Az elmúlt napokban a hazai híradások is beszámoltak arról, hogy az indiai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a homoszexualitást dekriminalizáló alacsonyabb szintű jogszabályt, mondván, hogy azzal nem lehet érvényteleníteni azt a több, mint száz éves törvényt, mely még a brit gyarmati időkből származik, és amely természet elleni bűncselekményként kezeli az azonos neműek szexuális kapcsolatait. A bírósági döntés vélhetően jogszerű, ugyanakkor az indiai politikai erőviszonyok fényében erősen aggályos, mivel újabb súlyos kockázatokat rejt, az Indiában amúgy is gyakran törvénytelen támadásoknak kitett LMBT közösség tagjai számára.
A bírósági döntést követő egyházi reakciókról számol be a New ways ministry blog legfrissebb posztja, melyből kiderül, hogy az indiai katolikus vezetők egy része, köztük a nyolcfős pápai tanácsadó testület egyik tagja, Oswald Gracias Mumbai bíborosa egy újságírói kérdésre azt hangsúlyozta, hogy a Katolikus Egyház nem támogatja a homoszexualitás kriminalizálását, annak ellenére, hogy egyébként a homoszexuálisok házasságkötésének engedélyezését is ellenzi. Mint mondta: „A Katolikus Egyház ellenzi a melegházasságot, de azt tanítja, hogy a homoszexuálisok emberi méltóságát ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint bármely más emberét, ezért elutasítja a velük szemben alkalmazott jogtalan diszkriminációt, zaklatást és bántalmazást.”
Mindez teljesen logikus, mégis váratlanul pozitív, és reményt keltő. Eddig ugyanis a hivatalos katolikus megnyilatkozások rendszerint nem álltak ki az LMBT közösséghez tartozók emberi jogai mellett akkor sem, amikor egyértelműen és nyilvánvalóan megsértette azokat valamely állam, vagy közösség. Így pl. soha, egyetlen szóval nem tiltakoztak a homofób orosz törvénykezés ellen, melynek közvetlen következményeként embereket bebörtönöztek, de ami ennél sokkal nagyobb baj, a közvetett következmények, mely az LMBT emberekkel szemben elkövetett gyilkosságok, és erőszakos bűncselekmények voltak, amelyek egyre nagyobb számban fordultak elő a törvény elfogadása körüli időkben, és azóta is. Indiában a katolikusok egy része úgy látszik már rájött arra, hogy a kisebbségi jogok védelme mindig, minden kisebbség számára fontos, ezáltal – miután mindenki valamilyen szempontból egy kisebbséghez is tartozik – az egész társadalom, a hatalmon levő többség tagjainak is alapvető érdeke. Érdemes megnézni, hogy ahol az LMBT jogok sérülnek, ott nagyon gyakran a Katolikus Egyház működését is akadályozzák, esetleg üldözik és büntetik is. Jól látható ez a közel- és közép-keleten, Észak- és Közép-Afrikában, és így van ez India számos tartományában is. Kívánatos lenne, hogy a katolikus vezetők világszerte sokkal határozottabban kiálljanak a kisebbségek jogainak védelme mellett akkor is, ha az adott kisebbség egyes követeléseivel – mint amilyen az LMBT emberek esetében a házassági egyenlőséghez való jog kérdése – nem is értenek egyet.
