December 1, az AIDS világnapja alkalmából megszaporodtak a HIV/AIDS témakörrel foglalkozó publikációk. Az addictus.blog.hu egy hosszú interjút közölt Dr. Szlávik Jánossal, a Szent László kórház főorvosával, a poszt végén a „DrPortál” hivatkozás feltüntetésével (a drportal.hu oldalon nem volt fellelhető az interjú). Az interjú egy meglehetősen ijesztő adat ismertetésével kezdődik:
„Kezdjük ott, hogy tényleg naponta érkeznek új fertőzöttek?
- Vannak olyan hetek, hogy naponta egy, sőt néha két, három új beteg vagy fertőzött is jön.”
Ha ez igaz lenne, vagyis az év végéig 360-400 új fertőzöttet regisztrálnának, akkor az a korábbi évekhez képest több, mint 100 %-os, sőt egyes évekhez képest a 200%-ot is meghaladó mértékű ugrást jelentene, hiszen – amint az ÁNTSZ weboldalán olvasható – „hazánkban az elmúlt öt évben évente 119 és 162 között alakult a regisztrált HIV-fertőzöttek száma”. Ugyanakkor az „az Országos Epidemiológiai Központban, az első háromnegyed évben 166 új HIV-fertőzött került a nyilvántartásba” – olvasható ugyanott. Joggal merül tehát fel a kérdés, hogy akkor most mi az igazság? Az AIDS betegek ellátásáért felelős kórház főorvosa nem tudja, hogy mi valós adat? Vagy tudja, csak titkolja, hogy hány beteg járt nála, és ezért nem valósak az Országos Epidemiológiai Központ adatai? Nehéz egy olyan probléma ellen küzdeni, amelyikről még azt sem tudjuk pontosan, hogy mekkora is baj valójában.
Sajnos a főorvos úr egyéb szempontból sem tűnik igazán tájékozottnak. A szűrésekkel kapcsolatban pl. ezt mondta: „Anonim szűrőállomások szinte csak Budapesten vannak. De hol a többi? Hol van a vidék, Szeged, Debrecen, a megyeszékhelyek?” Ugyanakkor az Országos Epidemiológiai Központ honlapján térkép is mutatja, hogy hol lehet térítésmentesen, önkéntes HIV tesztet végeztetni vidéken, és egy pdf formátumban letölthető lista is elérhető a honlapon.
Mindazonáltal aggasztó, hogy amíg a korábban az AIDS-fertőzöttség szempontjából legsúlyosabbnak számító karibi térségben és Afrikának a Szaharától délre fekvő országaiban jelentősen visszaszorult az új HIV fertőzések száma, addig Kelet-Európában és a Közel-Keleten nőtt. (Részletes adatokat ld. a unaids.org honlapon!) Hazánkban sajnos – úgy tűnik ebből a szempontból (is) – a kelet-európai tendencia érvényesül. Magyarországon a legtöbb új eset a fiatal homoszexuális fiúk körében fordul elő – láthatóan meggondolatlanabbá, elővigyázatlanabbakká váltak a megelőző években tapasztalt viszonylag kedvező AIDS fertőzöttségi adatok miatt. Jelentős kockázati tényezőt jelentenek azonban a melegekkel szembeni intolerancia miatt továbbra is igen magas arányban inkognitóba szoruló melegek, akik ráadásul szűrésre sem mennek el, és ha megbetegednek, ezt addig próbálják titkolni, amíg lehet.
Óriási szükség lenne tehát egy olyan kommunikációra, társadalmi hozzáállásra, amely egyrészt mentes minden ítélkezéstől, stigmatizációtól, szemforgató képmutatástól, másrészről hatékonyan fel tudja hívni a figyelmet a veszélyre és minden korosztály, minden potenciális áldozat számára biztosítani tudja azokat az információkat, amelyek az érdemi és eredményes megelőzéshez elengedhetetlenül szükségesek.
