Csúnya, szégyenteljes és elszomorító hír jelent meg a világhálón arról, hogy egy nyugalmazott ausztrál papot, Greg Reynolds atyát kiközösítettek a Katolikus Egyházból, a homoszexualitással és a nők pappá szentelésével kapcsolatban vallott nézetei miatt. Amint a newwaysministryblog.wordpress.com legfrissebb posztjából, a theage.com.au és a theherald.com.au cikkéből kiderül, a kiközösítésre azt követően került sor, hogy a lelkész 2011-ben nyugállományba vonult a Melbourne-i Egyházmegyében folytatott, több, mint három évtizedes papi szolgálat után. A Hittani Kongregáció kiközösítésről szóló határozatát múlt héten kézbesítette neki a Szent Patrik székesegyház esperese, John Salvano, aki egyházjogász, és Reynolds atyát „néhány kérdés megbeszélésre” hívta be magához szerda reggelre. A levél május 31-én kelt (tehát már Ferenc pápa megválasztása után), de arra nem volt semmilyen magyarázat, hogy miért csak most került sor a kézbesítésre. Ugyanakkor ez az időpont így már csak egy nappal előzte meg a pápa interjúkötetének világpremierjét, melyben az egyházfő határozottan elutasította az egyházi szabályokhoz való megszállott ragaszkodását, és bár Melbourne messze van a Vatikántól, de azért ma már vélhetően nincs szükség három és fél hónapra ahhoz, hogy egy levelet eljuttassanak a címzetthez. Sokkal valószínűbb, hogy a több tízezer kilométeres távolságot nagyon is gyorsan át tudták hidalni azok, akik pont mostanra időzítették a már hónapokkal korábban elkészített levél kézbesítését.
Mint a kiközösített lelkész elmondta, arra számított, hogy esetleg előbb-utóbb eltiltják a papi szolgálat folytatásától, amellyel nyugalmazott lelkészként ő sem hagyott fel, ahogy más papok is életük végéig miséznek és folytatják a többi liturgikus tevékenységet. A papi szolgálattól való eltiltást is azonban, csak az egyházmegyei vezetés tudtával, és az ő személyes meghallgatása után lehetett volna hivatalosan megtenni, ám Denis Hart, Melbourne érseke nem kezdeményezett ilyesmit, és nem is volt bevonva a kiközösítéssel végződő eljárásba. Amint a határozatot átadó Salvano esperestől Reynolds atya megtudta, „másnak” a bejelentése alapján indult az eljárás. Reynolds atyát egyébként senki nem kereste meg a Vatikánból, személyes meghallgatására egyáltalán nem került sor. Az eljárással és a kiközösítéssel vélhetően példát akartak statuálni azok, akik nem akarnak változást, és az időzítéssel várták a megfelelő pillanatot, amikor a legnagyobb zavart lehet okozni egy ilyen döntés nyilvánosságra hozásával. Ez egy nagyon aljas taktika, amely az eseményekről tudósító újságírókat az inkvizítorok gyakorlatára emlékeztette, a hazai keresztényeknek azonban sokkal kevésbé kell a régmúlt időkig visszamennie, hiszen ugyanezeket a praktikákat folytatták a XX. század diktatúrái nálunk is.
