Az elmúlt hetekben megszaporodtak a szörnyűségesnél szörnyűségesebb híradások, amelyek a nigériai iszlamista terrorszervezetnek, a Boko Haramnak a rémtetteiről szóltak. A biztonságpolitikai.hu weboldal velük foglalkozó posztja két évvel ezelőtt még vitatta a terrorszervezet minősítést, azonban az általuk azóta elkövetett véres bűncselekmények alapján ezt ma már senki sem vonja kétségbe. Az Origonak a témában írt, 5 nappal ezelőtti cikke jól összefoglalja az elmúlt időszak eseményeit. Mint írják: „A Boko Haram vezette felkelésnek az idén már 1400 halottja van, ezzel 2014 az eddigi legvéresebb év a terrorszervezet működésének történetében. Goodluck Jonathan elnök azt ígérte ugyan, hogy a 2015-ben esedékes elnökválasztás idejére térdre kényszeríti a lázadókat, de ennek semmi jele sincs, és egyelőre a kormány keménykedése is visszafelé sült el, hiszen a feleségek [ti. a terroristák hozzátartozóinak – a szerk.] letartóztatására a Boko Haram lányok százainak az elrablásával válaszolt.”
A jelenlegi, kritikussá vált biztonságpolitikai válsághelyzet nem az az időszak, amikor társadalomtudományi és hosszabb távú politikai-stratégiai elemzésekre lenne lehetőség. Emberek százainak, ezreinek az élete van veszélyben a láthatóan jól szervezett, és jól pénzelt fegyveres terroristák miatt, ezért most a média is a további humanitárius katasztrófa megelőzésére koncentrál. Pedig a történetnek számos olyan vonatkozása van, amelyen el kellene gondolkodnia mindenkinek.
Első sorban a terrorszervezetnek a nevéből is világosan kiderülő szellemisége (Boko Haram = a nyugati oktatás bűn), a nyugati oktatás és kultúra elleni, fanatikus vallási alapú szembenállása az a szempont, aminek jelentségét aligha lehet túlhangsúlyozni. A probléma felszámolásához tudatosítaniuk kell magukban a döntéshozóknak, hogy itt egy olyan világjelenséggel állunk szemben, amely nem korlátozódik egy szélsőséges iszlám radikális terrorszervezetre, vagy az iszlám fundamentalistákra. A nyugati kultúra ellenzésében az a Goodluck Jonathan elnök is élen járt, aki most tehetetlenül nézi a tömeggyilkosságokat az általa irányított országban. Két és fél éve tettünk közzé egy felhívást blogunkon, amikor még reménykedett a világ abban, hogy a magát kereszténynek mondó elnök jobb belátásra tér, és nem írja alá a melegeket akár 14 év börtönbüntetéssel is sújtó homofób jogszabálytervezetet. Azóta nemcsak, hogy aláírta ezt a törvényt a nigériai elnök, de határozottan vissza is utasította az emberi jogsértések miatt az USA és a nyugat-európai országok által tett kritikai észrevételeket is. Mindehhez a fundamentalista anglikán és római katolikus egyházi vezetők is támogatásukat adták, amint ez jól látható az anglicanmainstream.org weboldalnak a Nigériával foglalkozó cikkeiből is. Felettébb izgalmas elolvasni (és meg is lehet hallgatni) a nigériai Muhammad Ashafa mohamedán imámmal folytatott interjút a BBC honlapján, aki közvetítői feladatokat lát el. Ő úgy látja, hogy a vallást kihasználják, és ezáltal visszaélnek vele Nigériában mindkét oldalon a szembenálló felek, úgy a keresztény kormányzat, mint az iszlám szélsőségesek.
