Kedves blogszerkesztő!

Kicsit megszólítva érzem magam, hisz mint írtad "azok, akik sértettjei és elszenvedői a melegek elleni durva kirohanásoknak, nyílván hajlamosak arra, hogy az őket támadók, gyalázkodók szintjére süllyedve, hasonló hangnemben és stílusban vágjanak vissza a különböző fórumokon és médiafelületeken."

Tudván, hogy látod és ismered azt a modort, amiben folyik a vita az immár több mint 200 hozzászólást megélt "A konzervatív kereszténység nyugaton" c. írásod alatt, kicsit hibásnak érzem magam abban, hogy nem a blog szellemiségéhez és szintjéhez méltó kommunikáció folyik ott, hiszen vannak szempontok, melyek egy kulturált, gondolkodásra képes, egymást tiszteletben tartó társaságban be tud és be szeretne tartani az ember.
Nekem is személyes meggyőződésem, hogy a személyeskedés, a sértegetés, a durva szavak egymáshoz dobálása egyetlen egy vitát sem dönthet el a kultúra, tudomány vagy közélet területén a 21. szd-i Magyarországon. Elvileg.

Évek óta tanúi, sőt, elszenvedői vagyunk itthon a szélsőjobboldal erőteljes előretörésének, melynek demagóg eszköztárát és ideológiai csíráit attól való félelmében próbálja kisajátítani az uralkodó politikai elit. Ennek sajnálatos következményévé vált a fősodrású magyar jobboldali politika elfasizálódása, mely így már nem ismer érveket és kompromisszumot, saját érdekeit a nemzet érdekeinek egybemosásával nyomja le annak torkán. Be kell látnunk, ez egyben azt jelenti, hogy nem csak az LMBT emberek politikai hozzáállásából és bátortalanságából fakadó közéleti tétlenség bukott meg, hanem egy olyan kommunikációs modell is, ami egy fejlett demokráciában alapvető feltétel: méghozzá az erőpoilitika elvetése minden olyan társadalmi vitában, ahol a tudomány és az etika már letette a voksát valami mellett.

Számba kell venni, hogy manapság a magyar átlag jobboldali/szélsőjobboldali ember számára az LMBT-jogok nem vetnek fel semmilyen etikai aggályt; egyik számára azért nem, mert konzervatív világképébe és vallásos elképzelésébe nem fér bele egy olyan réteg, mely szinte szöges ellentétben él erkölcsi normáival és semmilyen társadalmi változást nem lát szívesen, melyre addig nem látott példát (a látottat se nagyon). Nem tudom, mennyiben magyar sajátosság (attól tartok, kifejezetten) a mai napig Trianon-sokkban szenvedő antiszemita, intoleráns szélsőjobboldali átlag világösszeesküvés látása emellé még az LMBT-jogok előretörése mögött.

Ezek a csoportok mindeddig annyit tapasztaltak, hogy
1. nincs egy meleg ismerősük sem (még csak az internetről virtuális formában sem)
2. "hirtelen" problémává vált olyasmi, ami korábban természetes volt (homofóbia)
3. politikai támogatással nyugati mintára itthon is megtartott Pride (miközben fogalma sincs, hogy ennek milyen történelmi előzményei vannak) -> ergo nincs is igény rá.

A nyílvánvaló nyugati eszmékkel szembeni paranoiát fokozza az immár egyre kevésbé kedvező gazdasági légkör és a magyar állam politikai szerkezetéből fakadó impotencia. Az ország szegényebb régióiból származó, többnyire tanulatlan rétegek melyek hétköznapi megélhetésüket féltik a saját intoleranciájuk miatt megintcsak mélyszegénységben élő etnikai csoportoktól, próbálnak keresni maguknak mindezekre valami magyarázatot és valami megoldást, melyet a nacionalista politikai ideológia tálcán kínál nekik némi szavazat reményében.

Látható, hogy ezt a réteget mindezeknél és tanulatlanságánál fogva nem hatja meg a mainstream tudomány eddigi eredményei, a jog, vagy akárcsak a nyugaton elterjedt gyakorlat. A higgadt hangnem nem üti meg ingerküszöbét, hiszen a benne fellelhető információkat már a nacionalista propaganda dezinformációival hatástalanította, továbbá számára a követelés hangos szó, nem pedig higgadt meggyőzés. Az élet minden területén politikailag igencsak aktív réteg, mivel defenzív módon a nyugati eszmékkel szemben határozza meg magát. Műveletlenségénél, vitakultúrájának hiányából fogva mindenhol már csak ellenséget vizionál ahol a saját véleményével nem egyező információkat talál, kommunikációja emiatt maximálisan az általad korábban felvázolt háborús logikát követi.

Kedves blogszerző, be kell látni azt is, hogy mai napig minden vita mögött az egyetlen törésvonal a homoszexualitás választhatósága/nem választhatósága, vagy hogy betegség/nem betegség. A rendszeres olvasóid szerintem nem csak tudományos meggyőződésüknél kezdve tették le valamelyik mellé a voksukat ezt illetően - azonban aki igen, az nem vonta kétségbe az Amerikai Pszichiátriai Társaság döntését.

Látható, hogy azzal a réteggel szemben, ami a modern tudományos ismereteket nem hajlandó beismerni, vagy racionális úton nem tud maga is odáig eljutni hogy felismerje annak helyességét; továbbá a háborús logikánál fogva aktív, minden eszközt bevető, szinte kizárólag emocionális kommunikációt folytat "az ellenség táborán belül", nem lehet olyan kommunikációt alkalmazni, mely partnernek tekinti azt.

Meggyőződésem, hogy a hazai LMBT közösség jogait azért akarják leépíteni, mert nem érti se a politikai elit, se a szélsőjobboldal, hogy az érintetteknek ez fáj. Jelezni kell, hogy bizony fáj, méghozzá nagyon. Mindkét réteg intellektusának megfelelően - az egyik megérti, ha megmondjuk neki (bár igaz, mostanában egyre hangosabban kell), a másik meg... az orditásból talán valamit felfog.

Úgy gondolom mindenkivel szemben olyan kommunikációt kell alkalmazni, amit megért. Ennek köszönhető az, hogy minden lelkiismeretfurdalásom ellenére fel tudom vállalni, hogy olyan formában vitázom, mely talán érthető az igencsak kitartó vitapartner számára, mert úgy látom, a korábbi türelmes attitűd a magyar közélet minden területén megbukott.

Elnézést a hosszú magyarázatért, de úgy érzem, ezt a dolgot mindenképpen tisztázni kellett. Természetesen várom a véleményeteket.

Reality

@Welcome_To_Reality: Kedves Reality! Igazán nincs miért elnézést kérned. Valóban nagyon elgondolkodtató, számomra is sok fejtörést okozó érveidet, amit a jelen kommentben kifejtettél, nagyon fontosnak tartom. Ami pedig a Bélaybéla, alias Tothferi nick neveken futó kommentelővel folytatott kitartó küzdelmeteket illeti, melyet Rerros-szal vállvetve vívtok immáron hónapok óta, őszinte csodálattal szemlélem.

Jelen kommentedben leírtakra visszatérve, saját tapasztalatom azért egy kicsit pozitívabb. Mint tudod, rendszeresen hozzászólok a Mandineren is bizonyos témákhoz, pedig az ottani közönség átlaga messze nem a számomra kívánatosnak tűnő stílusban és gondolatvilágban írogat. Lehet, hogy csak a töretlen és irracionális optimizmusom mondatja velem, de úgy érzem, hogy van értelme. Egyrészt a homofób kemény mag valószínűleg már régen kiikszelt (így nem is látja a számukra úgyis csak bosszúságot okozó kommentjeimet), de vannak olyan kritikusaim, akikkel bizonyos kérdésekben mégis szót lehet érteni. Számukra lehet, hogy én vagyok az egyetlen, akitől egyáltalán hallanak a saját közegük sztereotípiáitól elütő véleményeket és érveket.
Kedves Reality! Nem akarok én úgy tenni, mintha nem látnám a háborús logika működését - magam is írtam róla egy posztot. De gondolj csak arra, hogy a háborús konfliktusokban és a hidegháború éveiben is volt értelme és jelentősége az ellenfél táborába tartozó, de a racionális érvekre nyitott emberek megszólításának. Én ezt egy olyan missziónak tekintem, mint amilyen a Szabad Európa, vagy az Amerika Hangja rádiók voltak. Megpróbálom megszólítani a másik táborból azokat, akik az ilyen stílusú kommunikációra nyitottak. Nem érdekel, hogy ezt a kemény mag sátáni praktikának tartja. Szerintem erre is szükség van, de elfogadom, hogy vannak olyanok, akikkel csak "ordibálva" lehet "szót érteni", ezért a Te "missziódat" is elismerésre méltónak tartom.
Üdv: Kaleidoscope

@kaleidoscope:

"melyet Rerros-szal vállvetve vívtok immáron hónapok óta"

:) csak a tisztánlátás végett: nekem ez szórakozás :D. ha van egy fél óra szabad időm, már előre örülök, milyen képtelenségeket válaszolt nekem bélaybéla aka. tóthferi, már jövök is ide, hátha válaszolt. engem személy szerint szórakoztat, ahogy egyre mélyebbre és mélyebbre ássa magát a logikai bukfenceibe, élvezem, hogy az önellentmondásaira rámutathatok, élvezem, hogy megtalálhatom a "lyukat" a nagyon tudományosnak és tényekkel alátámasztottnak látszó, ámde mégoly együgyű fejtegetéseiben (ez annak is köszönhető, hogy szeretem a logikai feladványokat).

azzal viszont tisztában vagyok, hogy szegény bélánk itt komoly háborút vív. nyilván azt hiszi, hogy válaszaival valakit meggyőz, hogy a nagybetűs igazságot terjeszti a népnek (mintha öt embernél többen olvasnák a "vitánkat", de remélem ebben tévedek). neki szüksége van az önigazolásra, ezért nem adhatja fel, mert azzal valamilyen vereséget szenvedne. ez tisztán látszik abból a háborús retorikából, amit használ ("uzsorás zsidó bankárok" "homolobbi" "engem aztán nem tévesztetek meg"). ismerem ezt a fajta embert, ennek külön pszichológiája van :)