az ezer színű világ

Pál apostol Timóteushoz – a hűséges és megbízható munkatárshoz – írt első levelében (mely mostanában aktuális a református igeolvasó kalauz szerint) sok konkrét utasítást lehet olvasni, melyekből Isten segítsége nélkül aligha lehet megérteni a mai kor emberének szóló üzeneteket, ugyanakkor remekül félremagyarázhatóak a Biblia egyes részeit önkényesen kiragadó, azokkal szó szerint vagdalkozó emberek számára (akik gyakran így érvelnek: „de hát le van írva!”). Az 1Tim 6,1-2. részben például ezt olvashatjuk: „Azok, akik a rabszolgaság igájában görnyednek, adják meg gazdájuknak a teljes tiszteletet, hogy az Isten nevét és tanításunkat ne érje káromlás. Akinek pedig hívő gazdája van, ne hanyagolja el kötelességét azért, mert testvére, hanem annál szívesebben szolgáljon neki, hogy hívő, így az Isten előtt kedves és törekszik a jóra. Ezt tanítsd, erre buzdíts!” Tudjuk, hogy évszázadokon keresztül érveltek ezekkel a sorokkal Amerikában a rabszolgatartó déli államok álszent, kegyetlen vezetői az embertelen rabszolgatartó társadalom fennmaradása mellett. Sajnos a mai kor emberétől sem idegen a Biblia szó szerinti értelmezésére hivatkozva Isten akaratának megcsúfolása hamis tanításokkal és azokra épített komplex világnézeti rendszerekkel. Tipikusan ilyenek a homoszexualitással kapcsolatos „konzervatív kereszt(y)én(y)” tanítások, melyeknek képviselői és hangoztatói legfőbb végső érvként ugyanezeket a szavakat harsogják: „olvasd el! Hát le van írva!”. A történelmi és szövegkörnyezetéből kiragadott igerészekre hivatkozva nemcsak hirdetik a tévtanokat, hanem ítélkeznek, szívük mélyén átkozódnak, gyűlölködnek. Teszik mindezt a most idézett rész előtti sorokra is hivatkozva: „Kezedet elhamarkodva ne tedd föl senkire, s idegen bűnben ne legyen részed. Őrizd meg magadat tisztán.” (1Tim 5.22) Milyen jó hivatkozási alap lehet ez a két mondat azoknak, akik „szent háborút” folytatnak a melegek, különösen a hívő, esetleg egyházi szolgálatra hivatott homoszexuális emberek ellen! Pedig, ha továbbolvasnák az igét, ott van a nekik is szóló figyelmeztetés: „Némely ember vétke nyilvánvaló már az ítélet előtt is, másoké viszont csak azután derül ki. Éppen így a jótett is nyilvánvaló, de ha még nem is, nem maradhat sokáig elrejtve.” 1Tim 5.24-25.