Mai napon Ferenc pápa bejelentette annak a 19 főpapnak a névsorát, akikből bíborost fog kreálni a jövő hónapban (ld. a magyarkurir.hu cikkében). A kiválasztott bíboros-jelöltek személyéből sokan, sokféle következtetést próbáltak levonni azzal kapcsolatban, hogy milyen irányvonalat fog követni a Katolikus Egyház.
A kinevezésre váró bíborosok között van Vincent Nichols westminsteri érsek is, akit sokszor támadtak azért, mert túlságosan kompromisszum keresőnek tartották az általa felügyelt egyházmegyében működő katolikus LMBT közösség, korábbi nevén Soho Masses Pastoral Council tevékenységével kapcsolatban. Az ügy hátterét többször is elemeztük a jelen blogon, legrészletesebben egy éve, amikor úgy tűnt, hogy Nichols érsek szolgai módon végrehajtja a vatikáni parancsot, és betiltja a Soho miséket azután, hogy a keményvonalas Gerhard Müller váltotta a Hittani Kongregáció élén az engedékeny, korábbi san franciscoi érseket, William Levadat. Azóta azonban kiderült, hogy valójában nem egészen ez történt. A Soho miséket ugyanis egyszerűen csak áthelyeztette egy másik plébániára, amely – hogy, hogy nem – a Jezsuitákhoz tartozik, és azóta is rendszeresen meg tudják tartani saját istentiszteleti alkalmaikat a westminsteri egyházmegyében élő LMBT személyek.
Nichols korábban is összeütközésbe került a keményvonalas vatikáni bürokráciával (erről is beszámoltunk annak idején), de akkor is óvatosan elkerülte a nagyobb konfrontációt. Mindezek alapján nagyon érdekes kérdés, hogy miután Ferenc pápa fejére helyezi a bíbor színű birétumot, hogyan fog viszonyulni a Katolikus Egyházhoz tatozó LMBT közösség tagjaihoz.
Ugyanakkor éppen az előbb említett, konzervatívnak számító Gerhard Müllerből is bíboros lesz, ami a változások ellenzőit erősíti.
De a pápa bíborost kreál Lorenzo Baldisseri érsekből is, aki a Püspöki Szinódus Főtitkáraként egyik fő kezdeményezője és összeállítója volt annak a kérdőívnek, amelyet a jelen blogon is közzétettünk, amelyre beérkezett válaszok eredményeit jelenleg is folyamatosan publikáljuk, és amely a legtöbb elemző véleménye szerint történelmi jelentőségű reformok előkészítésének lesz az eszköze.
Mindezek összességében arra utalnak, hogy Ferenc pápa továbbra is nagyon bölcsen, óvatosan, de halad előre a Katolikus Egyház reformjának irányába.
Adja Isten, hogy minél inkább így legyen!
