A Vatikán által kezdeményezett felmérés kapcsán – melynek általunk is publikált kérdéseire beérkezett válaszokat korábban közzétettük a jelen blogon – sokszor, különböző megközelítésben merült fel annak lehetősége, hogy ez a felmérés esetleg a családról és az emberi társkapcsolatokról szóló egyházi tanítás megváltoztatását készítheti elő. A hazai katolikus hívek többsége (jellemzően a konzervatívabb gondolkozásúak) általában azt hangoztatták, hogy a felmérésnek nem volt célja a hivatalos egyházi tanítás megváltoztatása, és a vatikáni kezdeményezőknek nem volt semmiféle ilyen jellegű szándéka, ezért mindazokat, akik ilyen változásokban reménykednek, súlyos csalódások fogják érni.
A nyugat-európai és észak-amerikai katolikus hívek között azonban egyértelműen azok vannak többségben, akik mivel szükségesnek tartják a Katolikus Egyház Katekizmusának (KEK) korrekcióját a családdal, a házassággal, és a szexualitással kapcsolatban, úgy gondolják, hogy a vatikáni felmérésre is ennek előkészítéseként kerül sor.
Ez a nézetkülönbség, amely abban is megnyilvánult, hogy kitől várják a válaszokat a Püspöki Szinódus előkészítő dokumentumaiban feltett kérdésekre, a felmérés kezdete óta észlelhető, ahogy erről is szóltunk már. Az eltérő álláspontot képviselő katolikusok aránya földrajzilag nagyon markáns eltéréseket mutat (ahogy ezt is bemutattuk már egy korábbi posztban), azonban az utóbbi időben egyértelművé vált az is, hogy a KEK korrekcióját bizonyos morálteológiai kérdésekben nemcsak laikus hívek tartják elkerülhetetlennek, hanem vezető főpapok is (ld. az erről szóló írásunkat is).
Mindazonáltal komoly kérdésként merül fel, hogy hogyan történhet ez. Amint a QTC blognak a témával foglalkozó írása szellemesen megfogalmazza, biztos nem olyan egyszerű, hogy a Hittani Kongregáció egyszer csak kijelenti: „Bocs fiúk, tévedtünk. Itt van az új irány”. Ugyanakkor arra is felhívja a poszt szerzője a figyelmet, hogy nem igaz a konzervatív irányzat képviselőinek az a gyakran hangoztatott álláspontja, miszerint a katolikus tanítás soha nem változik – változott az elmúlt két évezred során is, és változni foga a továbbiakban is. Még Ferenc pápa is hivatkozott a katolikus tanítás fejlődésének szükségességére és elkerülhetetlenségére, de pont ez a kulcsszó, hogy itt fokozatos fejlődésről, és nem forradalomról, evolúcióról, és nem revolúcióról van szó. Ezután a poszt szerzője hivatkozik a Minnesota állambeli University of St Thomas jogász professzorának, Charles J Reid-nek a Huffington Postban megjelent írására, melynek címe: „A Katolikus Egyház és az azonos neműek házassága: hogyan tud fejlődni a katolikus dogmatika?”
Írásában a szerző abból indul ki, hogy az azonos neműek házasságával kapcsolatos kérdések nem függetleníthetőek általában az emberi párkapcsolatokra vonatkozó tanításoktól, amelyek viszont a „keresztény antropológia” alapjaira támaszkodnak. Jelenleg az antropológiai értelmezés II. János Pál pápa, emberi test teológiájáról kialakított álláspontjának felel meg, mely a férfi és a női test komplementaritására, és reprodukciós képességére helyezi a hangsúlyt. Nyilvánvaló, hogy minden erre az antropológiai megközelítésre alapozott teológia számára elfogadhatatlan az azonos neműek házassága. Nem vitatva azonban ennek a megközelítésnek a létjogosultságát, hozzátesz egy olyan szempontot, amely szintén teljességgel elfogadható a szexualitással és a házasság kapcsolatos katolikus gondolkodásmód számára, az emberi értelem és pszichológiai irányából megközelítve a kérdéskört. Emlékeztet arra, hogy Aquinói Szent Tamásnál is – akinek a szexualitásra és a házasságra vonatkozó következtetései igen nagy hatással voltak a legutóbbi időkig a témával kapcsolatos katolikus gondolkodásmódra – az emberi értelem alapos tanulmányozása kiemelt jelentőségű volt.
Ennek a megközelítésnek az alkalmazásával, figyelembe véve a pszichológia legfrissebb tudományos eredményeit is, eljutunk ahhoz a megkerülhetetlen felismeréshez, hogy az azonos neműek szexuális kapcsolata egyszerűen csak az egyik eleme az „emberi szexualitás természetes változatainak”. Márpedig ha ezt a logikai megközelítést a katolikus teológia komolyan veszi, akkor nem mondhatja a homoszexuális kapcsolatra, hogy az „objektíve rendetlen”.
Ennél sokkal kevésbé ismert azonban az a szempont, amelyet a házassággal kapcsolatban fejt ki írásában a szerző. Hivatkozik Szent Ágostonra (amint tette ezt 1930-ban XI. Pius pápa, a Casti connubii kezdetű enciklikájában), aki a „házasság javai” közül hármat emelt ki: az élet átadását, a házastársi hűséget és a szentséget, melyből a házasság felbonthatatlansága következik. Ugyanakkor Szent Ágoston írásának elején a házasságot úgy definiálja, hogy az barátság („amicitia”), és a „házasság javai” közül nem a gyermekáldást tekinti a legfontosabbnak, hanem a két emberi lény közötti erős barátságot.
Így tehát a katolikus hagyományban is megvan az alapja annak, hogy a házasság fogalmába beletartozhasson az azonos neműek házassága is, azonban kétségtelen, hogy számos kérdést kell még megválaszolni ehhez, amelyek viszont már nemcsak az azonos neműek közötti kapcsolatot érintik. Ilyen pl. az a tanítás, mely Szent Ágoston óta része a katolikus katekizmusnak, és amely szerint minden szexuális érintkezésnek – legalább elméletileg – nyitottnak kell lennie a megtermékenyülésre. Ez az a tanítás, amely jelenleg is meghatározza a fogamzásgátlók használatával kapcsolatban a Katolikus Egyház hivatalos álláspontját, amelyet – a korábban már hivatkozott felmérés adatiból, és a vatikáni kérdésekre érkezett válaszokból láthatóan – a világ nagy részén a katolikus hívek döntő többsége nem fogad el, nem tart a sajt maga számára irányadónak. Ugyanakkor az ezen kérdésekkel összefüggő konzultáció hatalmas feladatának az elvégzése már megkezdődött. A rendkívüli szinódus előkészítése során világossá vált, hogy Németországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban és Luxemburgban közel száz százalékban elutasítják a katolikusok ezt a szent ágostoni elvet. Mindezek alapján várható, hogy ezen a téren is bekövetkezzen a katolikus katekizmus fokozatos fejlődése, és ezért nem lehetetlen az azonos neműek házasságára vonatkozó katolikus tanítás megváltoztatása sem.
A kép forrása: http://bilgrimage.blogspot.hu/2013/09/professor-charles-reid-to-us-catholic.html
