Ahogy egy korábbi posztban jeleztük már, az anglikán egyházban gőzerővel próbálják megtalálni Rowan Williams, leköszönő Canterbury érsek utódját, de a jelöltállításra hivatott bizottság tagjai eddig nem tudtak megállapodni egymással. A hivatkozott írásban a konfliktusok hátteréről is szóltunk, melyek között a legfontosabbak azok az egyre nyíltabb és erőteljesebb ellentétek, amelyek a teológiai és morálteológiai kérdésekkel kapcsolatban a konzervatív és a reformpárti hívek és lelkészek álláspontja között feszülnek.
Ahogy az elemzésünkben is utaltunk már rá, jelenleg még az sem tűnik teljesen egyértelműnek, hogy a szembenálló feleknek - a másik oldal „legyőzése” mellett - az egység megőrzése-e a célja, vagy belátva azt, hogy egy pirruszi győzelemnek nincs sok értelme, a lehető legkisebb veszteségekkel járó szakítás irányába akar majd elmozdulni az anglikán világegyház. A konzervatív oldal egyik fő szócsöve, a magát „ortodox anglikán információforrásként” definiáló anglican-mainstream.net oldalon minden esetre keményen folyik a lobbyharc.
Egyrészről ugyanis kommentár nélkül leközölték a Guardian hírét, melyben ismertetik a brit tanácsadók és pszichoterapeuták tudományos testületének azon álláspontját, miszerint a melegek un. konverziós terápiája etikátlan (erről a jelen blogban is beszámoltunk). Ugyanakkor késedelem nélkül, ugyanazon a napon, rögtön a következő cikként idéztek egy konzervatív keresztény oldalról származó írást, „Hogyan szűnt meg a homoszexuális vonzalmam” címmel. Ez egy ugyanolyan egyéni beszámoló, mint amilyenekkel már eddig is „bizonyították” a homoszexualitásból való „kigyógyulás” lehetőségét az ezt támogató vallási szervezetek. Azt persze eddig is tudtuk, hogy az anglikán egyházban is szép számmal vannak olyanok, akik „megkérdőjelezhetetlen hitelességű” egyéni beszámolókat állítanak szembe a pszichológusok, pszichiáterek, pszichoterápeuták tudományos alapossággal kialakított állásfoglalásaival, és fittyet hányva minden tudományos módszertannal kapcsolatos érvelésre, a saját álláspontjukhoz ragaszkodnak és csak az azt erősítő híreket, információkat és egyéni beszámolókat veszik figyelembe.
Ezzel az időzítéssel azonban a konzervatívok egy elég határozott és egyértelmű üzenetet küldtek az érsekválasztó bizottság tagjai felé: nincs kompromisszum, mondhatnak a tudományos társaságok amit akarnak!
Frissítés:
A témával kapcsolatos cikkében a therainbowpost.com számolt be arról, hogy a leköszönő canterbury érsek a mandátumának vége előtti egyik utolsó, nagy nyilvánosság előtt tartott előadásán úgy nyilatkozott, hogy „az Angol Egyház hozzáállása a melegek kapcsolataihoz gyakran káros volt az emberek számára”. A cikk így folytatódik: „Csak a múlt hónapban mondta Dr Williams, hogy amint az Angol Egyház tévedett, mivel nem hangsúlyozta a melegek egyenjogúságát, a miniszterelnök, David Cameron is hibázott, mivel zavarba hozta az egyházat ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
E hét elején az egyházi teológusokból álló „Theo” nevű „think tank” tagjainak tartott előadásán az érsek azt is felvetette, hogy az egyháznak lehetne és kellene tanulnia az elkövetett hibákból.” … „Nemcsak az egyházban, hanem egész társadalmunkban él még a homofóbia légköre, ezért sok dolgunk van még ezzel kapcsolatban.” – idézte az érsek szavait a cikk.
A cikkíró is utalt arra, hogy ez az előadás egy meglehetősen kritikus pillanatban hangzott el, amikor az utódlással kapcsolatos döntés kérdésében illetékes bizottság egyre inkább megosztott ebben a kérdésben, és félő, hogy még hónapokat fog igénybe venni a döntés meghozatala.
