az ezer színű világ

A Katolikus Egyház és a szexuál-etikai kérdésekben konzervatív álláspontot képviselő protestáns felekezetek egyértelműen pozitívan szoktak nyilatkozni a homoszexuálisok "gyógyításával" (reparatív terápiával) foglalkozó amerikai szervezetről, a NARTH-ról. A NARTH tevékenységének tudományos megítélése viszont általában negatív: úgy az Egyesült Államokon belül, mint a fejlettebb országok nagy részében a tudósok döntő többsége elítélően nyilatkozik a homoszexuális hajlam megváltoztatására irányuló tevékenységről. A kritikák alapetően két érvrendszer körül összpontosulnak: 1. a homoszexualitás nem betegség, tehát nem indokolt a kezelése 2. a homoszexualitás, mint legalább részben egészen biztosan genetikai eredetű, és a korrekt tudományos elemzések alapján alapvetően nem megváltoztatható állapot, ezért annak pszichiátriai módszerekkel történő kezelése szükség szerűen eredménytelen és súlyos lelki sérülésekkel járhat. A NARTH tevékenységének morális megítélése ezért a szakemberek és a véleményüket elfogadó laikusok szemében általában negatív, sarlatánoknak tartják a NARTH szakembereit és sokan azt állítják, hogy ezt a tevékenységet a benne dolgozók búsás anyagi haszna, valamint a saját érdekeik miatt azt támogató egyházak éltetik. Ebből adódóan a morálteológiai megítélésük - szemben a laikus társadalom többségi véleményével - jellemzően pozitív, az eltévelyedett és a média, meg más hatalmasságok támogatását élvező "gonosz erők" ellen bátran fellépő kicsiny "hősi csapatként" állítják a NARTH-ot a hívek elé. Pedig a NARTH tevékenységét az Ige fényében vizsgálva nem tűnik ilyen egyértelműen pozitívnak a kép. Mert mit is tesz valójában a NARTH? Abból indul ki, hogy a homoszexualitás igen is betegség, nem genetikai eredetű, vagy ha az is, akkor is "felülírható", és mivel Istennek semmi sem lehetetlen, ezért aki hittel kéri a "gyógyulást", azt Isten biztosan meg tudja gyógyítani, ezért csak azon múlik, hogy valaki "kigyógyul-e" a homoszexualitásból, vagy sem, hogy van-e igaz hite, vagy sem. Ebből adódóan, ha valaki nem gyógyul ki, az nem cáfolja a NARTH tevékenységét, mert annak nyilván nem volt igazi a hite, a megtérése, az elhatározása. Ha viszont valaki "meggyógyul", az bizonyítja, hogy a NARTH "terápiája" eredményes. Ha azonban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a tudomány mai álláspontja szerint a homoszexualitás nem betegség, és nem megváltoztatható, akkor a NARTH tevékenységét nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani, mintha valaki egy mozgásszervi reparatív terápiás intézményben a veleszületett és a szerzett végtaghiányt akarná gyógyítani, azt állítva, hogy mivel Istennek semmi sem lehetetlen, ezért a hiányzó végtag akár ki is nőhet. Ez a hozzáállás nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a Sátán kísértette Jézust, amikor felvitte a jeruzsálemi templom tornyába és azt mondta neki: "Ha Isten Fia vagy - mondta -, vesd le magad, hiszen írva van: Parancsot adott angyalainak, a kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad." (Mt 4,6.) Jézus válasza közismert. Mindezek alapján nagyon indokoltnak tűnik az imádság azoknak a lelki üdvéért, akik bármilyen formában támogatják a NARTH-ot, vagy különösen azokért, akik részt vállalnak a NARTH tevékenységében.