A világsajtót bejárta a magát Iszlám Államnak (IS) nevező terrorszervezet videoüzenete, amelyben bemutatják James Foley amerikai újságíró lefejezését. Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek a szélsőséges iszlám harcosok megdöbbentő kegyetlenségeiről szóló hírek, hónapok óta rendszeresen jelentek meg horrorisztikus felvételek tömeggyilkosságok, lefejezések, keresztre feszítések áldozatairól, az amerikai újságíró meggyilkolása most mégis megszólalásra késztette a szabadságát töltő amerikai elnököt, akit a terroristák azzal zsaroltak, hogy ha nem állítja le az IS elleni katonai akciót, akkor egy másik amerikai újságírót is kivégeznek. Az MTI tudósítása szerint Obama úgy nyilatkozott, hogy a terrorszervezet egyetlen vallás nevében sem beszélhet, ideológiája csődbe jutott, mert nincs olyan igazságos isten, amely igazolhatná az IS által elkövetett gyilkosságot, mint ahogy a Szíriában és Irakban ártatlanok ellen tömegesen elkövetett egyéb atrocitásokat sem, amelyek áldozatai – keresztények és más vallási kisebbségek képviselői mellett – elsősorban muszlimok.
„A célszerűség kedvéért állítják azt, hogy háborúban állnak az Egyesült Államokkal vagy a Nyugattal, ám a tény az, hogy szomszédjaikat terrorizálják, és semmi mást sem kínálnak fel nekik, mint az üres ábrándképük iránti végtelen rabszolgaságot és a civilizált magatartás összeomlását” – idézik az amerikai elnököt, aki ezután részvétét fejezte ki a hozzátartozónak. A gyilkosságok elkövetőivel kapcsolatban azt mondta: „A Közel-Kelet kormányainak és népeinek közös erőfeszítéssel kell eltávolítaniuk azt a ’rákot’, amelyet az Iszlám Állam terrorista csoport jelent, megakadályozva annak továbbterjedését, Amerika pedig fellép az állampolgárai védelmében”.
Sajnos mindez már eléggé kevésnek tűnik. Az amerikaiak és szövetségeseik eddig is lényegében ugyanazt mondták, amit most is: egyrészt elítélték a barbár mészárlást, általánosságban kijelentve, hogy ezt egyetlen vallás sem indokolhatja, másrészt megpróbálták megfélemlíteni szavakkal, és tettekkel a terroristákat. Csakhogy mindez eddig – mint a tények bizonyítják – nem járt eredménnyel. Az európai és amerikai emberek szemében elfogadhatatlan kegyetlenkedések az iszlám szélsőségesek számára nemcsak elfogadhatónak, hanem egyenesen inspirálónak, újabb kegyetlenkedésre ösztönzőnek bizonyultak, továbbra is az elkövetők vallási meggyőződésével indokolva azt. A megfélemlítés sem volt eredményes. A katonai megtorlás, és annak kapcsán akár életük elvesztésének, vagy egy esetleges (sokkal kevésbé valószínű) jogi felelősségre vonásnak, és az annak során kiszabott büntetésnek a lehetősége láthatóan egyáltalán nem tartja vissza a terroristákat. Akár harci cselekmények során vesztenék életüket, akár valamilyen büntetést szabnának ki rájuk, mindenképpen a hitükért harcoló hősnek tartanák magukat, akire mennyei jutalmak várnak. Mindezt persze eddig is tudtuk, mégis úgy tűnik, hogy a nyugati vezetők nem tanultak az eddigi reakcióik eredménytelenségből, és lényegében ugyanazokkal a kommunikációs módszerekkel, és katonai válasszal próbálkoznak, amikkel már eddig is kudarcot vallottak.
De mit lehetne, mit kellene a továbbiakban másként tenni?
Az iszlám szélsőségeseket csak akkor lehetne megállítani, ha azt az erőt sikerülne megfékezni, ami arra készteti őket, hogy akár életük feláldozása árán is kövessenek el brutális gyilkosságokat, és vég nélkül folytassák a terrorcselekményeket mindenki ellen, aki nem tartozik közéjük. A gyilkosságok és tömegmészárlások elkövetői saját vallási meggyőződésük alapján cselekszenek, ezért csak akkor volna esély arra, hogy ettől el lehessen tántorítani őket, ha ebben a meggyőződésükben lehetne valamilyen változást elérni (ami egyébként nem túl originális gondolat, hiszen már több évtizeddel ezelőtt, a magyar animációs filmgyártás egyik remekművének, a Macskafogó c. filmnek is ez volt a legfőbb üzenete). Erre utalt Ferenc pápa is, amikor egy hete felszólította a muzulmán vezetőket, hogy ítéljék el az iraki dzsihadistákat. Nagyon tanulságos volt ennek kapcsán a mandiner.hu-nak a témával foglalkozó posztjához fűzött egyik komment, melynek szerzője (aki láthatóan jártas a témában) ezt írta:
Egyébiránt nyitott kapukat döngetnek a Vatikánban, történetesen Tauran bíborostól nem várom el, hogy tudjon erről, de Ferenc pápa talán ebben az ügyben is lépni fog, ki vezesse a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsát.
Több, mint egy hónapos hír, több angol nyelvű link is van rá:
http://www.jihadwatch.org/2014..
http://al-shorfa.com/en_GB/art..
http://www.al-monitor.com/puls..
A kairói al-Azhar egyetem, ami a Fátimidák korától (Kr.u. 971-től) áll és működik, a szunnita világ vallástudományi központja, rektorát, aki egyben az egyetem vallási vezetője is, mind a négy szunnita vallásjogi iskola követői elismerik, függetlenül attól, hogy a mindenkori rektor épp melyik követője. Ebben az értelemben talán mondható, hogy ha nem is az egész muszlim közösség, de a közösség túlnyomó része által elfogadott emberről van szó, nyilatkozatai mindig mérvadóak, iránymutatóak a hívők számára.
Megtekintve az általa ajánlott linkeket valóban látható, hogy iszlám vallási vezetők már július elején elítélték az IS-t, azonban mégsem mondhatjuk, hogy Ferenc pápa nyitott kapukat döngetett volna. Ő ugyanis jó példával járt elől azzal kapcsolatban, hogy az isteni akarattal szembenálló, de részben vallási köntösbe bújtatott bűnözéssel szemben hogyan kell fellépni, amikor kerek-perec kiátkozta az olasz maffia tagjait. Nyilván nem hozott ez sem azonnali megoldást ezeknek a több évszázada leküzdhetetlennek bizonyuló bűnszervezeteknek a problémájára, de ettől mégiscsak remélhető, hogy azokat a dél-itáliai és szicíliai katolikusokat, akik generációk óta „természetes” és „szükségszerű” jelenségnek tartják a Camorra-t, vagy a Cosa Nostra-t, mégis csak ráébreszti arra, hogy a maffia tevékenysége az örök kárhozatba vezet.
Ugyanakkor az iszlám vallási vezetők, akiknek a nyilatkozatai a hivatkozott linkeken is elérhetőek, mindig csak általánosságban beszélnek arról, hogy az IS tevékenysége, vagy általában a terrorizmus nem áll összhangban az iszlám vallás tanításaival, de olyan egyértelmű megnyilatkozásokkal, amilyet Ferenc pápa tett a maffiával kapcsolatban, a muzulmán vallási vezetőknél nem lehetett találkozni, az angol nyelven (is) publikáló hírügynökségek jelentései szerint. Márpedig az általánosságban megfogalmazott kritikai észrevételeket a gyilkosságok elkövetői láthatóan nem veszik magukra, vélhetően továbbra is azt gondolják, hogy tetteikkel érdemeket szereznek maguknak. Ha viszont ugyanolyan videoüzenetekben, mint amilyeneket a terroristák publikálnak az általuk elkövetett gyilkosságokról, egy saját vallási irányzatukhoz tartozó vallási vezető (imám), szabályosan kiátkozná őket, és az örök kárhozat perspektíváját vetítené eléjük, akkor a vallási indíttatású gyilkosságok legfontosabb motívumát tudnák ezzel megsemmisíteni. Ráadásul ezek az üzenetek nemcsak azokat késztetnék saját addigi vallási fanatizmusuk revideálására, akik már elkövettek valamilyen borzalmas bűncselekményt, hanem azokat is, akik még ugyan nem követtek el semmit, de az IS propagandagépezete már elkezdte meggyőzni őket is. Az ilyen videókat ugyanolyan intenzíven kellene publikálni, mint a gyilkosságokat bemutató filmeket annak érdekében, hogy az iszlám szélsőségesek minden potenciális követője is találkozzon velük, mielőtt csatlakozik ezekhez a csoportokhoz. Ha ugyanis azok a muzulmán vallási vezetők, akik elítélik az IS és az al-Kaida gaztetteit, mint ahogy tette ezt három nappal ezelőtt is Abdulaziz Al al-Sheikh, Szaúd-Arábia főmuftija, komolyan gondolják, hogy ezek a terrorcselekmények ellentétben állnak az Iszlám tanításaival, és valójában semmi közük a shariához, amire hivatkozva elkövetik őket, akkor nekik is törekedniük kellene arra, hogy minden lehetséges módon felhívják a bűncselekmények elkövetőinek figyelmét: ez az út a pokolba vezet!