A mai napra hirdetett a regisztrált partnerség bevezetése elleni tiltakozó megmozdulást a pozsonyi parlament elé hat civil szervezet. „A tiltakozó megmozdulással a szervezők a homoszexuálisok regisztrált partnerségének bevezetését ellenző álláspontjukra kívánják felhívni a figyelmet.
A tiltakozással egy időben a szervezők egy, a házasság intézményének különleges voltát hangsúlyozó kampányt is elindítanak. Ebben rámutatnak: a házasság célja a gyermeknemzés és az utódok nevelése, amiből adódóan szerepe pótolhatatlan. A megmozdulás és a kampány elindításának időpontját az indokolja, hogy a pozsonyi törvényhozás a jövő héten kezdődő szeptemberi ülésszakán tárgyalja az ellenzéki, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának a regisztrált partnerség lehetővé tételét célzó törvényjavaslatát.” – írta az MTI-re hivatkozva a parameter.sk. A hírt az teszi érdekessé, hogy az elmúlt napokban több olyan információ jelent meg a magyar médiában is, amelyek alapján jól láthatóan elég éles különbség mutatkozik a korábbi Csehszlovákia két utódállamában a melegekkel szembeni tolerancia szempontjából. Amint arról többek között a hatter.hu is beszámolt „növekszik a homoszexuális kisebbséggel kapcsolatos tolerancia Csehországban a prágai Median közvélemény-kutató ügynökség legújabb országos felmérése szerint”. Korábban ugyanitt olvashattunk arról is, hogy a hazánkéhoz hasonló lakosságszámú Csehországban 8-10-szer annyian vettek részt a melegfelvonuláson, az a kisszámú kereszténydemokrata, akik egy ellentüntetésen részt vettek, semmilyen atrocitást nem követtek el, hanem egy rövid vonulást követően szentmisével „tüntettek” a családokért, és az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának (BÉK) lehetőségével is 1390-en éltek már, ami szintén nyolcszorosa a hazai adatnak. Miközben tehát a BÉK intézménye stabilan működik Csehországban, Szlovákiában még annak bevezetése ellen tüntetnek.
Mindezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy vajon mitől függ, hogy hol húzódik a melegekkel szembeni tolerancia határa. Hol húzódnak a toleránsabb és kevésbé toleráns országok közötti határok földrajzilag, és hol húzódnak az LMBT közösséghez tartozók számára biztosított jogi határok az egyes országok jogrendjén belül? Ahhoz, hogy a földrajzi határokat meg tudjuk húzni, meg kell határozni, hogy milyen jogok megléte, vagy hiánya alapján tekintünk toleránsnak, vagy kevésbé toleránsnak egy országot. Ha azokat az országokat, ahol az azonos nemű párok számára biztosított a BÉK intézménye, toleránsnak tekintjük, a többit a nem toleráns csoportba soroljuk, akkor nagyjából Csehország, Magyarország és Szlovénia déli és keleti határai képezik a „tolerancia határt”. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az adott országban mennyire szabad és kockázatmentes a melegfelvonulás megszervezése és lebonyolítása, akkor már hazánk sem tekinthető igazán toleráns országnak, hiszen a rendőrség az elmúlt két évben elsőre betiltotta a pride-ot, majd a tiltás bírósági megsemmisítése után, a szélsőségesek atrocitásai miatt alig tudta a rendet és a biztonságot fenntartani.
Nehéz tehát megmondani, hogy pontosan hol a határ, és Magyarország a határ melyik oldalán is van, de még az sem kizárt, hogy ez a határ még hazánkat is kettévágja…