aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentéstevőjeként érkezik Magyarországra február 27. és március 1. között, a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépésről
Tisztelt Håkon Haugli!
Miután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Önt bízta meg azzal a kiemelkedően fontos feladattal, hogy jelentést készítsen a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni magyarországi fellépésről, ezúton szeretném felhívni figyelmét néhány olyan szempontra, melyeket a jelentése összeállításánál szükségesnek tartok figyelembe venni. Jelen levelemben nem térek ki részletesebben azokra az aggasztó jogszabályi változásokra, amelyek a Magyarországon élő LMBT emberek számára nagyon sok aggodalmat és elkeseredést okoztak, így az új Alaptörvénynek az azonos neműek házasságának elismerését kizáró, és az új Polgári Törvénykönyvnek az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát jogilag kiüresítő rendelkezéseire, mivel ezekről a hivatalos programja keretében biztos, hogy részletesen fog tudni tájékozódni. Jelen vizsgálata amúgy sem elsősorban az azonos nemű párok jogait biztosítani hivatott pozitív rendelkezéseknek, vagy éppen azok hiányának, hanem a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépés hatékonyságának és eredményeinek feltárására irányul, és ezért az e téren elért eredmények mellett, a még meglévő problémákat fogja feltárni. Ez utóbbiakkal kapcsolatban is biztos, hogy számos olyan találkozóra lesz lehetősége a magyarországi hivatalosan bejegyzett, és elismert jogvédő szervezetek képviselőivel, melyek során a magyar Büntető Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseiről is tájékoztatást fog kapni, ezért jelen levelemben ezekre sem szeretnék részletesen kitérni.
Amire egy ilyen hivatalos látogatás sűrű és kötött programjának keretei között kevésbé van lehetőség, az azoknak a problémáknak a megismerése, amelyek nem kizárólag, sőt nem is első sorban a jogi szabályozás témakörébe tartoznak, hanem a közélet egyéb fórumain jelennek meg, ugyanakkor a magyarországi közvélemény alakításában a jogi szabályozásnál is nagyobb szerepet játszanak. Ilyenek a vezető politikai tisztségviselők azon megnyilvánulásai, amelyek ugyan ma még nem eredményeznek konkrét jogszabályi változásokat, de alapvetően befolyásolják a közvéleményt. Ugyancsak ide tartoznak azok a média megnyilvánulások, amelyek direkt, vagy indirekt formában befolyásolják az emberek hozzáállását az LMBT közösség tagjaihoz, az azonos nemű párokhoz, és a közösség kisebb-nagyobb csoportjaihoz.
Az előbbire példa az jogi szempontból is aggályos, de politikai és szakmai szempontból is helytelennek minősíthető fellépés, amit a kisebbik kormánypárt, a KDNP egyes vezető tisztségviselőitől láttunk, az Alkotmánybíróságnak a Családok védelméről szóló törvény egyes rendelkezésinek megsemmisítéséről szóló döntése kapcsán. Amint erről korábban a Kaleidoscope blogon részletesen is beszámoltunk (http://kaleidoscope.blog.hu/2012/12/20/hiaba_a_jozan_figyelmeztetes), a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus alapelvét megsértve, az alkotmánybírósági döntést jogi szempontból félreértelmezve, minden józan figyelmeztetést és szempontot figyelmen kívül hagyva, az Alkotmánybíróság fent hivatkozott döntése elleni tiltakozó megmozdulást szervezett a KDNP és néhány hozzá közelálló civil szervezet, és ennek kapcsán az LMBT közösséghez tartozókra sértő, durva homofób kirohanásokat és megnyilvánulásokat tettek.
Az utóbbira példa az a mindennapos homofób indíttatású, trágár gyalázkodás, ami ma még következmények nélkül folytatható hivatalosan bejegyzett médiumokban. Ezekkel szemben soha nem lép fel emiatt az illetékes hatóság, amelynek pedig megvolna rá a jogi lehetősége és ez erkölcsi kötelessége is lenne. Sokat elárul a magyar hatóságok hozzáállásáról, hogy most, amikor EU-s források felhasználásával a saját tevékenységét népszerűsítő kampányt kezdett az Egyenlő Bánásmód Hatóság, akkor ennek során olyan bannereket jelentetett meg az általa megvásárolt reklámfelületeken, melyeken az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben nevesített védett tulajdonságok közül csak a bőrszínt, az életkort és a fogyatékosságot emelték ki, a többi védett tulajdonságot nem, így a szexuális irányultságot sem, holott ez utóbbival kapcsolatban is nagyon komoly jogsértések fordulnak elő Magyarországon.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni fellépés terén még komoly hiányosságok vannak a magyar jogrendszerben és a közélet számos területén, ezért feltétlenül szükséges, hogy erre az alapvető emberi jogok legfőbb európai őrzőjének és védelmezőjének tekinthető politikai testület, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is felhívja a magyar kormányzat, a politikai elit és a közvélemény figyelmét.
Kellemes időtöltést kívánok Magyarországon,
Üdvözlettel:
Kal Gábor
Kiegészítés 2013. 02.28. Håkon Haugli! publikálta a fenti nyílt levél angol nyelvű változatát a http://homonettverket.no/ oldalon.
