A szerb kormány ismételten bebizonyította, hogy nem akarja tiszteletben tartani az emberi jogokat, miután egy nappal a tervezett időpont előtt – az előző két évhez hasonlóan – betiltotta a belgrádi pride felvonulást. Mindez nem okozott nagy meglepetést, miután pár nappal korábban Ivica Dačić miniszterelnök egy tévéinterjúban kifejtette, hogy szerinte a homoszexualitás „nem normális és nem természetes”. A pride betiltásáról szóló határoztat kiadása után nem sokkal egy spontán tiltakozó menetben vonult 250 ember a kormány épületétől a belgrádi parlament épületéhez, mely atrocitás nélkül lezajlott.
A rendezvényre érkezett EP képviselők mély csalódottságuknak adtak hangot – számolt be az EP LGBT Intergroup weboldala. Nyilatkozataik alapján ezt a döntést az alapvető emberi jogok súlyos sérelmének tekintik, és ennek megfelelően veszik majd figyelembe Szerbiának a közelmúltban megkezdett EU csatlakozási tárgyalásai során. Várhatóan ez az ügy is bele fog kerülni az Európai Bizottság Szerbiáról készülő új országjelentésébe, melyet október 16-án fog kiadni a Bizottság.
Szerbia esetében is felmerül az a dilemma, hogy mi a helyes stratégia az EU részéről: inkább „elnézően viszonyulni” az ilyen és hasonló jogsértésekhez, és lehetőleg felgyorsítani az ország EU integrációját annak érdekében, hogy így jobban lehessen biztosítani az emberi jogok érvényesítését a szerb állampolgárok számára, vagy szigorúan ragaszkodni az EU hatályos jogi normáihoz, és lelassítani, vagy ha kell, akár le is állítani Szerbia csatlakozásának folyamatát mindaddig, amíg a szerb hatóságok nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat?
Ez a dilemma – igaz nem a melegjogokkal kapcsolatban – a magyar kormány számára is eldöntendő kérdésként jelentkezett a temerini fiúkkal szemben alkalmazott botrányos diszkrimináció miatt, mely mindmáig megoldatlan. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar kormány az „elnéző politikát”, és a szerbek minél gyorsabb EU integrációjának stratégiáját választotta, mert az etnikai alapon igazságtalanul sokéves börtönbüntetésre ítélt magyar fiatalok meghurcolása ellenére, hazánk minden fórumon hangoztatja, hogy mennyire támogatja Szerbia EU csatlakozásának minél gyorsabb letárgyalását. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az EU hivatalos szervei is ugyanezt a megoldást választják. A pride betiltásával kapcsolatban megszólaló EP képviselők nyilatkozatai alapján inkább az várható, hogy az EU döntéshozói nem fogják támogatni a szerbek felvételét az EU-ba, amíg ott a homofóbia ugyanúgy a hivatalos kormányzati politika része, mint ahogy az elmúlt három évben is láttuk ezt (ld. korábbi írásunkat is témában!).
