Gyakran felmerül az a kérdés, hogy homofóbiának számít-e az, ha valaki – bármilyen okból – nem tartja elfogadhatónak a homoszexuális viselkedést, vagy, hogy kinek mit kell, és mit nem kell, sőt nem is lehet tolerálni. Érdemes ezért tisztába tenni a fogalmakat, ami ráadásul segíthet megérteni azt is, hogy mi állhat egyes emberek viselkedése, verbális, vagy nonverbális megnyilvánulásai mögött. (A homofóbia kifejezéssel kapcsolatban is sokszor lehet olvasni olyan véleményeket, hogy szemantikai szempontból helytelen, illetve értelmezhetetlen ez a szó, hiszen a szóösszetételben „-fóbia” egy olyan indokolatlan viszolygást, vagy félelmet jelent, amely az előtte lévő fogalomra vonatkozik, márpedig a „homo” önmagában csak „azonosat”, vagy „embert” jelent, ezért nyelvtani szempontból ez a szóösszetétel valóban hibás. Ugyanakkor ma már általánosan elterjedt a hétköznapi használatban, ezért kész tényként kell elfogadnunk, hogy a gyakorlatban a homoszexualitással, és a homoszexuális emberekkel szemben megnyilvánuló intoleranciát, és elutasítást értjük alatta. Mindazonáltal a jelen összefoglalóban a kevésbé vitatható, mindenki számára egyértelmű "intolerancia" és "elutasítás" kifejezések értelmezésére, elemzésére koncentrálunk.)

Alapvetően abból indulunk ki, hogy a homoszexuális viselkedéssel, és a homoszexuális emberekkel kapcsolatban megnyilvánuló tolerancia, illetve a homoszexuális viselkedés elfogadása, vagy ellenkező esetben az intolerancia illetve az elutasítás nem szinonim fogalmak. Az homoszexualitással (vagy tágabb értelemben a szexuális orientációval, és a nemi identitással) kapcsolatban a tolerancia alatt azt értjük, hogy a homoszexuális (vagy pontosabban az LMBT) egyént, illetve az ilyen egyének közösségét a többségi társadalom, illetve annak egyes tagjai önmagukkal egyenrangúnak tartják, és tiszteletben tartják emberi méltóságukat. Ebből adódóan értelemszerűen intoleranciáról akkor beszélünk, ha a többségi társadalomhoz tartozók az LMBT személyek egyenrangúságát nem ismerik el, és nem tartják tiszteletben emberi méltóságukat. Ugyanakkor a homoszexuális viselkedés elfogadása alapvetően nem jogi, hanem morális, társadalmi, világnézeti, értékrendi kategória, melyről akkor beszélhetünk, ha valaki a homoszexuális viselkedést morálisan nem tartja elítélendőbbnek, a társadalom szempontjából károsabbnak, vallási szempontból bűnösebbnek, általában értéktelenebbnek, mint a heteroszexuális viselkedést, míg elutasításról azok esetében van szó, akik egy, vagy több szempontból ennek ellenkezőjét vallják.

Ezeknek a fogalmaknak a mértékét néhány objektív paraméter alapján jellemezhetjük, miáltal lehetőség van ezek fokozatainak, angol szóval a „grading” meghatározására. Ezeknek a fokozatoknak egy lehetséges beosztását mutatja az alábbi táblázat:

Az így meghatározott fokozatokat egy koordináta rendszerben ábrázolhatjuk oly módon, hogy a négy változóból 2-2-t, amelyek egymást logikailag kizárják, egy-egy tengelyen (pl. az „X” tengelyen az „elfogadás”, A1-A3, illetve az „elutasítás”, R1-R3, míg az „Y” tengelyen a „tolerancia”, T1-T3 és az „intolerancia”, I1-I3 fokozatait) tüntetjük fel.

Ebben az esetben a koordináta rendszer négy mezőjének valamelyikében, négy különféle típusú hozzáállás jellemző sajátosságai alapján tudunk elhelyezni egy vizsgált személyt, az alábbiak szerint:

-        a jobb felső (I.) mezőbe kerülhetnek azok, akik elfogadják és tolerálják a homoszexuális viselkedést, illetve az LMBT embereket. Az ide tartozókat szokták liberális értékrendűnek tartani (különösen a mindkét szempontból magas fokozatba sorolható, A3;T3 koordinátákkal jellemezhető személyeket), de ma már a nyugat-európai és amerikai keresztények között is egyre többen sorolnák ide magukat.

-        a bal felső (II.) mezőbe kerülhetnek azok, akik bár erkölcsi, vagy más szempontból elutasítják a homoszexuális viselkedést, de az LMBT emberek jogait, és emberi méltóságát tiszteletben tartják. Ide tartoznának pl. azok, akik a hivatalos katolikus katekizmust elfogadják, és komolyan veszik, ugyanakkor az esetek többségében az elutasítás bizonyos fokú intoleranciával is társul (ld. következő bekezdés!), ezért a mindennapi tapasztalatok alapján elég kevesen tartoznak ebbe a mezőbe.

-        a bal alsó (III.) mezőbe kerülhetnek azok, akik elutasítják, és nem tolerálják a homoszexuális viselkedést, illetve az LMBT embereket. Ebbe a csoportba tartoznak a heteroszexuális homofób szélsőségesek, akik vallási fundamentalista, vagy ateista alapon nemcsak elutasítják a homoszexualitást, hanem gyűlölettel is viseltetnek az LMBT emberekkel szemben.

-        a jobb alsó (IV.) mezőbe kerülhetnek azok, akik bár (sokszor titokban) elfogadják a homoszexuális viselkedést, de intoleránsak az LMBT emberekkel szemben. Ide tartozik a homofób emberek jelentős része, akik saját homoszexuális vonzalmaikat próbálják leplezni, vagy ellensúlyozni harsány intoleráns megnyilvánulásokkal, de lehetnek itt olyanok is, akiknek van egy homoszexuális ember a szeretteik között, akit a hozzá fűződő érzelmi kapcsolat (pl. a gyermekük iránti szeretet) miatt elfogadnak, de skizofrén módon, minden más LMBT személyt gyűlölnek.

Ha ezeket a fokozatbeosztásokat egy-egy konkrét személy esetében végiggondoljuk, akkor mindenkiről könnyen megállapítható, hogy melyik kategóriába tartozik, ami segít eloszlatni az ezzel kapcsolatos káoszt, és bizonytalanságot.