Nyugati tér. Néma a tömeg.
Villamos megállójában káromkodás töri meg a villamosra várakozók hol együtt érző, hol nemtörődöm csendjét.
A közvetítő kocsit és törtető autóst rendőrautó süvöltő brekegése utasítja rendre.
A befutó villamosra megkönnyebbülve beszállva egymást ölelő két lány észlelése villan át érzékszerveimen. Ők a gyász miatti fájdalomukat fejezik ki? Aztán a körúti villamos hétvégi utazó közönségének pásztázó tekintete rá sem hederít a két megálló alatt egymás ölébe, aztán szolid csókolózásba átcsapó lány ottlétére.
Diplomáciai konvoj villog a villamos mellett. Ők az EU elnökségre, a hatalom csiholására, vagy épp a gyászra, netán a felelősségre gondolnak?
Életek sokai múltak el környezetünkben is az utóbbi időben felelőtlenség által.
Szóljon a meghaltakért ez a bejegyzés.
