Az Alkotmánybíróság döntése Magyarországon is gondolkodóba ejtette kicsit azokat, akik eddig oly magabiztosan képviselték saját „kultur-homofób” álláspontjukat. Hiába gondolták korábban sokan úgy, hogy mivel a kétharmad a magyar jogrendben mindenre elég, simán le fogják tudni nyomni a parlamenti ellenzéket a Ptk. módosítás kapcsán, még akkor is, ha ezzel további támogatókat veszítenek a kormánypártok, az Ab döntés után kis elbizonytalanodás érződött a Fidesz kommunikációjában. Ezzel szemben a KDNP ismét elővette a szokásos kommunikációs sémákat: „az élettársi kapcsolat egy szabad, kötöttségektől mentes kapcsolat, amelyre nem is szabad rákényszeríteni a házassággal együtt járó jogkövetkezményeket”, „Nem arról van szó, hogy a pártnak kifogása lenne az egynemű élettársak kapcsolatával szemben, ám a család fogalmát továbbra is meg szeretnék védeni” – idézi Harrach Pétert az inforadio.hu.
Ez a képmutatás nem magyar sajátosság, ahogy arra egy korábbi posztban is utaltunk már, és úgy tűnik, hogy a magukat a konzervatív értékek legfőbb őrének tekintők továbbra is ragaszkodnak ehhez a stratégiához. Még a The Guardian online kiadásában két nappal ezelőtt is egy hosszú cikk jelent meg „A tolerancia nem elegendő az együttélés művészetének megértéséhez” címmel, melyben a szerző ugyan azzal kezdi, hogy „bátorító a melegházasság támogatásának növekedését látni”, mert „ez azt mutatja, hogy a társadalom nyitott minden féle ember iránti toleranciára”, de utána demagóg érvek jönnek a melegházasság ellen. Mint írja: „Sok keresztény nem azért ellenzi a melegek házasságát, mert mi homofóbok lennénk, vagy elutasítanánk a melegek emberi méltóságát, hanem azért, mert a melegházasság – úgy gondoljuk – végső soron rákényszeríti heteroszexuális világ viselkedési szabályait a melegekre.” Azt, hogy ez a képmutató kommunikációra épülő stratégia milyen szinten átgondolt, és tudatos az azonos neműek házassági egyenlősége ellen küzdők, azt elutasítók részéről, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy még a melegek között is kerestek – és találtak is – szövetségeseket hozzá. Amint arról a jelen blog egy korábbi posztjában beszámoltunk, Franciaországban egy olyan homoszexuálisokat tömörítő egyesületet is létrejött, amelynek vezetője nyilvánosan állást foglalt az azonos neműek házasságának legalizálása ellen, és a szervezet jelmondata: „Házasság nélkül vidámabb (melegebb)!” Az azonos neműek házassági egyenjogúságát elutasítók tehát nemcsak Magyarországon érvelnek úgy, hogy ők tulajdonképpen csak „mentesíteni akarják” az azonos nemű élettársakat (Magyarországon még a különneműeket is!) a kötöttségektől, miközben valójában meg akarják őket fosztani azoktól a jogoktól, amelyek a házastársakat megilletik.
Érthetetlen, hogy ezt hogyan rendezik el saját lelkiismeretükkel a magukat hívő keresztényeknek tartó emberek.
