a keresztény hit továbbadása érdekében” címmel zajlott. Ma már senki sem beszél róla, még egyetlen tanítás, határozat, vagy dokumentuma sem látott napvilágot. Ami a mai nagyon rohamosan változó világunkban elfeledteti azt is, hogy volt, és a róla egyszer talán kiadásra kerülő okmányokra már senki sem fog odafigyelni, mert már érdektelenné válunk iránta. Éppen napjainkban lezárásra kerül ünnepélyesen minden egyházmegyében a Hit éve, ami úgy fest, hogy ha már volt, akkor zárjuk le. Van megint egy alkalom, amit ünnepnek tekinthetünk, ahol szereplésre van lehetőségünk, de követ-kezménye mintha nem lenne. Elmúlt, volt, elkönyvelhetjük, kipipálhatjuk, érdemeket oszthatunk, és könyvelhetünk el magunknak, de senki sem veti fel az önvizsgálat kérdését, hogy mire jutottunk vele? Adminisztratív intézkedéssé deklaráltuk, pedig, ennél sokkalta többre volt érdemes Benedek pápa szándéka, úgy gondolom. Talán - ki merem jelenteni -, hogy ahogy távolodunk egy eseménytől, melynek akkor és ott nem volt következtetése, elmúltával már elveszti hitelességét. Túlhaladottá lesz, mert a világ már kénytelen az újabb felmerült vitát, problémát kezelni. A Hit évéről is ez mondható el. Lezárásánál tartunk, de már a jövő évi szinódus kérdőívére kell sürgősen reagálnunk, mert mire Krisztus Király ünnepéhez érünk, már a válaszainkkal kész kell lenni a kiadott kérdőívekre. Mi tör-ténik velünk, mit ér a hit és mit jelent a vallásosságunk? A hitünket gondozzuk, vagy az adminisztratív egyház vallásosságát dokumentáljuk?
    Szegény Ferenc pápa azt mondja: „Az Úr mentsen meg minket a világiasság szellemétől”! De vajon, hogy értik, hogy értelmezik ezt püspök társai? Vagy, ki figyel oda erre a mondatára: „nem az értékekről, hanem a hűségről alkudozunk”. Hűség önmagunkhoz, deklarált, és e deklarált hatal-munknak képviseletét megkövetelő világi állapotunkhoz. Persze, meghalljuk a pápától, hogy a püs-pöki rang az szolgálat, és nem rang, de már is túllépünk rajta, mert nem szolgálja érdekünket. Hol itt a hit, milyen hit uralkodik az Egyházon, mely Krisztus egyháza kéne, hogy legyen? Melyik pap az, aki nem az evilági egyházat védelmezi a hit helyett? Melyik pap, püspök ismeri a pápa megnyilvánulásait, mellyel utat szeretne mutatni Krisztus egyházának? Mire van ideje a klérusnak? Hol áll érdeklődésük-ben a szentségek kiszolgáltatása, a lelkek gondozása, mint elsődleges, és legfontosabb feladat, és nem csupán kötelességeként állítja az első helyre? Azt mondja papunk, és ezzel érvel, hogy neki 4 állása van, nincs többre lehetősége! Olyan szívesen megkérdezném, de arra már nincs figyelme: és mire van, és kitől van küldetése, feladata, elkötelezettsége? Legtöbbje arra koncentrál, hogy mit vár el tőle a püspöke, miben tud a kedvében járni.
    Bíborosunk a következő szinódus főrelátora. A sajtótájékoztatón a szinódus főtitkára a főrelátor beszédébe beleszólva kiemelte, hogy „Nem a püspökök, hanem a keresztény emberek válaszait várják a Vatikánba”. Bíboros úr az Új Ember újságban adott nyilatkozatában, amiben az újságíró konkrétan rákérdezett, hogy kikre vonatkozik a válaszadásra felszólítás, elkeni a választ. Mintha nem szeretné, vagy félne attól, hogyha a hívek, a világiak, a „keresztény emberek” szólalnának meg. Vagy nem bízik a felnőtt hívek alkalmasságában? Talán utasításba is adta papjainak, hogy ne csináljanak ebből túl nagy ügyet. Erre utal az is, ahogy kiküldésre került a kérdőív november 11-én, azzal a szavakban fukar levél kísérettel, hogy a válaszokat november 30-ra kérik vissza. Se instrukció, se eligazítás, se elvárás! És vajon mi van azokkal a plébániákkal, akik még nem alkalmazzák az elektronikus kommunikációt? Érdeklődtem, kérdezősködtem sokfelé, bizony vannak papok, akik tu-domást sem vesznek a kérdőívről, vannak akik nem konzultálnak, csak válaszolnak, vannak akik egy szűkebb körrel konzultálnak, és egyesek személyektől kérnek egyes pontokra választ, de kevesen akik hallották egyáltalán Bruno Forte, Chieti-Vasto érsek szavait. „A szinódus különleges titkára megmagyarázta, mi az előkészítő dokumentum célja: meghallgatni azokat a problémákat, várakozá-sokat, amelyek ma sok családban jelen vannak. Meg szeretnék mutatni, hogy a keresztény családkép mélyen emberi, soha nem valaki ellen irányul, hanem minden ember, az egész társadalom méltósá-gát, életének szépségét kívánja alátámasztani. Ferenc pápa három kulcsszava: figyelem, befogadás, irgalom. Erről tanúskodik maga is, és ezt a hozzáállást kéri mindenkitől minden ember iránt, a mo-rális és kánonjogi szempontból szabálytalan helyzetben élő családok iránt is. A legsürgetőbb fel-adatok közé tartozik szembenézni azzal, hogy lelkileg és érzelmileg mennyire törékeny a család, mennyire elszegényedik a kapcsolatok minősége a látszólag stabil és normális helyzetekben is, mennyire megrontja a családi kapcsolatokat a munka miatti stressz és a média befolyása.” (Magyar Kurír 2013.11.05.) Hát bizony, ebben a közegben nem lehet nagy kampányt folytatni a széleskörű válaszadás érdekében.
  22. A Szentírás és Katekizmus ismerete.
    Az önálló értelmezés hibáira való figyelemfelhívás.
    A teremtett világ törvényeitől való eltérés kockázata.
  23. Tisztelt Szentszék!
    Nagy örömömre szolgált, hogy minket, érintetteket is megkérdeznek ilyen fontos kérdésben.
    Szívből remélem, hogy válaszainkat nyitott szívvel fogadják, ha sok esetben düh és elkeseredés hangneme és stílusa is átüthet a válaszokon.

    Kívánom, hogy felmérésük minden egyházmegyében reprezentatív legyen és munkásságukat a szervezeten belüli ne akadályozzák.
  24. nincs
  25. Nagyon fontos előrelépésnek tekinthető, hogy a Püspöki Szinódus előkészítéseként sor került erre a felmérésre. A Soron Kívüli Szinódus Közgyűlésének összehívása szükséges, témaválasztása nagyon aktuális. Ugyanakkor sajnálatos módon a felméréssel kapcsolatban nem volt világos és egyértelmű a püspökök számára, hogy milyen körben kell terjeszteni a kérdőíveket, kiktől, és milyen formában kell összegyűjteni a válaszokat (szabad szöveges, vagy készíthetnek előre meghatározott válaszokat, stb.), aminek követeztében világszerte nagy különbségek alakultak ki a kérdőívek használatával kapcsolatban. Előnyösebb lett volna, ha a kérdőívek hivatalos fordításait is elkészítik a szinódus szervezői, és egységes, a szervezők által megfogalmazott kötött válaszlehetőségek közül a szervezők által működtetett online kérdőíven történhetett volna a felmérés. Ezek hiányában a kérdések fordítása, és az egyes püspökök, valamint néhány egyházi szervezet által elkészített kötött-szöveges válaszlehetőségek meglehetősen célzatosak lettek, melyek erősen korlátozták a válaszadók véleménynyilvánítási lehetőségét és szabadságát. Mindazonáltal az egész világ katolikus közössége óriási várakozással tekint a Soron Kívüli Szinódus jövő évi közgyűlése elé, és a magam réséről mindennap kérem Isten kegyelmét és segítségét annak érdekében, hogy Egyházunk vezetői minden kérdésben Isten kedves akarata szerint tudjanak dönteni.
  26. Néhány kérdés nem értelmezhető, vagy túl bonyolult, vagy nem lehet tudni kinek a szemszögéből várják a választ
  27.  

 

38 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://kaleidoscope.blog.hu/api/trackback/id/tr655687432

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner.Keresztény blogajánló 2013.12.12. 16:52:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner.Keresztény blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalhana 2013.12.22. 18:21:59

Az én általános véleményem az, hogy újítani, változtatni csak úgy szabad, ha a változás bibliai vagy a szenthagyományon alapul. "Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújulásával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jő, neki kedves és tökéletes."
Külső ideológiák, elméletek kerülendők.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.23. 09:04:12

@kalhana: Alapvetően egyetértek. A Biblia és a „szenthagyomány” szerepét és jelentőségét nem vitatom, bár ez utóbbival – ebben a formában – protestáns testvéreink nyilván nem értenek egyet. Ugyanakkor a krisztusi embernek mégis csak az kell, minden kérdésben a meghatározó legyen, amit Jézus Krisztus mondott. Ő egyértelművé tette, hogy mit vár az apostoloktól, hogyan kell irányítaniuk nekik, és utódaiknak az Ő egyházát. Jézus azt mondta: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki első akar lenni, legyen a cselédetek.” (Mt 20, 25b-27) Ma így működik az Egyház? Nem. Sem a Római Katolikus Egyház, sem a protestáns egyházak. Mindenhol kiskirályok uralkodnak, és „a hatalmukat éreztetik”. Márpedig ebben az esetben a krisztusi ember nem tehet mást, mint azt, hogy Jézus szavaira emlékezteti az egyház vezetőit. Ők nem arra kaptak felhatalmazást, hogy zsarnokoskodjanak, hanem arra, hogy úgy fogják össze Isten népét, ahogy Jézus meghagyta nekik: szolgálói és ne urai legyenek a híveknek. Márpedig sosem a szolgálók mondják meg, hogy merre menjen az, akinek szolgálnak. Jézus utasítása alapján egyértelmű, hogy az apostoloknak, és utódaiknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy a hívek helyett döntsenek, hiszen mikor szoktak dönteni a szolgák, a cselédek?! Soha. Jézus utasítása alapján egyértelmű, hogy a hívek közösségének kell viselnie a felelősséget az Egyház minden döntéséért, és ez azt jelenti, hogy minden döntéshez alapvetően a hívek egészének van meg a hatásköre. Az, amit a Tanítóhivatal tesz évszázadok óta, egyszerű hatáskör-elvonás. Ismert jelenség minden emberi közösségben, a bűnös emberi természet velejárója. A reformáció ezt jól ismerte fel, de nem tudta korrigálni, a protestantizmus sajnos ma ugyanúgy nem mentes ettől, mint a katolicizmus. Itt az ideje, hogy az Egyház végre megszabaduljon ettől a hibájától, és a hívek vállalják az Egyház döntéseiért a felelősséget, élve azzal a hatáskörrel, amely őket együtt illeti meg. Ehhez persze ki kell alakítani egy teljesen új, az 1,2 milliárd katolikus, vagy – az ökumené jegyében – a többmilliárd keresztény számára is elfogadható, és reálisan megvalósítható módját, de ehhez legelőször arra van szükség, hogy a hívek tömegeiben megfogalmazódjon ez az igény, és az az elvárás az egyház vezetőivel szemben, hogy ebben ők is működjenek közre. Én úgy látom, hogy mindezt Ferenc pápa felismerte, de reálisan gondolkodó, és a Szentlélek irányítását kérő, és remélhetőleg meg is kapó emberként tudja, hogy ezt csak lépésről-lépésre lehet megvalósítani, hiszen az évszázadok alatt a Katolikus Egyházban ezzel ellentétes struktúrák alakultak ki, és kövesedtek meg, melyeket nem lehet egyik napról a másikra lebontani anélkül, hogy súlyos károkat ne okozzunk. Ezért óvatosan kezdi az átalakítást, amit sokan – a változások ellenségei – úgy interpretálnak, hogy nincs szó átalakításról, csak kisebb korrekciókról, a meglévő építmények megerősítéséről. Én ezt nem így látom, és kérem a Jóistent, hogy adja meg Ferenc pápának a szükséges kegyelmeket ahhoz, hogy végre tudja hajtani az egyházon azokat az átalakítási munkákat, amelyekre szükség van, annak érdekében, hogy az egyház vezető – Jézus Krisztus parancsának megfelelően – a híveket szolgálják, és ne uralkodni akarjanak fölöttük.

kalhana 2013.12.23. 21:23:40

Kedves kaleidoscope, köszönöm kimerítő válaszát. Én a szenthagyomány szót nem tenném idézőjelbe az általam is tisztelt protestáns testvérek kedvéért sem, mert apostoli eredetű. De a kívülről jövő kritikákat irrelevánsnak tartom. "Márpedig sosem a szolgálók mondják meg..." Jézus pedig eléggé határozottan megmondta, hogy követőitől mit vár. Még csak elképzelni sem tudom, mit gondolt volna Péter, Máté, András és a többiek, ha Jézus az ő véleményüket kérdezi. "Hatalmukat éreztetik." Emellett ott van az is, hogy "Úgy beszélt, mint akinek hatalma van." A világ minden kultúrájában a papság szerepe a szellemi útmutatás volt. A Magisterium nem hatáskör-elvonás, hanem kemény kötelesség teljesítés. Ez az, amire eredetileg utaltam: a modern egalitarizmus térhódítása az Egyházban a krisztusi gyakorlat(!) helyett. 1.2 milliárd vagy több, esetleg kevesebb: nem számít a mennyiség. XIII. Leó, a Piuszok ilyesmivel nem foglalkoztak. "Híveiket szolgálják és ne uralkodni akarjanak fölöttük." Én a kettő között nem látok ellentétet. Egy Király úgy uralkodik, hogy szolgálja népét.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.23. 22:43:47

@kalhana: Nem a protestáns testvérek kedvéért tettem idézőjelbe a szenthagyomány kifejezést, hanem azért, mert bár életem első két évtizedében kizárólag a katolikus vallásgyakorlatot ismertem meg, abban szocializálódtam, abban nőttem fel, mégsem vált számomra olyan természetessé, magától értetődő módon irányadóvá a szenthagyomány, mint a Szentírás. Felnőttként kezdtem el megérteni a szerepét, jelentőségét. Az igaz, hogy később az életem úgy alakult, hogy sokat voltam református gyülekezetekben, és keményen próbáltak a református testvérek "áttéríteni", ami egyébként nagyon sokat segített abban, hogy jobban megértsem, mi, és miért fontos nekem a Katolikus Egyház tanításaiban. Mindazonáltal abban egyáltalán nem értek egyet, hogy a kívülről jövő kritika irreleváns volna. Nagyon sokat lehet tanulni belőle akkor is, ha nem fogadjuk el teljes mértékben.
"Jézus pedig eléggé határozottan megmondta, hogy követőitől mit vár." Csakhogy Ő Isten. Péter, Máté, András és a többiek meg emberek. Ezt nagyon fontos tisztán látni: Jézus példát mutat, Jézus példáját követnünk kell (ld. pl. a lábmosást), de nem téveszthetjük magunkat össze Vele. Ő mindig Istenként cselekedett (merthogy mindig is Isten volt, és örökre Isten is marad), mi meg soha nem cselekedhetünk Istenként (merthogy sosem voltunk, és nem is leszünk Istenek). Ezért Jézus jogosan támaszt elvárásokat, ad utasításokat és parancsokat, míg ugyanezekre soha, sehol nem hatalmazza fel a tanítványokat, sőt, éppen az ellenkezőjére utasítja őket. Ebből adódóan minden további magyarázatát, amellyel azt próbálja alátámasztani, hogy az egyházi vezetőknek úgy kell szolgálniuk, hogy uralkodnak, Jézus tanításával ellentétesnek tartok. Elfogadom azt, hogy volt az emberi történelemnek egy hosszú, közel kétezer éves időszaka, amikor az emberek gondolkodásmódjához a feudalisztikus irányítási modellek álltak közelebb, de ez a korszak lezárult, és ezért semmi nem indokolja, hogy az Egyház ragaszkodjpn ehhez az elavult irányítási modellhez.

kalhana 2013.12.24. 12:21:01

A külső ( ez lehet református is, de manapság inkább ideológiai indíttatású )kritikákból valóban lehet tanulni, de "tananyag" bőségesen akad az Egyházon belül is. Ma az Egyházat nagyon is jellemzi a külső ( nem pedig saját, belső ) igényeknek való megfelelési kényszer. Ez pedig sokszor okozott már szinte visszafordíthatatlan károsodást és a hívek között bizonytalanságot ( pl. a II.V.ZS. után kialakult helyzetet.
Az apostolok és utódaik valóban csak emberek, de Jézus minden kétséget kizáróan hatalommal és tekintéllyel ruházta fel őket. Tudom ezek a szavak a mai, demokratikus emlők által felnevelt ember fülét nagyon sértik. "Volt az emberi történelemnek egy hosszú ... időszaka..." Egy gondolkodási mód, létforma, emberi viszonyrendszer mehet át változásokon, de el nem avulhat. Elavulhat egy műszer, egy technológia. Az emberi lényeg nem halad sehova ( ez XVIII.-XIX. sz-i kényszerképzet, épp most omlik össze a szemünk előtt a nyugati világban. A feudalizmust és ezzel Európát a Katolikus Egyház hozta létre, így nem véletlen, hogy a feudális alapértékek ( védelem, hűség segítség )állnak legközelebb a kereszténységhez is és az emberi természethez is. Az utána következő "irányítási modellek" ( demokrácia, liberalizmus, kapitalizmus ) még apologétáik szerint is az irigységen (= az egyenlőség utáni vágy )és az önzésen alapulnak. Mivel a tekintélyen alapuló monarchikus birodalmak az I.V.H. után elpusztultak, az Egyház még ebben a hanyatló, hitét vesztett, megtépázott állapotában is vonzó lehet és utat tud mutatni. De ehhez az kellene, hogy ne úgy viselkedjen, mint egy multi cég, mely ijedten hívja össze az igazgatótanácsot, hogy a csökkenő eladásokat megvitassák. Vissza a Forráshoz. Több hit kellene. A mindig változó világhoz idomulás ("aggiornamento", kényszeres "ablaknyitogatás" ) helyett az örökkévalóra figyelni.
Áldott Karácsonyt.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.25. 18:10:18

@kalhana: Azt hiszem elég sok ponton vannak eltérések a látásmódunkban, ami nem baj, csak a további kommunikációhoz érdemes ezeket tisztán felszínre hozni.
"tananyag" valóban bőségesen akad az Egyházon belül is, de ez nincs ellentétben azzal, hogy sokat lehet és kell is tanulnunk a külső kritikákból. Ez nem egy kóros megfelelési kényszer. Miért ne akarhatná Isten a külső kritikák segítségével is tökéletesíteni az Ő Egyházát? A II. V.ZS. után kialalkut helyzetet pont nem a külső elvárásoknak való megfelelés kényszere, hanem a zsinati ajánlások, útmutatások, döntések fokozatos visszaszorítása jellemezte. Ez vezetett el a Katolikus Egyháznak ahhoz a válságához, amit felismerve Ferenc pápa elhatározta az Egyház átalakítását.
Jézus nagyon is korlátozott hatalommal ruházta fel a tanítványokat. Ma úgy szotuk ezt nevezni, hogy "kötött mandátummal", amikor a hatáskör gyakorlója, jelen esetben Jézus, mint a második isteni személy, úgy ruház át bizonyos hatásköröket, ad felhatalmazást valamire, hogy pontosan meghatározza azt, hogy kinek, mire szól a mandátuma. A tanítványok valóban kaptak hatalmat arra, hogy gyógyítsanak, ördögöket űzzenek, feloldozást adjanak, stb., de soha, sehol nem kaptak felhatalmazást arra, hogy ítélkezzenek Isten helyett, vagy olyan teológiai tanítást hirdessenek, amely a hívek döntő többsége számára elfogadhatatlan (ld. az ír felmérésnek a Humana vitae kezdetű enciklikára vonatkozó válaszait: kaleidoscope.blog.hu/2013/12/24/az_ir_felmeres_elozetes_eredmenyei_ii ).
A hatalom és a tekintély egyáltalán nem sétik a valóban "dmokratikus emlőkön nevelkedett" mai ember fülét, mivel ezeknek a fogalmaknak megvan a maguk helye és jelentősége a demokráciában is. Nem szabad összemosni a demokráciát az anarchiával! A hatalom és a tekintély a demokráciában sem nélkülözhető, viszont korlátozható, és csak a demokratikus szabályok keretei között gyakorolható, illetve megkövetelhető. Ez egyébként valamilyen mértékben mindig igaz a nem demokratikus rendszerekre is (így természetesen az egyházra is) a különbség inkább mennyiségi, illetve annyi, hogy a szabályokat átlátható módón hozzák és gyakorolják, vagy sem.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a törtélem-szemléletünkben, és ebből adódóan a történlmi jelenségek megítélésében elég távol állunk egymástól,és ezért aligha tudunk közös nevezőre jutni az Egyház megújítására vonatkozó következtetéseinkben. Mindazonáltal fontos, hogy tudjunk arról, hogy vannak ilyen és olyan gondolkodású emberek is közöttünk, és nekünk közösen kell betöltenünk azt a hivatást, amelyre Jézus elhívott mindannyiunkat.

kalhana 2013.12.26. 10:23:33

@kaleidoscope: A "külső kritikákról": új banki alkalmazottaknak - mikor megtanítják őket a valódi és hamis bankjegyek közti különbség felismerésére - csakis valódi bankjegyeket mutatnak. A II.V.Zs. utáni helyzetet leginkább az egész folyamat legodaadóbb hívének, VI.Pálnak szavaival jellemezhetjük: "A Vatikán falainak repedésein beszivárgott a Sátán füstje." Valóban volt némi megkésett immunreakció, de nem tudtak megakadályozni olyan dolgokat sem, mint pl. a misekánon féltve őrzött kincsének megváltoztatása.
"Amit ti megköttök a Mennyben..." stb, nos ez korlátozott hatalom volna?
"Olyan teológiát hirdessenek, ami a hívek döntő többsége számára elfogadhatatlan". Azt hiszem, ez a vita sarokpontja. Mégis a világhoz kéne szabni magunkat? Mennyiségi alapon döntsünk? Vajon 50 tévedés ér fel egy igazsággal vagy 500? Esetleg 5000? Nem kétlem, hogy hasonló eredményeket kapnánk az egész nyugati világban, mint az íreknél. A régi időkben - és ehhez még csak kereszténynek sem kell lenni, minden vallás ösztönösen tudta - azért imádkoztak az emberek, hogy Isten bocsássa meg bűneiket. Most azt fogjuk kérni Istentől, hogy ezentúl a bűnök ne számítsanak bűnnek? Mindenesetre várom pl. a kínai, indiai, indonéz, nigériai, szudáni statisztikákat is. Van egy olyan érzésem, hogy mi, európaiak szégyenkezni fogunk.
Mivel a történelem-szemléletünk valóban élesen eltér, javaslom, hogy empirikus oldalról közelítsünk. A Katolikus Egyháznak VOLT sikeres reformja, újjáéledése. A reformáció, , simónia, Sacco di Roma és számos egyéb nyavalya sújtotta Egyház az ellenreformációval talpra állt. Mert önmaga értékeihez tért vissza. Vagy említhetném az Avignoni Fogság leküzdését. A történelem tanít. Miért kísérletezzünk olyasmivel, ami előre megjósolhatóan kudarchoz vezet? Én nem látnék szívesen egy, a modern világba illeszkedő ENSZ vagy UNESCO-szerű humanitárius Egyházat, amiben boldog-boldogtalan összeborul és happy. Kövessük inkább Krisztust.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.26. 13:03:22

@kalhana: A valódi, kontra hamis bankjegyes metaforával kapcsolatban ugyan sejtem, hogy mire vonatkozhat, de az alapján nem reagálnék rá érdemben. Kifejtve, és elmagyarázva a hasonlatot lehet, hogy már nem is lenne annyira vállalható...
A II. VZS utáni helyzettel, meg a "Sátán füstjével" kapcsolatban: VI. Pál igazán tudhatta miről beszél. Utódjának, I. János-Pál pápának gyors, és máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála nagyon sötét képet fest arról a Vatikánról, amelyet pár évig neki is irányítania kellett. Mindez csak azt erősíti bennem, hogy a II. VZS szellemiségét kellett volna kibontakoztatni az elmúlt fél évszázadban, azonban e helyett, annak visszaszorítása, a döntések végrehajtásának elszabotálása jellemezte ezt a korszakot. A misekánon kőbe vésése ugyanúgy természetellenes lett volna, mint ahogy a fejlődés, a változások akadályozása általában is az. Az egész teremtett világra, a teremtés egészének rendjére a MEGŐRIZVE VÁLTOZÁS a jellemző. Erről szól a genetika: állandóság és változatosság csodálatos harmóniája. Ezt diktálná valójában a természettörvény, melyet a korábbi két pápa teljesen félreértelmezett, és ezzel a félreértelmezett tartalommal írta bele a hatályos katekizmusba. Nagyon messzire vezető kérdések ezek, amelyek messze meghaladják egy komment ésszerű kereteit, de jelezni szerettem volna, hogy ebben is egészen eltérő álláspontot képviselek.
"Amit ti megköttök a Mennyben..." stb, nos ez korlátozott hatalom volna? - nagyon is! Ez kifejezetten csak a bűnbánat szentségének megalapozására szolgáló felhatalmazás volt. Komoly hatalom - nem vitás, de egy konkrétan meghatározott célra szól, mely nem terjeszthető ki önkényesen.
"Mégis a világhoz kéne szabni magunkat? Mennyiségi alapon döntsünk?" Szó sincs róla! A hívek nem a világ. Jézus egyértelműen elkülönítette saját híveit a világtól. Ha tehát a hívek összességéről, vagy azok egy kisebb-nagyobb csoportjáról beszélünk, akkor az nem egyenlő a világgal. Kicsit zavaró a "világi hívek" szóhasználat ebből a szempontból, de a világi hívek (a laikusok, akikre oly egyértelműen rá kívánja irányítani a figyelmet Ferenc pápa) sem azonosak a világgal! Természetesen nem mennyiségi kérdés, de a hívek egészének közös felelőssége, hogy lépésről-lépésre egyre jobban megértsék Isten örök igazságait.
"Most azt fogjuk kérni Istentől, hogy ezentúl a bűnök ne számítsanak bűnnek?" Nem, most, mint ahogy eddig is, meg ezután is, azt kéri Isten népe a Teremtőtől, hogy segítsen megérteni az Ő szándékait, akaratát. Ha nem íg lenne, akkor miért kérnénk annyiszor a Szentlélek megvilágosító kegyelmét, miért hívnánk annyi imában, hogy "jöjj Szentlélek Úristen!"
"Mindenesetre várom pl. a kínai, indiai, indonéz, nigériai, szudáni statisztikákat is." - én is nagyon kíváncsi vagyok a többi eredményre is, de félek, a sötétség erői még túl erősek ahhoz, hogy tiszta, világos képet kapjunk.
Valószínűleg az ellenreformációt is egészen másként ítéljük meg, ezért hiába hivatkozik az empíriára, ha utána visszatér a történelmi hivatkozásokhoz. Az én megítélésem szerint az ellenreformáció nagyon sokat ártott az egész katolicizmusnak, mert nagyon rossz válaszokat adott a reformáció kihívásaira.
Az "összeborulás" pejoratív kifejezésével szerintem egyre kevéssé lehet riogatni bárkit, és bár az utolsó mondatában teljesen egyetértünk, továbbra is úgy látom, hogy a Krisztus-követés módját, lényegét egészen másként látjuk.

kalhana 2013.12.27. 11:16:18

"VI.Pál igazán tudhatta, hogy miről beszél." Igen, de azt még ő sem tudhatta, hogy a halála után mi fog történni. Az egykorú dokumentumok igazolják, hogy mire utalt: a zsinat homályosan megfogalmazott határozatait kihasználva egy, főleg német bíborosokból szervezett lobbi saját ideológiai és nem bibliai indíttatású elveit tudta megvalósítani. Ezért fakadt a pápa - a szemtanúk szerint könnyek között - a fenti kijelentésre.
"A II.V.ZS. szellemisége". Sajnos, mint ahogyan az egyházon kívül is történik a modern világban, egy kis csoport vitte keresztül akaratát, majd a szavazási rendszert kihasználva többségi legitimációra tudott hivatkozni.
"A misekánon kőbevésése ugyanúgy természetellenes lett volna, mint ahogy a fejlődés, a változások akadályozása általában is az". Nos, nem az. Itt van a kutya elásva. A fejlődés modernista mítosza itt teljességgel értelmezhetetlen. Vajon fejlettebb-e Ferenc pápa Egyháza, mint V.Piuszé? Tridentben V.Piusz is változtatott: rendet tett, leporolt, de a rábízott kincset féltve őrizte. Nem akart "haladni","fejlődni", mert hitte, hogy Krisztussal minden elvégeztetett.
A hívek nem a világ."
Van egy gyanúm, hogy a határ elmosódott. Miben különbözik ma egy katolikus a többi embertől? Elégedetten hazamegy a miséről és megállapítja, hogy mások még ennyit sem tettek.
"Hiába hivatkozik az empíriára, ha utána visszatér a történelmi hivatkozásokhoz."
Ez nem egészen érthető, ugyanis a történelem maga a pudingevés. Véleménytől függetlenül az ellenreformáció SIKERÜLT. Kinek volna kétsége afelől, hogy pl. Pázmány Péter Egyháza - borzasztó kezdetek után - szilárdabb, élettel telibb volt, mint Erdő Péteré ( Itt a bíboros úr nevét csak kronológiai okokból említem )?
Az "összeborulás" nem riogatás, viszont valóban pejoratív. Magasztos lelkeket nem vonz az Egyházba. Afféle light cola.

kalhana 2013.12.27. 12:14:54

@kaleidoscope: Eszembe jutott egy eset, amikor a "külső kritikákra mégiscsak érdemes odafigyelni.
"A Magyarországi Református Egyház zsinata 2012.május 24-én a XIII-ik zsinati ciklus 10-ik ülésszaka keretében tárgyalta a Heidelbergi Káté új magyar fordítását. A testület végül ( hosszadalmas, nagy érdeklődéssel kísért nyilvános vita után ) 57:17 arányban döntött, hogy ma is szó szerint vallja a 450 éves tanítást, amely 80. kérdésben a katolikus szentmisét "kárhozatos bálványimádásnak" minősíti."
Irigylésre méltó bátorság és hűség a mai relativizáló világban, még ha csak egy téveszméről van is szó.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.27. 12:38:01

@kalhana: Most csak egy rövid reakcióra van időm, de azt szeretném megjegyezni, hogy Ön végre egy olyan kommentelő a Kaleidoscope blogon, akivel nagyon sok kérdésben teljesen eltérő a véleményünk, meglátásunk, értékítéletünk, mégsem személyeskedik, gyalázkodik, sérteget, stb. Ezt mindenképpen köszönöm.

kalhana 2013.12.27. 12:46:30

@kaleidoscope: Ez nekem is örömet okoz.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.27. 18:28:53

@kalhana: Néhány érdemi reakció:
"német bíborosokból szervezett lobbi"..."egy kis csoport vitte keresztül akaratát" - ilyeneket azok szoktak mondani, akik kisebbségben maradtak, és nem akarják elfogadni a többség döntését, ezért azt bizonygatják, hogy nem is a többség akarata érvényesült. Ám a tények makacs dolgok... A II. VZS. változtatásait már nagyon várta az Egyház, amely természetesen nem azonos a vatikáni Kúriával, és ez utóbbiban sokan nem szerették a zsinati atyák döntéseit, ezért megpróbálták - nem is eredménytelenül - elszabotálni azokat, és elhíresztelni, hogy csak egy szűk lobbi erőltette rá az akaratát a Zsinatra. Lassan 50 év távlatából már kezdenek napvilágra kerülni ezek a praktikák.

"Nem akart "haladni","fejlődni", mert hitte, hogy Krisztussal minden elvégeztetett." Krisztussal minden elvégeztetett a megváltás művében, de ez nem jelenti azt, hogy már nincs hova fejlődni, vagy haladni! Hogy is jelenthetné ezt?! Akkor miről szólna a misszió? Maga Jézus mondja a feltámadása után (amikor a megváltás műve már valóban bevégeztetett, de Isten akarata szerint a világ történelme még láthatóan nem!), hogy "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!" Vagyis azt a feladatot adta tanítványainak, hogy fejlesszék, gyarapítsák az Ő egyházát. Ehhez minden korban arra van szükség, hogy a korábbi korok hibáit kiküszöbölje a tévedéseit korrigálja az Egyház. Ugyanúgy, ahogy már az ősegyház is ezt tette, amikor Szent Pál határozott fellépésének eredményeképpen megváltoztatatta a pogányokra vonatkozó téves elképzeléseit.

"Van egy gyanúm, hogy a határ elmosódott. Miben különbözik ma egy katolikus a többi embertől?" - ez bizony elég keserű kérdés, meglátás. Miben különbözik? A hitben. Abban, hogy hisz Istenben, Jézusban, a Szentlélekben, a Katolikus Anyaszentegyházban, a szentek közösségében, a bűnök bocsánatában, a test feltámadásában, és az örök életben. Én azt hiszem, inkább itt van az eb elhantolva! A klerikalizmus akkor lépte át a kritikus szintet a Katolikus Egyházban, amikor felmerülhet olyan vélekedés, hogy a "határ elmosódott" a laikus hívek és a nem hívő világ között. Ez teljesen ellentétes Jézus tanításával. Jézus egyértelműen megmondta, hogy aki őt követi az többé nem a világból való: "Ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ."(Jn 15, 18-19). Ez napnál világosabb beszéd, amely Jézus minden követőjének, tehát minden hívőnek szól!

"Ez nem egészen érthető, ugyanis a történelem maga a pudingevés." - hát, a puding megítélése is szubjektív. Persze, a legjobb próbája az evés, de akik esznek belőle, azok sem mind fogják a pudingot egyformán finomnak tartani...

"Véleménytől függetlenül az ellenreformáció SIKERÜLT. Kinek volna kétsége afelől, hogy pl. Pázmány Péter Egyháza - borzasztó kezdetek után - szilárdabb, élettel telibb volt, mint Erdő Péteré ( Itt a bíboros úr nevét csak kronológiai okokból említem )?"
- Szerintem pont azért tart ott ma a Katolikus Egyház, hogy - Ferenc pápa szavaival élve - kártyavárként omoljon össze, mert az ellenreformáció úgy zajlott, ahogy zajlott. Világi értelemben persze sikeresen. Pázmány és társai sikeresen elhárították a "reformáció veszélyeit", és ez a "cél sokszor szentesítette az eszközöket", amiket alkalmaztak. Csakhogy ennek semmi köze nem volt Jézus Krisztushoz, és ezt végre be kellene látnia az egész Katolikus Egyháznak, és az ellenreformáció során elkövetett bűnökért nemcsak a pápának kellene bocsánatot kérnie, hanem, ha ez szóba kerül, akkor a Katolikus Egyházban mindenkinek ki kellene mondania, hogy az bizony hiba volt.

"Az "összeborulás" nem riogatás, viszont valóban pejoratív. Magasztos lelkeket nem vonz az Egyházba. Afféle light cola." - nem értek egyet azzal, hogy a "magasztos lelkeket" nem vonzza a megbékélés, a közös értékek keresése a konfrontáció helyett.
Éppen ezért egész másként értékelem a Magyarországi Református Egyház zsinatának 2012.május 24-én hozott döntését, melyet azonban református belügynek tartok, ezért tartózkodok attól, hogy ezen túlmenően véleményt nyilvánítsak róla.

kalhana 2013.12.27. 22:16:36

@kaleidoscope: "Ilyeneket azok szoktak mondani, akik kisebbségben maradtak." Megint előjön a demokrácia mítosza. A mennyiség uralma. Mintha megbélyegzés volna kisebbségben maradni. A történeti hűség kedvéért: a zsinaton eleve mindenki kisebbségben volt, hiszen nem pártok versengtek. A többször ismételt szavazások rendszere viszont lehetővé tette egy kis lobbicsoport számára akarata érvényesítését. A praktikák valóban napvilágra kerültek, de egészen más kép tárul elénk: ld. Ralph M. Wiltgen: A Rajna a Tiberisbe ömlött. De ez mellékes: nem a zsinati határozatokkal van a probléma, hanem - mint említettem - hogy a megfogalmazások homályosságát kihasználva progresszista német főpapok szövetségre lépve "antiimperialista" harmadikvilág-beliekkel, felszabadítás-teóriás latin amerikaiakkal saját akaratukat vitték keresztül. De ez a múlt.
A misszió a legkevésbé sem progresszió. Az evangéliumot változatlan formában kell tovább adni. Persze sajnálatos módon a misszió ma az Egyház leggyengébb pontja.
"...a korábbi korok hibáit kiküszöbölje..."
Megint ez a fejlődéstan. A régebbi korok hibásak voltak, de mi ezt kiküszöböljük. Éghetetlen vágy, hogy az emberiséget vagy az Egyházat fejlesszük. De nem azért fordítunk erre annyi energiát, hogy ne kelljen saját fejlődésünkkel foglalkozni, ami pedig az előbbivel szemben: lehetséges.
"Szent Pál..." Ez már tényleg csak kekeckedés a részemről, de inkább Péter...
"Kártyavárként omoljon össze..." Mert hitetlenné vált. A régieknek szemére veti bűneit, melyek valóban számosak. De sokkal mélyebb hitük volt.
"Bocsánatot kellene kérni...", "bizony hiba volt"
Számtalanszor megtörtént. De ki kért valaha is bocsánatot a Katolikus Egyház ellen elkövetett bűnökért? Még maguk a katolikusok sem. A protestánsok által terjesztett Leyenda Nera bekerült a történelem-könyvekbe.
"Református belügynek tartok". Érdekes, de a Katolikus Egyház belügyeit senki sem tartja belügynek. Protestánsok, zsidók ( ugye, nagycsütörtöki ima ), muszlimok ( pl. Palaiologos Mihály császár elhíresült írása ), ateisták, kommunisták, államfők, politikai demagógok, "értelmiségiek". És mindez a XXI. században. Amikor sikerült kiérdemelnie a legüldözöttebb vallás megtiszteltetését.
Én szóltam.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.29. 12:02:23

@kalhana: " Megint előjön a demokrácia mítosza. A mennyiség uralma. Mintha megbélyegzés volna kisebbségben maradni." A demokráciával kapcsolatban Churchillel értek egyet: "A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik." És ez nem csak a kormányzásra, hanem minden, felnőtt, beszámítható emberekből álló közösség irányítására igaz, még akkor is, ha látszólag a keménykezű, vagy átláthatatlan, manipulatív, autoriter vezetés átmenetileg eredményesebb lehet.
"a zsinaton eleve mindenki kisebbségben volt, hiszen nem pártok versengtek. A többször ismételt szavazások rendszere viszont lehetővé tette egy kis lobbicsoport számára akarata érvényesítését." A szavazás a demokrácia, vagyis a többségi elv érvényestésének az eszköze. Attól még, hogy nincsenek pártok, ahol szavazás van, ott - legalább is elvben - a demokratikus játékszabályok érvényesülnek. Nagy baj, ha valaki ennek ellenére bármilyen eszközzel megakadályozza a többségi elv érvényesülését. Ezért van szükség transzparenciára, átlátható, szabályozott, ellenőrizhető működésre minden emberekből álló szervezetben, és így az egyházban is.

"A praktikák valóban napvilágra kerültek, de egészen más kép tárul elénk: ld. Ralph M. Wiltgen: A Rajna a Tiberisbe ömlött. De ez mellékes: nem a zsinati határozatokkal van a probléma, hanem - mint említettem - hogy a megfogalmazások homályosságát kihasználva progresszista német főpapok szövetségre lépve "antiimperialista" harmadikvilág-beliekkel, felszabadítás-teóriás latin amerikaiakkal saját akaratukat vitték keresztül." Most akkor van probléma a II. VZS határozataival, vagy nincs? Be kellene azokat tartatni, vagy sem? Keresztülvitték a "progresszista német főpapok" saját akaratukat, vagy sem? Egyáltalán kikről beszélünk? Azokról, akiknek az egyik legfőbb tanácsadója egy Ratzinger nevű, szépreményű, fiatal teológus professzor volt? Ez a kép ma még egyáltalán nem annyira tiszta és világos, hogy ebből egyértelmű következtetéseket lehessen levonni. A tények, az empíria az, hogy a Katolikus Egyház válságban van, és ezért irányváltása van szükség.

"De ez a múlt." - Nem! Ez a kőkemény jelen! A Katolikus Egyház válsága most van, és a mi generációnk felelőssége, hogy hogyan kezeli ezt a válságot. Megpróbálja-e továbbra is ugyanazokat a köröket lefutni, amiket eddig, vagy hajlandó-e végre szembe nézni a változások szükségességével?

"A misszió a legkevésbé sem progresszió. Az evangéliumot változatlan formában kell tovább adni. Persze sajnálatos módon a misszió ma az Egyház leggyengébb pontja." - Talán pont azért, mert eddig fejlődésképtelen volt.

""Szent Pál..." Ez már tényleg csak kekeckedés a részemről, de inkább Péter..." - kompromisszumos javaslatom: is-is :)

"Mert hitetlenné vált. A régieknek szemére veti bűneit, melyek valóban számosak. De sokkal mélyebb hitük volt." Ez azt jelenti, hogy akik ma változást akarnak, így pl. Ferenc pápa, aki nyíltan kimondta, hogy meg akarja változtatni az egyházat, azoknak nincs hite? Azért ez elég durva állítás lenne.

A mások, protestánsok, zsidók, muszlimok, kommunisták, stb. által elkövetett bűnökért is bocsánatot kell kérnie azoknak, akik elkövették ezeket a bűnöket, vagy akik ma képviselik azokat a népeket, csoportokat, akik korábban ezeket a bűnöket elkövették. Ez azonban nem mentesíti a Katolikus Egyházat sem attól, hogy saját hibáival, bűneivel, az általa elkövetett bűnök felelősségével végre nézzen szembe, és egyszer, s mindenkorra zárja le azokat. Ferenc pápa nagyon helyesen ezért hozott létre vizsgálóbizottságot a pedofil bűnök kivizsgálására, de ez csak a jéghegy csúcsa. A bajok gyökerei az Egyház szervezetének, működésének és tanításainak hiányosságaiban, zavaraiban, tévedéseiben van, ezért ezeket kell felszámolni. Akkor lesz az Egyház képes arra, hogy betöltse a Krisztustól kapott küldetését.

kalhana 2013.12.29. 18:53:46

@kaleidoscope: A demokrácia az emberiség történetének jóval kevesebb, mint 1%-át teszi ki. És ez a kor finoman szólva nem a legfényesebb szakasza emberi létünknek. Amióta politikai gondolkodás létezik, nem akadt komoly bölcselő, aki ne a legrosszabbnak ítélte volna. Akik egyformán átéltek demokráciát, monarchiát, arisztokráciát. Ezt - világosabb pillanataiban - maga Churchill is beismerte: "A legjobb érv a demokrácia ellen öt perc beszélgetés egy átlagos szavazóval." Sem a polgárok, sem a hívők 99%-ának nincs elég ismerete, hogy akárcsak használható véleményt mondjon egy adott témában. A maradék pedig az uralkodó korszellem, hivatalos vélemény szintjére alacsonyítja le magát.
"Autoriter vezetés". A tekintélyelvű, autoritáson alapuló vezetés sosem manipulatív, mert az emberi természeten alapszik, míg a demokrácia a magakelletésen.
"Most akkor van probléma a II.VZS. határozataival vagy nincs?"
Ahogy említettem, néhány apróságon és nem elég világos megfogalmazáson kívül nincs. Viszont ezt kihasználva az említett, korszellem által fertőzött lobbicsoportok egyfajta forradalmat hajtottak végre. Ha tényleg a konkrét, írásban rögzített határozatokhoz ragaszkodtak volna, az Egyház ma is viszonylag jól, épségben működne. Változatlanul ragaszkodna a dogmákhoz, a latin nyelvhez ( megengedve a beszélt nyelveket is ), az őseink által használt misét követnénk ( nem pedig a mai, Bugnini-félét ), nem az LMBT-vel, hanem a bűnbánattal foglalkoznánk. Mindezekről ugyanis a S.C. nem határozott.
"Ratzinger nevű szépreményű teológus."
Örülök, hogy felhozta a példáját. Egyik utolsó interjújában fel is tették neki a kérdést: "Hogy lehet az, hogy a zsinat idején ön a progresszisták táborába tartozott, most pedig a legkonzervatívabbak közt tartják számon?"
Ő így válaszolt: "Én nem változtam, csak a körülöttem levő világ." Tehát az említett személyek akaratukat keresztülvitték.
"Megpróbálja ugyanazokat a köröket lefutni." Pontosan ez történik. Pánik. "Elvtársak, nem a szocializmussal van a baj. A baj az, hogy kevés a szocializmus" (= fejlődéshit, szellőztetés, aggiornamento, ajtók-ablakok kitárása, megfelelési kényszer, modern=jó tana, alkalmazkodási görcs ) - mondta egykor Kádár apánk.
Ha egy turista eltévedt az úton, mást nem tehet, mint visszanéz, és megkeresi az utolsó biztos jelet. Nem esik pánikba: hátha ez, hátha az, de lehet, hogy mégis emez lesz a jó út?
A "Másoknak is bocsánatot kellene kérni" ügye.
Csak mindenki megelégszik egyszer. Vagy ötször vagy tízszer. Mert mások is bevallják bűneiket ( pedig a szentgyónás katolikus szentség, és tudhatnánk, hogy a megvallott bűnt a feloldozás követi ), de alapvetően hisznek saját igazságukban. Mi, katolikusok, meg másokhoz igazodunk.

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2013.12.30. 01:53:44

Engedtessék meg nekem, hogy hozzászóljak a vita azon részéhez amiből értek is valamit :)

@kalhana: "A demokrácia az emberiség történetének jóval kevesebb, mint 1%-át teszi ki. És ez a kor finoman szólva nem a legfényesebb szakasza emberi létünknek"

Lehet, hogy nagyon kevés összességében az az idő amit elfoglalhatott magának a történelem színpadán a demokrácia. Véleményem szerint azonban ez nem minősíti azt. Miért ne lenne a görög, a római és a modern demokrácia az emberiség legfényesebb szakasza? Mindegyikről elmondható, hogy jelentős befolyással bírt a kultúrára és a polgárai életminőségére.

Tudom ez vallási szempontból nem fontos, de mégsem elhanyagolható tény.

"Amióta politikai gondolkodás létezik, nem akadt komoly bölcselő, aki ne a legrosszabbnak ítélte volna. Akik egyformán átéltek demokráciát, monarchiát, arisztokráciát. Ezt - világosabb pillanataiban - maga Churchill is beismerte: "A legjobb érv a demokrácia ellen öt perc beszélgetés egy átlagos szavazóval." Sem a polgárok, sem a hívők 99%-ának nincs elég ismerete, hogy akárcsak használható véleményt mondjon egy adott témában."

Svájc: közvetlen képviseleti demokrácia. Remekül működik mind gazdaságilag, társadalmilag, politikailag.

Ahol közvetett demokrácia van, ott tényleg gondok vannak. De erről nem a demokrácia mint hatalmi forma tehet, hanem a hanyag állampolgárok, ezt te magad is kijelented.

"A tekintélyelvű, autoritáson alapuló vezetés sosem manipulatív, mert az emberi természeten alapszik, míg a demokrácia a magakelletésen."

Pol Pot rezsim? Szovjetunió? Náci Németország? Észak-Korea? Az autoriter Goebbels-i propaganda nem volt manipulatív? Az emberi természetre alapult a kommunizmus és a nácizmus? Csak hogy a legszörnyebbeket említsem.

"A maradék pedig az uralkodó korszellem, hivatalos vélemény szintjére alacsonyítja le magát."

Jelenleg az uralkodó korszellem a magyar állampolgárok körében az autoriter hatalmi forma felé hajlás. Kényelemből (Kádár-korszak iránti nosztalgia). És ez pont azért van, mert nem megfelelően tájékozottak, mint ahogy te is mondtad.

Egyébként valóban üdvözlendő, hogy kulturált vita folyik, örülök hogy személyedben ilyen vitapartnerre találtunk.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.30. 15:44:34

Egyetértek @Welcome_To_Reality: által felvetett ellenérvekkel, amelyeket demokrácia, kontra autoriter vezetés témában leírt.
Rendkívül tanulságos számomra @kalhana: azon állítása, hogy "Pontosan ez történik. Pánik." A pánikról korábban publikáltam is egy posztot.
Egyetértek a turista hasonlattal, csak szerintem az ellenreformáció idején már régen letért a Katolikus Egyház a jó útról, sőt már sokkal régebben. Ebben a reformátoroknak (elsősorban Luthernek) igaza volt, de ettől persze még nem értek egyet mindennel, amit ők képviseltek.

kalhana 2013.12.30. 19:14:19

@Welcome_To_Reality: "Miért ne lenne a görög, a római és a modern demokrácia az emberiség legfényesebb szakasza?"
Miért lenne? Már Polybios megfigyelte az ókorban, hogy a legitim monarchiát megdöntő demokrácia vége mindig anarchia, aztán jön egy diktátor, aztán minden kezdődhet elölről. Az athéni demokráciát pl. a nép által kikényszerített háború buktatta meg, a római köztársaság évtizedekig tartó pusztító polgárháborúba zuhant, majd a császárság mentette meg a birodalmat és csinált rendet. A modern demokrácia kezdeteire talán nem kell részletesen kitérni: királygyilkosság, tömegmészárlás, guillotine, totális káosz, majd ezt követően egy diktátor. Ebből már látható "a polgárok életminőségére" gyakorolt hatás.
Svájc esete különleges. Alapvetően megőrizte ősi, feudális jellegű berendezkedését. Alkotmánya a hagyományra épül.Minden kantonnak saját kultúrája, vallása, nyelve, törvénykezése van, amit Európa többi részén éppen a demokrácia, a "fejlődés" erői gleichschaltoltak. És persze pénz is van hozzá. A demokrácia persze nem az ördögtől van. Nálunk is tud működni, pl. egy pár száz fős faluban, ahol nagyjából mindenki egyformán él.
"Ahol közvetett demokrácia van, ott tényleg gondok vannak, De erről nem a demokrácia mint hatalmi forma tehet, hanem a hanyag állampolgárok."
Ez a dolognak a kulcsa. Akkor a demokrácia angyaloknak van kitalálva.? Mert nem veszi figyelembe az ember emberi természetet, annak bukott voltát. A Katolikus Egyház egyik alapdogmája az eredendő bűn. Ennek helyébe a demokrácia az eredendő ártatlanság dogmáját tette. Az egész teremtett univerzum hierarchián renden alapszik. Az állampolgárok mindig "hanyagok" voltak, és azok is lesznek.
"Pol Pot rezsim? Szovjetunió? Náci Németország? Észak-Korea?"
A fenti rövid elemzésből adódik, hogy ezek mind a legitim rend elpusztítása után anarchiába fulladó demokráciára adott tyrannikus, degenerált válaszok. A nép, amint kinövi a forradalmak pubertását, érett fővel tekintélyt keres. A XX.sz.-ban azonban többnyire csak pótszereket talált. ( Kambodzsa: tekintély: Norodom Sihanouk. Pótszer: Pol Pot. Oroszország: tekintély: a cár. Pótszer: Lenin, Sztálin. Németország: tekintély: a császár. Pótszer: Hitler ). Ez utóbbi úr pl. demokratikus úton került hatalomra, és a demokratikus intézményeket bukásáig meg is hagyta.
"A jelenlegi korszellem" sajnos épp ellenkezőleg az, hogy a mai ember nem ismer el magánál feljebbvalót, kiválóbbat, mindenről kész véleménye van, megmondja a tutit.
"Mert nem megfelelően tájékozottak".
És egyre kevésbé lesznek azok, mert az idővel arányosan egyre többet kéne tudniuk.
És a mai demokrácia? A háttérhatalom a média útján létrehozza a "közvéleményt" és erre aztán mint Mózes kőtábláira lehet hivatkozni. A "népet" pedig a frusztráció és az irigység rágja.

kalhana 2013.12.30. 19:30:18

@kaleidoscope: Talán nem volt felesleges ez a hosszú kitérő, mert visszakanyarodva az eredeti problémához látjuk, hogy mi fenyegeti az Egyházat. Az egalitáriánizmustól eddig még úgy-ahogy megkímélt intézmények, az Egyház, a hadsereg most már céltábla lett. Vak vezet világtalant. Vajon a mai Egyház mennyit fog meghagyni az következő generációnak a rábízott gazdag örökségből?

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2013.12.31. 10:57:32

@kalhana: Semmiképpen nem volt felesleges, sőt! Nagyon tanulságos volt ez a kis eszmecsere, bár azt hiszem kicsit eltérő tanulságokat vontunk le belőle. Számomra a legfőbb felismerés az volt, hogy egy újabb okot értettem meg, amiért a nyugat-európai, és észak-amerikai emberek fenntartásokkal vannak a kelet-európaiakkal, így a magyarokkal szemben is. Náluk ugyanis a döntő többség számára a demokrácia ugyanolyan megkérdőjelezhetetlen evidencia, mint Newton törvényei, vagy az evolúciós elméletek (persze mindenhol vannak olyanok, akik ez utóbbiakat is, és a demokráciát is tagadják, és ahol sokan élnek, mint pl. az USA-ban, ott szám szerint sokan is vannak, de arányaiban elhanyagolhatóan kis részt képviselnek), ezért mindaddig bizalmatlanok és távolságtartóak lesznek velünk szemben, amíg pl. Magyarországon egészen magas pozícióban lévő politikusok is megkérdőjelezik a demokráciának még a létjogosultságát is. Most, amikor a Katolikus Egyház megújításával kapcsolatban keresik ők is a helyes utat, azt nyilván bekalkulálják, hogy a Katolikus Egyházon belül nem elhanyagolható azoknak az aránya, akik a patriarchális, autoriter vezetés hívei, de ezt ők valószínűleg egy ugyanolyan kihívásnak, megoldandó problémának tekintik, mint amilyennel azok a társadalmak pár évtizeddel, egy-két évszázaddal ezelőtt egyszer már sikeresen megbirkóztak. Ebből a szempontból tehát érthető azok aggodalma, akik veszélyben látnak bizonyos tradíciókat és tekintélyeket, de azonosulni továbbra sem tudok velük, mert amit minden fölött megőrzendő értékeknek tartanak, azok szerintem nem a hitünk lényegéhez tartoznak, nem az Isten akarata szerinti hívő élet alapvető értékei, sőt, ma már inkább akadályozzák, hátráltatják a missziónak, mint az Egyház egyik alapvető hivatásának az ügyét. Pont ezt fejtette ki Ferenc pápa is az Evangelii Gaudium kezdetű buzdítás 49. pontjában, amikor így fogalmazott: "Jobban szeretek egy, az utcára lépéstől balesetet szenvedett, sebesült és bepiszkolódott Egyházat, mint egy a bezártsága és az önnön bizonyosságaiba való kapaszkodása miatt megbetegedett Egyházat".

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2013.12.31. 14:57:35

@kalhana: "A háttérhatalom a média útján létrehozza a "közvéleményt"

Oks, azt hiszem nincs miről beszélnünk.

kalhana 2013.12.31. 15:25:03

@Welcome_To_Reality: Igen. És a kettő egybeesése természetesen merő véletlen.

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2013.12.31. 15:58:39

@kalhana: "És a kettő egybeesése természetesen merő véletlen."

Ez is egy újabb összeesküvéselmélet, amire ha reagálok valamit megmagyarázhatsz egy újabb összeesküvéselmélettel és még annak is az összeesküvéselméletével.

Innentől fogva akármit mondhatok, ezért nem vagyok nyitott az ilyen vitákra.

Örültem, és remélem hogy a véleményem alapján nem a blogot, a szerkesztőket és az összes többi kommentelőt ítéled meg, hanem csak engem.

kalhana 2013.12.31. 16:42:10

"Fenntartásokkal vannak..."
Én nem tudnék úgy élni, hogy azzal foglalkozom, kinek milyen fenntartásai vannak velem szemben.
"Náluk ugyanis a döntő többség..."
Ha a döntő többség támogat valamit, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy az téves. A döntő többség nem gondolkodik, a gondolatait készen kapja az iskolában, a munkahelyén, a médiától, és a maga kis karrierje érdekében ettől nem is akar eltérni. Ideje, energiája, képessége sincs rá. De ez nem a földrajzi elhelyezkedéstől függ. Számos nyugat-európai, amerikai gondolkodót lehetne említeni, akik nem hisznek vakon a mai korszellem bizonyítatlan dogmáiban. Aki a demokráciát hitként kezeli, az akaratlanul is az irigység apologétájává válik.Emberi dolgokban "megkérdőjelezhetetlen evidencia" NINCS!!! A szkepszis a szellem igényessége. Hogy lehet egyáltalán VALAMIBEN hinni ( Demokrácia, evolúció, Newton-törvény )? Én mint keresztény, csak VALAKIBEN tudok hinni. Nem tartozik a témához, de az evolúció legismertebb "tagadója" éppen a szakterület két legkiemelkedőbb képviselője, Giuseppe Sermonti ( az ipari baktérium-termesztés "pápája" és Roberto Fondi. Egyébként egyikük sem vallásos...
"Patriarchális, autoriter vezetés".
Azért volt mindig sikeres a történelem során, mert nem elméleti konstrukció, hanem az ember örök természetén alapszik.
Észre kéne már venni, hogy a "kitárt ajtókon" sokkal többen mentek ki, mint ahányan bejöttek. A Katolikus Egyház évszázadokon át be tudta tölteni az ember lényének legmélyén levő szükségletet, a szakralitás igényét, az Istenhez emelkedés vágyát. Most a reform Egyháza sápadt, sótlan, erőtlen, a világba beilleszkedő, a világtól elismerést váró, a világ dogmáit magáévá tevő nemzetközi segélyszervezetté kezd alakulni, amilyenből SOK VAN. Ez nem tudja kielégíteni az emberek spirituális vágyait. Kellemes munkautáni kikapcsolódás. Erre éreztek rá a szektaalapítók, New Age, neopaganizmus, Wicca, stb. Az átlagember olyan, hogy amit törvényesen nem kap meg, megszerzi illegális úton. A szekta teljesen modern fogalom, a tradicionális Egyház idején nem volt létoka.
De aki mindvégig kitart az üdvözül.

kalhana 2013.12.31. 16:44:42

@Welcome_To_Reality: Én téged sem ítéllek meg.
Mindazonáltal jobban szeretem az érvelést, bizonyítást, kételkedést.

rerros 2014.01.02. 14:46:52

@kalhana: "Ha a döntő többség támogat valamit, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy az téves. A döntő többség nem gondolkodik, a gondolatait készen kapja az iskolában, a munkahelyén, a médiától, és a maga kis karrierje érdekében ettől nem is akar eltérni. Ideje, energiája, képessége sincs rá."

Így már érthető, miért ellenzik annyian a meleg párkapcsolatokat és azoknak elismerését ... :)

kalhana 2014.01.02. 18:28:32

@rerros: A döntő többségnek a maga egyszerű életéhez meglehet a hétköznapi józansága.
Katolikus szempontból ez az egész ügy nagyon egyszerű, hosszan tartó tanulmányok sem vezetnének más eredményre.
Meg kell térni. Nem lehet egyszerre két urat szolgálni. Ebből is egy kicsi, abból is? Ilyen nincs. És ehhez egy homoszexuális kapcsolat felszámolása jelentéktelen ügy.
Ezt érdemes elolvasni:
www.tradicio.org/kvintesszencia/trad99buji.htm

rerros 2014.01.02. 22:10:24

@kalhana:

"A döntő többségnek a maga egyszerű életéhez meglehet a hétköznapi józansága."

Így már érthető, miért támogatják annyian egyes országokban a meleg párkapcsolatokat és azoknak elismerését ... :)

kalhana 2014.01.03. 07:59:42

@rerros: A szavakkal lehet játszani.

rerros 2014.01.03. 11:50:32

@kalhana:

Örülök, hogy ezt sikerült beláttatnom veled. :)

kalhana 2014.01.03. 13:07:14

@rerros: Ez eléggé infantilis szöveg. Ezen a blogon nem ehhez a színvonalhoz szoktam.

rerros 2014.01.03. 13:12:17

@kalhana:

Végülis örülök, hogy személyeskedsz, mert ez annak a jele, hogy nincs már épkézláb érved. :)

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2014.01.03. 16:20:09

@rerros: Azt hiszem te imádni fogod ezt az oldalt. Én már szerelembe estem.

a.te.ervelesi.hibad.hu/

rerros 2014.01.03. 22:42:45

@Welcome_To_Reality:

óóó, köszi :)
nem tudtam, hogy van magyar változata ennek, régebben az angol változattal találkoztam (yourlogicalfallacyis.com/), aminek hatására szerkesztettem meg egy hasonló posztert a homoszexualitás elleni érvelési hibákkal (kaleidoscope.blog.hu/2013/11/19/hogyan_ne_erveljunk_a_meleg_parkapcsolatok_ellen)