Ma van Loyolai Szent Ignác ünnepe, akit a Katolikus Egyházban a hitvédelemben jeleskedő Jezsuita Szerzetesrend alapítójaként tisztelnek. Ehhez képest a Jezsuita blogon a fenti, 3 hete publikált poszt a legfrissebb tartalom, nem nagyon vették a fáradtságot a „jezsuita bloggerek”, hogy megemlékezzenek rendjük alapítójáról. Persze lehet azt mondani, hogy nyár van, meg ez nem egy hivatalos kommunikációs csatorna, stb., de azért mégis elgondolkodtató.

A katolikus szentmiséken ma az igeliturgiában Jeremiás próféta könyvének egy igen elgondolkodtató, és manapság különös aktualitással bíró része hangzik el:

„Izrael háza! Vajon nem tehetek én is úgy veletek, ahogy ez a fazekas tesz?” - mondja az Úr. „Igen, amilyen az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti is az én kezemben, Izrael háza!” (Jer 18.6)

Ma, amikor az októberben esedékes rendkívüli püspöki szinódusra készül Isten újszövetségi választott népe, Krisztus Egyháza (legalább is annak a katolikus vallású része), nagyon jó, ha mindenki szem előtt tartja ezeket a szavakat. Isten, aki az Egyház (minden tagjának) alkotója és teremtője, tetszése szerint alakíthatja saját alkotását. Semmilyen emberi görcsös ragaszkodás a régi dogmákhoz, az akár „több ezer éve változatlan tanításokhoz” (ahogy azt, az egyház reformját ellenzők szokták hangoztatni a „megváltoztathatatlanság” mellett szóló legfőbb érvükként) nem számít az Ő szemében. Azt tesz az Ő Egyházával, amit akar. Ha megengedte, hogy az LMBT emberek párkapcsolatairól eddig téves tanítások legyenek lefektetve az Ő Egyházának dogmatikai irodalmában, akkor ennek is biztos meg volt az oka. Ha most rávilágít a hívek segítségével arra, hogy ezeket a tévedéseket eliminálni kell, akkor ezt is tudomásul kell vennie az Egyháznak.

Reméljük, hogy Szent Ignác rendjének, most még láthatóan a nyaralás bódultságában élő mai tagjai abban fognak élen járni, hogy valóban Isten akarata jusson érvényre az Egyházban, és ne a földhözragadt, a változásoktól néha betegesen rettegő emberi mentalitás.