Tegnap az Európai Parlament elfogadott egy nem kötelező erejű állásfoglalást a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni határozottabb fellépés érdekében – adta hírül az EP LMBT jogvédő csoportjának (Intergroup) honlapja. Az indítvány elfogadott szövege szerint az EP:
1. hangsúlyozza, hogy soha nem szabad elfogadni az Európai Unióban az intolerancia és a megkülönböztetés bármilyen formáját;
2. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fokozzák a gyűlölet-bűncselekmények (amelyek a meghatározás szerint előítéleten alapuló bűncselekmények – a szerk.) és diszkriminatív magatartások elleni küzdelmet;
3. átfogó stratégia létrehozására hív fel a gyűlölet-bűncselekmények, valamint az előítéleten alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelem terén;
4. hangsúlyozza, hogy mindenki számára fontos, hogy megfelelően tudatában legyen a jogainak a gyűlölet-bűncselekmények elleni védelem vonatkozásában, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden megfelelő intézkedést a gyűlölet-bűncselekmények, illetve minden rasszista és idegengyűlöletből fakadó bűncselekmény bejelentésének bátorítására, valamint hogy biztosítsanak megfelelő védelmet a bűncselekményeket bejelentő személyeknek és a rasszista és idegengyűlöletből fakadó bűncselekmények áldozatainak;
5. emlékeztet korábbi, a 2008/913/IB kerethatározat felülvizsgálatára irányuló kéréseire, különösen ami az antiszemitizmus, a vallási intolerancia, a cigányellenesség, a homofóbia és a transzfóbia megnyilvánulásait és tetteit illeti;
6. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat az egyenlőségi irányelv haladéktalan elfogadására, amely az egyik legfontosabb uniós eszköz a valódi egyenlőség EU-ban történő előmozdítására és biztosítására, valamint az előítéletek és a megkülönböztetés felszámolására;
7. a romák társadalmi befogadását célzó nemzeti stratégiák végrehajtását biztosító intézkedések meghozatalára hív fel időszakos felülvizsgálatok, ellenőrzés és támogatás révén, hogy a helyi és regionális hatóságok hatékony és az emberi jogi követelményeknek megfelelő politikákat, programokat és fellépéseket dolgozhassanak ki és hajthassanak végre a romák befogadása érdekében, a rendelkezésre álló, többek között uniós források felhasználásával, az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogról szóló 2004/38/EK irányelv végrehajtásának szigorú ellenőrzésével egy időben;
8. felhív a Parlament arra vonatkozó ismételt kérésének végrehajtására, hogy dolgozzanak ki ütemtervet a szexuális irányultságtól vagy a nemi identitástól független egyenlőség megvalósítása érdekében;
9. felhívja az EU-t, hogy írja alá az UNCERD-et (a rasszista diszkrimináció minden formájának felszámolására irányuló ENSZ egyezményt – a szerk.), mivel már minden tagállama ratifikálta azt;
10. intézkedések meghozatalára hív fel annak biztosítása, hogy valamennyi uniós büntetőjogi eszköz, beleértve a kerethatározatot is, fokozatos szankciók szélesebb körét foglalja magában, adott esetben például olyan alternatív büntetéseket, mint a közösségi munka, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, beleértve a szólásszabadságot is;
11. a megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős nemzeti hatóságok szerepének megerősítésére hív fel a gyűlöletbeszéd támogatása és a gyűlölet-bűncselekményekre való buzdítás fokozottabb elszámoltathatósága érdekében;
12. képzési programok támogatására hív fel a bűnüldözési és igazságszolgáltatási hatóságok és a megfelelő uniós ügynökségek számára a diszkriminatív gyakorlatok és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére és csökkentésére;
13. átfogóbb, megbízható adatokat gyűjtésére hív fel a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatosan, amelyek mutatják legalább a lakosság által jelentett és a hatóságok által nyilvántartásba vett esetek számát, az elmarasztaló ítéletek számát, az elítélt cselekmény indítékát képező megkülönböztetés jellegét és a kiszabott szankciókat, valamint viktimizációval kapcsolatos felmérések elkészítésére hív fel a be nem jelentett bűncselekmények jellegéről és gyakoriságáról, az áldozatok bűnüldözéssel kapcsolatos tapasztalatairól, a be nem jelentés okairól és arról, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai mennyire vannak tisztában jogaikkal;
14. a gyűlölet-bűncselekmények az Unióban történő láthatóvá tételére irányuló mechanizmusok létrehozására hív fel annak biztosítása révén, hogy az előítéleten alapuló bűncselekmények büntethetők legyenek, és így ezeket megfelelően nyilvántartásba vegyék és hatékonyan kivizsgálják, hogy az elkövetőket büntetőeljárás alá vonják és megbüntessék, valamint hogy az áldozatoknak megfelelő segítséget, védelmet és kártérítést nyújtsanak, ezzel bátorítva a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait és tanúit, hogy jelentsék be ezeket az eseteket;
Az állásfoglalás – melynek szerzői kivételes módon mind a hat nagy pártcsoport képviselő közül kerültek ki, beleértve az Európai Néppártot is, amelynek tagja a Fidesz és a KDNP – tehát felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a homofób és transzfób megnyilvánulásokat és cselekedeteket is tekintse az EU szankciókkal sújtható gyűlölet-beszédnek, illetve jogsértésnek.
Az indítvány jelentőségét különösen is alátámaszthatják a 93.000 ember részvételével készült LMBT felmérés eredményei, melyeket május 17-én fog közzétenni az EU Alapvető Jogok Ügynöksége.
Mindezek alapján remélhető, hogy előbb-utóbb itthon sem lehet már büntetlenül gyalázni és sértegetni az LMBT közösséghez tartozó embereket.
