Tegnap közzétették az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport márciusi-áprilisi felmérésének eredményeit, mely szerint felsőoktatásban tanulók közül 2011-2012 fordulójához képest két százalékkal kevesebben választanák a Jobbikot, amelynek 19,3-ról 17,3 százalékra csökkent a támogatottsága. A Fidesz áll a második helyen, amely ugyanezen időszak alatt 14,6-ról 16 százalékra növelte támogatottságát.
Az Együtt 2014-PM áll a harmadik helyen 13,7 százalékkal, az LMP szavazóbázisa pedig 17,7 százalékról 7,7 százalékra esett vissza. Róna Dániel, a kutatócsoport munkatársa arról is beszélt, hogy az egyetemisták, főiskolások körében az MSZP támogatottsága 4,5-ről 3,1 százalékra, míg a DK-é 2,9-ről 1 százalékra csökkent, további 1,7 százalék pedig egyéb pártot preferál. Jelenleg a hallgatók 6,1 százaléka nem menne el a parlamenti választásra, további 24,1 százalékuk nem tudja, mely politikai formációra szavazzon, 9,3 százalék pedig nem válaszolt.
A Mandiner beszámolójában külön kiemelik: „A felmérés szerint az egyetemisták, főiskolások 39 százaléka mondja azt, hogy a demokrácia a politikailag legjobb államforma, 28 százalék szerint mindegy, hogy demokrácia vagy diktatúra van, 33 százalékuk pedig úgy vélekedik, annyira rossz a helyzet, hogy jobb lenne a diktatúra, mint a demokrácia – mutatott rá Róna.”
Az MTI hírt lehozta a Mandineren kívül a Magyar Hírlap, a Stop.hu és a Klubrádió, továbbá néhány kisebb portál. A kutatás riasztó, sőt aggasztó eredményeit látva, érdemes egy kicsit az adatok mögé nézni, hiszen egy közvélemény-kutatás nemcsak tükrözi (több-kevesebb pontossággal), de nyilvánvalóan alakítja is a közvéleményt. Ez természetesen nagyon kényes és érzékeny dolog, hiszen a kutatást végzők szakmai önérzetét sértheti még a feltételezés is, hogy esetleg valamilyen célzatosság van az általuk közzétett kutatási eredmények mögött. Ugyanakkor a tisztánlátáshoz és a megfelelő következtetések levonásához elengedhetetlen, hogy az adatok megismerése mellett képet kapjunk magáról a kutatási módszertanról is, hiszen ez a meghatározó a kutatási eredmények validitása szempontjából.
Amint az MTI beszámolójából is kiderül a reprezentatív mintában 2214 fiatal szerepelt, közülük 477-en személyesen, 1737-an online módon válaszoltak. Mindez természetesen önmagában még sem nem bizonyítja, sem nem zárja ki, hogy a felmérés szakmailag korrekt, manipulációtól mentes lenne, de az online válaszadás lehetősége általában csökkenti az adatok megbízhatóságát, melyet az esetszám növelésével lehetne ellensúlyozni.
Talán ennél is elgondolkodtatóbb azonban a Mandin megjelent egyik komment:
én kitöltöttem ezt a kérdőívet, van néhány elég rossz kérdés. például ez a demokrácia/diktatúrásdi kb így hangzik:
>egyetért-e azzal, hogy a demokrácia minden körülmények között jobb a diktatúránál<
namost én úgy gondolom, hogy a demokrácia a létező legjobb államforma, a fenti kérdésre viszont egyszerűen nem lehet igennel válaszolni: egy jó diktátor sokkal jobb vezetője tud lenni egy országnak, mint egy demokrata parlament.
a probléma viszont pont az, hogy semmi nem garantálja, hogy a diktátor jó lesz (sőt, jellemzően mire valakiből diktátor lesz, addigra egyáltalán nem az ország hosszú távú érdekeit nézi), és diktatúrában nincs mód a vezető eltávolítására.
hasonlóan hülye volt a >mennyire fontos önnek, hogy rend legyen a társadalomban< kérdés, amire természetesen egy jobbikos egyből rávágja, hogy teljesen, semmi sem fontosabb ennél, én a magam részéről viszont értelmezni sem tudom.
mi az, hogy rend? elképzelni nem tudom, hogy valaki erre egy objektív definíciót adjon..
Tény az is, hogy a kutatás vezetője, Róna Dániel, pár éve még Karácsony Gergely Phd hallgatója volt a Corvinus Egyetemen, és közös munkáik ma is megtalálhatóak a neten. Mindezek alapján azért joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire tükrözi hűen a kutatás a valóságot, vagy esetleg tényleg valamilyen manipulációs szándék vezérelte-e a készítőket.
