Ferenc pápa igencsak „vékony jégre futott” a Fülöp-szigeteken tett látogatása alatt. Mint emlékezetes, egy manilai család-konferencián éles hangon elítélte azt az általa ideológiai gyarmatosításnak nevezett jelenséget, amikor a gazdagabb országok olyan feltételekhez kötik az általuk nyújtott pénzügyi támogatásokat, amelyek idegenek az adott ország kultúrájától, hagyományaitól, mint amilyen pl. a gender-elmélet terjesztése, „rákényszerítése” az adott társadalomra. A pápa álláspontja annyiban természetesen vitathatatlan, hogy bármilyen ideológia rákényszerítése egy népre alapvetően káros és helytelen. A történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy az emberek akár saját életük feláldozása árán is szembeszegülnek azokkal, akik saját ideológiájukat erőszakosan próbálják terjeszteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ilyen mentalitás mind a történelmi múltban, mind korunkban jellemző volt a Katolikus Egyház egyes vezetőire és képviselőire is. A saját ideológiák erőszakos terjesztése a történelem folyamán általában jellemző volt minden gyarmatosítóra, de sok esetben éppen a katolikus vallás volt a gyarmatosítók által erőszakosan terjesztett, a leigázott őslakosokra ráerőltetett ideológia. Napjainkban pedig többek között éppen az fordít szembe sokakat a Katolikus Egyházzal az USA-ban, hogy az ultra-konzervatív Amerikai Katolikus Püspökkari Konferencia utasítására az általuk alapított Katolikus Kampány az Emberi Fejlődésért (Catholic Campaign for Human Development, röviden: CCHD) nevű szervezetnek meg kellett vonnia az anyagi támogatást minden olyan karitatív és segítő szervezettől, amelyről kiderült, hogy bármilyen formában kapcsolatba került a házassági egyenlőség ügyének támogatásával. Ez azt jelentette, hogy már akkor is elveszthette egy jótékonysági segítő szervezet az egyházi támogatást, ha csak egy koalícióba tartozott ilyen szervezetekkel – amint a Bondins 2.0 blog egyik posztjában erre konkrét példákat is bemutattak a közelmúltban.
Sajnos ebben az esetben is meglehetősen hiányos volt a pápa megnyilatkozásainak magyar nyelvű interpretációja (ld. az egyik legrészletesebb beszámolót a magyarkurir.hu oldalon). A hazai médiumok beszámolóiból úgy tűnhetett, mintha a pápa egyértelműen azonosult volna VI. Pál pápa Humanae vitae kezdetű enciklikájának minden tanításával, holott, ha elolvassuk a Manilából Rómába tartó repülőúton adott interjú teljes szöveges átiratát (amely megtalálható angol nyelven az americamagazine.org oldalon), akkor világossá válik, hogy nem erről van szó. A pápa úgy tekint erre az enciklikára, amely prófétai választ adott a világban fél évszázaddal ezelőtt észlelt jelenségekre (melyeket a pápa neo-malthuzianizmusnak nevezett), de – amint ez a magyar nyelvű beszámolóban is olvasható – nem tartja lezártnak ezt a tanítást.
Mindezek után felettébb izgalmas lesz a pápa tervezett amerikai látogatása során (Philadelphiában a családok találkozója, New York, ENSZ-székház, Washington, Kapitólium), hogy ott miként fog fellépni az „ideológiai gyarmatosítás” ellen.
