az ezer színű világ

Korábbi ígéretünknek megfelelően elkezdtük közreadni a vatikáni felmérésre érkezett válaszokat (ld. az 1. témakört a korábbi bejegyzésünkben!). A válaszokat továbbra is vágatlanul, minden módosítás nélkül publikáljuk (így a helyesírási hibákat, elütéseket sem korrigáljuk). Amint azt korábban is jeleztük már, összesen 27 értékelhető válasz érkezett, de mivel nem válaszolt mindenki minden kérdésre, ezért a válaszok száma egy-egy kérdésre vonatkozóan ennél lehet kevesebb.

Annak érdekében, hogy követhető legyen, hogy melyik válaszoló, melyik kérdésre, milyen választ adott, a válaszok sorszámán továbbra sem változtunk, ezért vannak üres sorok a válaszok között.

2. Házasság a természettörvény fényében

a.) Milyen helyet foglal el a természettörvény gondolata a társadalom kultúrájában, az intézményekben, az oktatásban, a tudományos körökben és az emberek szélesebb köreiben? Milyen antropológiai elméletek alapozzák meg a család természetes alapjairól szóló vitát?

1. Nekem a katolikus iskolában magyarázták a "természettörvény" gondolatát: "ami természetes, az jó." Ez nem elég persze, mert egy tizenéves is könnyűszerrel megcáfolja ezt. Persze, bizonyosan lehetne a tanítást hitelt érdemlő módon kifejteni, de az átlag hívőnek is csak töredékében jutnak el a tanítások és azok elvi alapjai. Ha csak töredékében ismert a tanítás, akkor könnyű ellentmondani és legyinteni. Nem hinném viszont, hogy cél lenne mindenkit felkészíteni arra, hogy teológus módra tudja és értse a tanítások mögötti elveket. Az fog rögzülni, ami természetes, életszerű, és hiteles. Jézus is példabeszédeket mondott, nem elveket magyarázott.
2. A természettörvény mint olyan nem igen kerül szóba. A többségi társadalom a "szokások" mentén halad, idő kell ahhoz, hogy az új dolgokat felfogja és befogadja, vagy akár probléma szintjén érzékelje. Az elváltak helyzete már ebben a stádiumban van. A melegek helyzete még nem annyira.
3. Elég rosszat. Egyre kevésbé lesz "divat" a család, sokkal fontosabbá válik az olyan látszatértékek hajszolása, mint a pénz, vagy megfelelni a média által diktál természetellenes viselkedésmódnak.
4. Az oktatást egyelőre itt még nem fertőzte meg a gender ideológia, így a család értékét fontosnak tartják. A társadalom többsége a férfi-nő kapcsolatot részesíti előnyben, de a házasság ennek csak egyik és nem egyetlen alternatívája.
5.  
6. Isten az embereket férfinak és nőnek teremtette.
   A társadalom kultúrájában (?) sajnos egyre többen, főleg azok, akik a hitet és a Teremtést sem fogadják el, ezt egyszerűen figyelmen kívül hagyják, hivatkozva a tudományosan bizonyított hermafrodita és nemváltási képességekkel is rendelkező fajokra. A fejlett tudomány is sokszor hangoztatja publikációiban, hogy a kutatási eredények már lehetővé teszik az ivaroson kívüli szaporodást, a klónok előállítását, már-már iparszerűen.
   Pedig nagyon sok tudós, köztük materialisták is, eljutottak már a felismerésre, hogy felsőbb hatalom, Isten nélkül mindez nem jöhetett volna létre, csak erről kevesebb szó esik.
7.  
8. Az előbb említett liberális eszmék térhódítása miatt a természettörvény helyett a liberális elvek előnye érzékelhető a társadalom formálódó kultúrájában, egyes kulturális intézményekben és az emberek szélesebb köreiben. Tudományos körökben és az aktuális kormányzat törekvéseiben ezzel szemben a természettörvény az uralkodó iránytű. Az oktatás meglehetősen diverzifikált terület: a keresztény egyházi intézmények egyértelműen az Egyház tanítását képviselik, az állami intézmények sokrétűen közelítik meg a kérdést, ám messze nem olyan természetellenesen, mint egyes skandináv országok. Általánosságban azonban az a sajnálatos helyzet, hogy nincs érdemi vita nemzeti szinten a család természetes alapját illetően.
9. Férfi és nő.
10. Ezzel a témával kapcsolatban nem tudok véleményt nyilvánitani.
11. Isten férfit és nőt teremtett, ez a család alapja, s az emberiség fenntartásához adottak az antropológiai feltételek.
12. megfogalmazhatták volna ezt a kérdést úgy, hogy mindenki megértse...
13. Az átlagemberek a gondolkodásában a természettörvény elfogadott. A házasságot egy férfi és egy nő között tudják elképzelni.
14. a profàn vilàg nem vesz,vagy aligha vesz tudomàst Isten torvényeirol,mert ha ez nem igy lenne akkor a vilàg nem tartana itt,az osszeomlàs szélén erkolcsileg,gazdasàgilag politikailag
15.  
16. Elfogadott, benne van a köztudatban. Inkább erre lehet építeni.  A magyar társadalom individualista. Ez a házasságban is érvényesül. (önzés) A bizonytalan emberkép a másikba és magunkba vetett bizalmat nehezíti. És nincs a köztudatban az istenképiség, ami ezeken átsegíthetne.
17. Az egyházon kívüli életben nem veszik komolyan a természettörvényt és a pluralista gondolatok felé hajlanak. Az egy férfi és egy nő örökre szóló szeretetkapcsolatát elavultnak tartják sokan sajnos.
18. Ezeket a törvényeket kevesen ismerik. Az ilyen kérdésekben a vonatkozási pontokat alaposan nagyon kevesen ismerik. A kérdésekről sok egymásnak ellentmondó nézetet vallanak. A káosz a fejekben, ez a jellemző.
19. Még a kérdést sem nagyon értem, pedig értelmiségi vagyok.
20. ??? OOpsz, lehet, hogy ehhez nem vagyok elég művelt:-)
21. Az élet sokkal hétköznapibb, mint hogy antropológiai és természeti törvények mentén alakulna a család kialakulása. Se jog, se törvény nem képes meghatározni és szabályozni a család életét, ha nincs kulturális, morális természetes igényessége arra, az azt alapító személyeknek. Talán ez az, ami a házassággal szemben előnyben részesíti a kötetlen együttélési formát.
22. A természeti törvények általában a kultúrában ismertek, de az emberi életre vonatkozóan (megélhetés, kereset, házasság, fajfenntartás ösztöne) talán az ember oldaláról vannak ábrázolva, úgy kerülnek értelmezésre, hogy az embernek kedvezzen. Nem eléggé ismertek az emberekre vonatkozó természetes alapok.
23. A szeretetkapcsolatok természetes velejárója az abból eredő szexualitás és egymás iránti tisztelet megadásának igénye.
    Erre nincs járható út sokak számára az egyházi tanításban.
24. A természettörvény általánosságban fogalmazva a legelterjedtebb norma a házasság tekintetében. Az oktatás és a tudomány résztvevői erre hivatkoznak a leggyakrabban.
25. A természettörvény gondolata a viták kereszttüzébe került. Sokan érzik úgy, hogy az Egyház elfogultan és eltorzítva értelmezi, definiálja a természettörvényt. Miközben ugyanis a Tanítóhivatal gyakran hivatkozik a természettörvényre saját álláspontjának alátámasztására, annak gyakran olyan értelmezését adja, amely az emberek többsége számára ma már nem nyilvánvaló, ugyanakkor a dogmatikus egyházi álláspont riasztó és ellenszenves. A mai emberek többsége számára antropológiai szempontból pl. megalapozatlannak tűnik a szexualitásnak a gyermekvállalással való kötelező összekapcsolódása, a homoszexuális kapcsolatok egyértelműen és minden esetben rendetlennek minősítése, és sokan nem fogadják el az emberi létezés kezdetének a fogantatáshoz kötését sem, melyet kénytelen rendszeresen újradefiniálni az egyház, amikor az élettani kutatások nyomán újabb és újabb értelmezési kérdések merülnek fel, stb..
26. A Magyar társadalomban és az oktatásban a materializmus és a liberális tudomány szemlélet és világnézet vert gyökeret. Ez azt jelenti számukra, hogy a világ lélek nélküli.
27. részben ismerik, de nagyon kevesen követik
    bizonytalan emberkép

b.) Elfogadott-e általában is a természettörvény gondolata a férfi és a nő közötti házassággal kapcsolatban, olyan mértékben, mint a keresztények között?

1.  
2. A társadalom többsége lassan nyílik meg az "újdonságok" előtt. A többség, mivel heteroszexuális, nem is gondolkodik a dolgon túl sokat, nekik a "hagyományos" a megszokott és normális.
3. Sajnos nem.
4. Általában igen.
5. Igen.
6. Elfogadott a házasság intézménye. Jelenleg még - nagy szerencsénkre - Hazánkban még CSAK férfi és nő köthet HÁZASSÁGOT. Ugyanakkor a társadalom már szinte semmilyen kritikával nem illeti az élettársi kapcsolatot, a csupán valamilyen önös érdekből történő együttélést. Az azonos neműek együttélése azonban sokakban megütközést kelt (elsősorban a férfi - férfi esetben). Én személy szerint nagyon határozottan ellenzem, hogy ilyen párok gyermeket nevelhessenek, akár csak nevelőként is.
7. Elfogadott.
8. Általában igen, de lassú, folyamatosan erőt nyerő elmozdulás érzékelhető a szabadosság irányába. Ezt a sajnálatos tendenciát egyes hazai gyártású filmek, reklámok, sajtótermékek (főleg rádió), politikai erők egyaránt erősítik.
9. Igen.
10. ....
11. Általában nem.
12. Nem.
13. A társadalom általában elfogadja a férfi és nő közötti házasság elsőbbségét.
14. igen,de a nyugati vilàgban egyre jobban felpumpàljàk a szélsoségeket sot màr az ovodàs kortol alkalmazzàk néhol a Gender-elmélet mocskàt,igy tonkre téve életet,csalàdot tàrsadalmat.Isten férfinek és nonek teremtette az embert,ami ezen kivul van az sàtàni sodomizmus
15. Igen.
16. Elfogadott az, hogy egy férfi és egy nő házasságot köthet, ám bizonyos vélemények tudományosnak tűnő alátámasztása miatt az egyneműek házasságát is kezdik elfogadni.
    
    A természettörvényben nincs egyértelműen benne a házasság felbonthatatlansága, tehát a nem keresztények között ennek nincs jelentősége.
17. Egyáltalán nem elfogadott. A lelkiismeretről is és a természetes erkölcsi törvényről is megoszlanak a vélemények és áltudományos elméletek hódítanak. A genetikára fognak sok mindent, hogy mintegy felmentsék önmagukat a felelősség alól.
18. Egészséges lelkű emberek a szexben is követik a természet törvényeit. Hány ilyen ember van? Fogalmam sincs.
    A liberális sajtó mindig azon fáradozik, hogy a másságot, adott esetben a természetestől eltérő sexuális életet, elfogadtassa. Nagyon kell vigyázni, hogy ebben a kérdésben hogyan foglalunk állást, mivel a melegek is értékeket tudnak teremteni.
19. Mi is az a természettörvény gondolata?
20. Mi az a természettörvény? Talán az, hogy férfi és nő életreszólóan köt házasságot?
21. Talán, ma még a férfi és a nő személyes életkapcsolata, és családhoz való jogának elismerése általánosnak mondható a keresztények körében. De ez nem zárja ki azt, hogy, ha nem tudunk ennek védelmében tenni valamit, hogy ne változhatna meg! Talán a személyiségi zavarokban, a kóros függőségben és a kóros függetlenségben kell a gonosz elleni harcot ma felismerni.
22. Elfogadják, de nem eléggé ismerik, hogy bármilyen eltérés milyen következményekkel járhat.
    (Pl. statisztikai adat: 3 abortusz a sérült gyermek születését 30%-al növeli).
23. Férfi és nő, férfi és férfi, nő és nő egy megítélés alá kell essen, így e kérdés eleve nehezen értelmezhető.
24. Igen, bár némileg csekélyebb mértékben mint a keresztény hívők között.
25. Nem. Egyik ilyen példa, hogy a keresztények esetében sem tekinthető elfogadottnak a házasságon belüli szexuális kapcsolatokra vonatkozóan, hogy azok minden esetben a gyermekvállalással kell, hogy összekapcsolódjanak, de a nem hívők körében teljesen általános az a nézet, hogy a házasságon belül természetes és minden morális elvárásnak megfelel a nem gyermeknemzési céllal folytatott, hanem kizárólag a házastársak egymás iránti szeretetének kifejezését és a kölcsönös vágyaik kielégítését szolgáló testi kapcsolat. Ugyanakkor a legtöbben nem tartják elfogadhatónak, és az emberi természettel összhangban lévőnek azt sem, hogy azokban az élethelyzetekben, amikor a házaspár nem tud gyermeket vállalni, a szexuális kapcsolataikat korlátozzák az egyház által elfogadhatónak tartott természetes fogamzásgátlás keretei közé. Sokak számára következetlen és álságos az un. természetes fogamzásgátlási technikák alkalmazása, melyeket az egyház kvázi azért tűr meg, mert nem zárják ki teljes biztonsággal a házaspár által egyébként aktuálisan nem kívánt terhességet.
26. Nem
27. alig ismert

c.) Milyen kihívásoknak van kitéve a természettörvény elmélete és gyakorlata a “férfi - nő” házasságban a családalapítás szempontjából? Mennyire támogatják és erősítik ezt a polgári és az egyházi intézmények?

1.  
2. Magyarországon a kelletténél jobban körülbástyázták a házasságot, illetve annak rossz értelemben konzervatív felfogását. "Megkérdőjelezhetetlenül" belefoglalták az alkotményban, a kisebbséget teljesen kirekesztve ebből az intézményből.
3. A feminista mozgalmak igen erőteljesen próbálják aláásni.
4.  
5. Inkább támogatják és erősítik egymást.
6. A kihívások, ha csak világi szemmel tekintünk rájuk, nagyon nagyok. Ez elsősorban az alacsony keresetek, illetve a kétkeresős családmodell "bevezetése" és az emancipálódás megugrása miatt van így szerintem. Amennyiben egy családfő férfi képes lenne napi 8 órai munkával megteremteni a család számára a szerény, de stabil megélhetést, javulnának (talán) a családalapításra való hajlandóság mutatói. De ebben bizony igen erősen gátló tényező a mai fiatal lányok életfelfogása és fiúkkal szemben támasztott igen magas anyagi igénye is. Ebben természetesen a mai szülők gyakran Istentelen, pénzuralmi felfogása is igen erős hatás. Az egyházi intézmények által hirdetett alternatíva pedig sajnos nem vonzó egy alapjában hitetlen ifjúnak.
7. Számomra rendkívül nehéz elfogadni, hogy minden vágyunk a családalapítás, hiszen 5.éve vagyunk házasok, de mindezidáig nem részesültünk e kegyelemben. Erősen gondolokozunk az asszisztált reprodukciós eljárásokon, de tudtommal ezt az egyház nem fogadja el. Sajnos mi sem leszünk már fiatalabbak, és több gyermeket is szerettünk volna katolikus szemléletben felnevelni, és nagyon szeretnénk ha egészségesek lennének, így nagyon szorít az idő...
8. Ha egyáltalán házasságot kötnek a fiatalok, két fő út közül választanak. Ez pedig az egzisztencia bebiztosítása kontra céltudatos családalapítás. Utóbbi a keresztényekre jellemző, akik viszont erősen kisebbségben vannak. A polgári és egyházi intézmények egyaránt képtelennek tűnnek a helyzet kezelésére.
9.  
10.  
11. Ezzel a kérdéssel nem foglalkoztam.
12. a polgári törvények morálisan támogatják és pénzbelileg is, bár nem nagyon, az egyház pedig támogatja, de nem minden szempontból. lásd: lombik
13. Sajnos a házasságon kívüli együttélés jelentősen előtérbe került. A melegházasság néha napirendre kerül, de még gyenge. Az állam az alaptörvényben rögzítette a házasság és a család fogalmát.
14. Eddig tàmogatva volt mindkét intézmény àltal,de most amikor a Gahàzassàgokat a népekre eroszakoltàk a kormànyok,akkor az ujj Pàpa hallgatott,sehol sem tiltakozott,mint az elobbi pàpàk.A hallgatàs a beleeggyezés jele, .....és a tanito hivatal hol volt??? mit  képvisel az egyhàz ujjabban??? lehet-e hinni még ebben a pàpàban,hogy az igaz uton jàr??,nem sajnos nem.
15.  
16. Válások magas száma, élettársi kapcsolatok, azonos neműek együttélése, mozaik családok, hűség
    
    Polgárilag nem érzek nagy támogatást, sőt... Sokszor jobban jár anyagilag a család, ha papíron elválnak (magasabb állami támogatások, óvodai férőhelyek, stb)
    
    Az egyházi intézmények próbálják hangsúlyozni a házasság fontosságát. Egy jó jegyesoktatás hatásos tud lenni (sajnos kevés a tényleg jó). Azonban a válságban jutott családokon kevés intézmény segít. Ez teljesen plébánia függő.
17. A nemi vágyat figyelmen kívül helyezik. Az egy férfi és egy nő kapcsolat kizárólagosságát támadják, mondván: honnan lehetek biztos abban, hogy ő az igazi. 10 év múlva honnan tudjam, hogy szeretni fogom. Tegyünk próbát, aztán majd eldöntjük. Az egyházi és polgári intézmények sokszor futószalagon kezelik a kapcsolatokat.
18. Az egyházi intézmények erősítik. A mi alkotmányunk is erősíti.
19. Nem értem, mire akar a kérdés kilyukadni, túl bonyolult.
20. ???
21. Nincs erre tapasztalatom, és konkrét ismeretem sem, hogy bárki is vitatná a természeti törvény szerinti férfi és nő kapcsolatot. Azonban, az érezhető, hogy az ego túlértékelése, az önzés, az önér-vényesítés, a személyes gazdasági és társadalmi függetlenség iránti éhség rosszul értelmezése, vagy pótléka az, hogy nem tervezünk családot!
22. Ahogy a természetbe való beavatkozás hatásait sem tudta a társadalom pl. néhány évszázada felmérni, úgy a férfi és nő kapcsolatába való beavatkozást sem látjuk át.
23. Családalapításra minden más, előző pontban írt felállás esetében alapvető emberi joga kellene legyen két embernek, attól függetlenül, hogy ezt helytelenül, a Katolikus Egyház nem ismeri el. Így a kérdés második része egyértelmű: semennyire sem támogatják.
24. Véleményem szerint leginkább a tipikus férfi és női szerepek, mint megmerevedett családi konvenciók az egyik leggyakoribb kihívása a férfi-nő házasság intézményének. Bár a fiatalok ezeket rugalmasan kezelik, de egy idő után (pl gyerek születése) kihívást jelent, hogy ne ezekkel a megkorcsosult sémákkal, hanem saját kreativitásukkal oldják meg és fel az esetlegesen kialakuló feszültségeket.
    A polgári intézmények Mo-on egyértelműen a család mellett teszik le voksukat, az egyházi intézmények szűkös kereteik között próbálják ugyanezt prezentálni.
25. A legfőbb kihívást a tudományos kutatások eredményei és az emberi méltóság tiszteletben tartására irányuló társadalmi elvárások jelentik azoknak a Tanítóhivatal által képviselt elméleti megközelítéseknek, amelyek a természeti törvényre hivatkoznak. Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a természettudományok, a pszichológia, a társadalomtudományok legújabb eredményei, és a természeti törvénynek a Tanítóhivatal általi interpretációja között, ez utóbbit egyre kevésbé tekintik irányadónak a házasság és a családalapítás szempontjából. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a házasságok száma lényegében nem nő, a válások száma nem csökken, a gyermekvállalási hajlandóság lényegében nem javul, annak ellenére, hogy mind a világi, mind az egyházi intézmények egyaránt erősen támogatják a Tanítóhivatal álláspontjának érvényre juttatását (ld. új Alaptörvény, Polgári törvénykönyv, stb.). Miközben tehát a polgári intézmények ma Magyarországon maximálisan támogatják a házasság és a család intézményét, a statisztikai mutatók mégis folyamatos romlást mutatnak.
26. Az emberek többsége, vallástól függetlenül a férfi-nő családmodellt fogadja el. Ezt támogatja a jelenlegi polgári kormány is.
    
    De mivel a liberális nézeteket vallók, illetve a fogyasztói társadalmat propagálók hamis elvei nagyon hangosan vannak jelen a médiában és az interneten, sok emberben kételyeket támasztanak, elbizonytalanítják őket és nem merik felvállalni a nézeteiket.
    
    Nagyon, nagyon gyenge a keresztény tanítás és értékek megjelenítése. És sajnos sokszor annyira együgyü, hogy meg sem hallják, vagy kigunyolják.
    
    Mig a túloldalon profi nehézbombázókkal támadnak nekünk nincs profi válaszunk.
27. ismerethiány

d.) Írja le, hogy a nem gyakorló katolikusok, vagy a deklaráltan nem hívők által kért házasságkötési szertartásokat hogyan kezelik lelkipásztori szempontból.

1.  
2.  
3. Tiszteletben tartjuk mások véleményét, mivel nem tudhatjuk, hogy kinek van igaza.
4. Lelkipásztortól függ, nálunk a jegyesoktatás nem minősíthető, annyira silány. Nálunk az atya inkább továbbküldi máshová az ilyen párokat.
5. Nem kedvelik. Elutasítják vagy kemény feltételekhez kötik.
6. Sajnos ilyen ismeretekkel nem nagyon rendelkezem, de úgy tűnik, hogy néha azok is ragaszkodnak az egyházi szertartáshoz (mert az olyan szép!), akik régóta nem gyakorolják igazán a vallásukat. Látszólag ugyan részt vesznek az előkészítő foglalkozásokon, mint "szükséges rossz", de sokszor utána csak nevetgélnek azon, amit ott hallanak, a helyett, hogy megfogadák a tanácsokat ...
   A lelkipásztorok - gondolom - mindig az Egyház törvényei szerint döntenek a házasság szentségének kiszolgáltatása ügyében.
7. Szentmise nem lehetséges, de az egyházi szertertás igen, ha a pár részt vesz házasság előkészítő tanfolyamokon.
8. Erre laikusként nem adható adekvát felelet. Külső szemlélőként úgy tűnik, létezik, de nem domináns a minőségi szűrő, tehát a valódi keresztényi hozzáállás megkövetelése a szentség kiszolgáltatásához. Elterjedtebb az a gyakorlat, hogy szinte bárki, aki ezt kéri, összeadják, formálisan teljesítve az Egyház feltételeit.
9.  
10. Szerintem közömbösen kezelik a papok legtöbbje. Nincs megfelelő jegyesoktatás a házasságkötés után nincs semmilyen kapcsolatuk a pappal a közösséggel.
11. Nem tudom megítélni, de gondolom, ez jó lehetőség a megtérésre.
12. A keresztelést mindenképpen elvégzik, ha nincs megkeresztelve valamelyik fél. Próbálják a jó útra terelni az atyák a párokat, de ott van az a bizonyos szabad akarat/döntés...
13. Vannak akiknek semmi sem számít, vannak akik hivatalnokként járnak el, de vannak olyanok is akik felhasználják ezeket az alkalmakat az evangéliumi tanítás közvetítésére. Az életpélda viszont hiányzik.
14. ahogy az Egyhàz eloirja,és helyesen,csak igy kiséri Isten àldàsa a hàzassàgot,akinek ez nem tetszik elégedjen meg a polgàri hàzassàgkotéssel,a kommunizmus idején is volt ilyen,akkor nem kellett az Egyhàz tiltottàk,és egésszen jol megvoltak csak polgàri hàzassàggal is,miért kéne az Egyhàz legaizàlja a bunt.
15. Vannak többféle tapasztalataim is. Úgy gondolom, csak azért, hogy az ember szépen végigvonuljon egy templomban fehér ruhában, nem kell egyházi házasságot kötni. Jó lenne, ha az atyák tisztában lennének azzal, hogy híveik között ki él komoly hitéletet (ehhez természetesen az kell, hogy kimozduljanak a plébániából és beszélgessenek, ne elszigeteljék magukat a társadalomtól). Egyet tudok érteni azokkal az atyákkal, akik a nem hívő párokat nem adják össze. Ugyanez vonatkozik az elsőáldozás és bérmálás szentségére is. Nálunk - bocsánat, hogy elterelem kicsit a szót - olyan is bérmálkozhatott, aki nyolc év alatt csak karácsonykor és húsvétkor ment el templomba. Igaz, hogy járt hittanra, de gyakorlat nélkül ez semmi sem jelentett (megjegyzem azóta sem láttam misén soha).
16. Nem utasítják el őket, nem nagyon pótolják a szentségeket, és a jegyesoktatáson túl nem szorgalmazzák a vallásgyakorlatot sem. Ritka, hogy közösségbe építenék őket (sajnos  apróbálkozás is ritka).
17. Ambivalensen. Vannak atyák, akik komolyan veszik a szentséget, és nem adnak össze olyan párokat, akik csak a külsőségek miatt szeretnének házasságot kötni. Azonban ebben az esetben egy szomszéd plébános összeadja a párt...
18. Nem tudom.
19. Nem tudom, meg kelene kérdezni egy lelkipásztort.
20. Nálunk "jól":
    A Margit-szigeti kis kápolna kedvelt díszlet ezekhez az esküvőkhöz. Emiatt akár keresztelkednek, bérmálkoznak is a házasulandók.
    Többet azonban nem tudok, mert minden lelkipásztori hatáskörben zajlik. Mi jegyes-kíséréssel, jegyes-csoporttal és fiatal házasokkal foglalkozunk a plébánián és attól függetlenül (kb 6-8 pár), de a plébános még SOHA nem ajánlotta a csoportunkat ezeknek a kívülről kereső pároknak, nem kapcsolta őket a mi közösségünkbe:-(
    A tágabb közösség számára nem láthatók ők hosszabb távon kivéve a húsvéti vigiliát, amikor keresztelkednek.
21. E kérdés egyértelműen a lelkipásztorokhoz szól. Nem kívánok véleményt alkotni.
22. A magukat nem hívőnek vallóknak általános hittani fogalmak ismertetése segíthet véleményem szerint (párhuzamot lehet vonni a modern tudományos elméletek nyitott kérdései és a katolikus hittani válaszok között (pl. csillagászat-ősrobbanás, általános műveltéggel felfogott tudományos eredmények elhívése és a vallásos hit, a mindig jót cselekvő személy halálra ítélése után tanításának megmaradása,…). A vallásukat nem gyakorló személyek részéről a gyónás gyakorlásával, mint a bűntől való egyfajta függőség megszüntetésének lehetősége.
23. Társadalmilag elfogadott rituálé.
    Az már egy másik kérdés, hogy maguk az egyházi szertartást kérők kellene azon is elgondolkodjanak, hogy a rituálé miért fontos a kapcsolatukban, de ez alapján kirekeszteni, megtiltani semmiképp sem célszerű az egyházi szertartást.
24. A lelkipásztorok - a nagymértékű házasságkötési kedv miatt - inkább elnézőek, mondhatnánk úgy is, rugalmasak, engedékenyek e téren.
25. A lelkipásztori gyakorlat is meglehetősen heterogén. Vannak a házasságkötést megelőzően a házassági felkészítéshez szigorúan ragaszkodó papok, de vannak olyanok is, akik ezt nem veszik komolyan. A nem hívő, vagy nem katolikus házastársak részéről a születendő gyermekek katolikus nevelésére vonatkozó írásos ígéretéhez általában jobban ragaszkodnak, mint ahhoz, hogy e mögött tényleges elkötelezettség és szándék legyen. A vegyes házasságra készülő fiatalok érdemi tájékoztatást nem kapnak a várható nehézségekről, így azok kezelésére, megoldására sem tudnak felkészülni. A hívők nem kapnak tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy milyen megfontolások alapján történik a nem hívők esetében a szentségi házasságkötés lehetőségének biztosítása, ami megválaszolatlan kérdéseket, és a szentségekre vonatkozó katekizmus tiszteletben tartásának csorbulását okozhatja.
26. Formálisan, bevétel centrikusan, a statisztikákat javítják.
27. elmaradt szentségek pótlása, vallásgyakorlás, közösségépítés