Amikor egy évvel ezelőtt a Sixtus-kápolna kéményéből felszállt a fehér füst, nagy volt a várakozás. Ferenc pápa kétségtelenül nagy hangsúlyt fektet a jó PR-ra, de miután a média hatása minden eddiginél erősebb, és folyamatosan továbberősödik, nincs is nagyon más választása, ha el akar érni valamit a világban. A lényeg inkább az a cél, amit el akar érni, és az, hogy a céljaiból mennyit tud megvalósítani.

Az elmúlt egy év történései sok mindent elárulnak. Nem lehetett volna ilyen jó PR-t kreálni, ha nem lenne mögötte olyan ember, aki hitelessé tudja tenni a róla kialakított képet. Megválasztása utáni első megszólalása (Buona sera!), amellyel a nem hívőket is köszöntötte, az egyszerűség, a közvetlenség, az empátia kifejezése, ugyanakkor az óvatos irányváltás megkezdése, amelyet még éppen el tudnak viselni a konzervatívok, de már érzékelnek, és köszönettel fogadnak a változást akarók – mindezt nem lehetett volna csupán a PR eszközök segítségével sikeresen kommunikálni, ha nincs mögötte egy hiteles ember.

A pápa megválasztásának mai, egyéves évfordulója alkalmából hálaadó szentmise lesz a Szent István bazilikában. Természetesen a hálaadás fontos, de sajnos ez inkább protokolláris esemény, mintsem őszinte imádság lesz, hiszen az egyházi és a világi vezetők részvétele szükségserűen ilyen következményekkel jár.

Ezért nem is az a fontos, hogy ezen a misén vegyenek részt minél többen (amúgy is biztos sokan lesznek ott), hanem az, hogy minél több hívő magában mondjon egy imát. A hálaadás mellett azonban érdemes azért is imádkozni, hogy a célok, amiket a pápa meg akar valósítani, valóban szolgálják az egyház, és az emberiség javát, és a jó célokat minél eredményesebben tudja valóra váltani a ma egy éve megválasztott egyházfő.