Célegyenesbe fordult a választási kampány. Az ellenzék lényegében összeállt, és bár a színfalak mögé még nem lehet belátni, a megszülető-félben lévő megállapodás arra utal, hogy meglesz az erős baloldali összefogás, mindenki le fogja nyelni a neki kiosztott békát, és alkalmazkodni fog az ellenzék az új választási törvény diktálta kényszerhelyzethez. Ez azzal jár, hogy a baloldali ellenzékben ott lesz mindenki, akitől saját korábbi párttársaik is meg akartak végre egyszer, s mindenkorra szabadulni, de hiába. A választási törvény segítségével a kormányoldal konzerválta a régi kádereket, akik így egy esetleges baloldali választási győzelem esetén vélhetően még sokkal nagyobb hatalomhoz juthatnak, mintha a kétfordulós választási rendszer megtartása esetén rendre vissza lehetett volna léptetni a legsötétebb figurákat.
Ugyanakkor a kormányoldal hibát hibára halmoz, Török Gábor saját blogjában erről is visszafogottan ír, amit persze tőle már megszoktunk. A kormánypártok támogatóit eltántorítani képes ügyek jelentős részéről azonban ebben a posztban szó sem esett, hiszen Török csak az utóbbi egy hét „termését” elemezte, de a korábbi elvarratlan szálak (pl. az izsáki rendőrségi brutalitás ügyében a politikai felelősség megállapításának elszabotálása) ugyanúgy hozzájárulhatnak ahhoz, hogy katasztrofális vereséget szenvedjen egy év múlva a Fidesz-KDNP. Mindeközben az európai gépezet is dolgozik tovább, ahogy arra szintén többször felhívtuk a figyelmet ebben a blogban (legutóbb pont egy hete), és ennek lehetséges következményei ma még fel sem becsülhetőek.
Ebben a helyzetben aligha lesz elegendő, ha a Fidesz vezetői pusztán a pártfegyelem szigorításával és még több PR eszköz bevetésével próbálják meg visszaszerezni a választási győzelemhez elengedhetetlenül szükséges ingaszavazatokat. A stabil pártpreferenciával nem rendelkező, örök hűséget egyetlen pártnak sem fogadó többség megnyeréséhez érdemi lépések kellenek. A rezsicsökkentés nagyon sokat hozott a Fidesznek, de kicsit túl hamar lecsengeni látszik a hatás, és félő, hogy pont a választások előtt fog szembesülni az ország azzal a várhatóan nagyon magas árral, amit ezért előbb-utóbb úgyis meg fog kelleni fizetnie az állampolgároknak. Az egyetlen terület, ahol tartósan és eredményesen tudna javítani támogatottságán a Fidesz, ha a közjogi kérdésekben engedne a nemzetközi nyomásnak és a hazai civileknek, akik pont most álltak fel a tárgyalóasztaltól, az információszabadság korlátozását célzó törvény keresztülverése miatt. Ha az alapvető jogok terén látványos és érdemi lépéseket tudna felmutatni a Fidesz, akkor hatékonnyá válhatnának a Laborc-Portik botrány megszellőztetésére épülő PR fogások, de addig aligha.
Akkor, amikor ennyire forrongó témává vált az egész világon, és azon belül Európában is az azonos neműek házasságának engedélyezése, kicsiny kockázattal tudna az ingatag szavazatokból visszaszerezni magának a Fidesz néhány százalékot, ha ebben az LMBT jogok kérdésében valami előremutató, gesztusértékű lépésre szánná el magát. Ez lehetne akár a büntető törvénykönyvben a homofób indíttatású bűncselekmények minősítésének megerősítése, egyértelműsítése is, amire a korábbi posztokban már többször (legutóbb két napja) megemlített homofób gyilkos esete jó apropót is szolgálhatna. Most lehetne ezt úgy interpretálni, hogy nagyobb veszteséget ne okozzon a szélsőjobbról remélt támogatók körében sem, és egyértelmű gesztus legyen az alapvető jogok iránt fogékony ingaszavazók számára is.
De jó lenne, ha ezt felismerné most a Fidesz vezetése!