Három nappal ezelőtt publikáltuk azt a posztot, amelyben elemeztük az ukrán válság eddigi tapasztalatai alapján az oroszok további lehetséges szándékait és törekvéseit. Később a hazai médiában is nagyobb hangsúlyt kapott annak a korábban végzett felmérésnek az eredménye, mely szerint a lengyelek kétszer nagyobb kockázatát látják egy esetleges kelet-európai orosz inváziónak, mint amennyire a magyarok, vagy pláne a szlovákok tartanak ennek lehetőségétől.
Amint a témával foglalkozó előző posztban írtuk is, az elmúlt évtizedek megtanítottak bennünket arra, hogy nagyon ébernek kell lenni, mert ami ma lehetetlennek tűnik, holnapra valósággá válik, ezért nem lehetetlen – bármennyire abszurdnak tűnik is ma még – egy olyan forgatókönyv, mely szerint hazánkban is zavargások törnek ki, amikre hivatkozva egyes politikai erők akár az EU-ból és a NATO-ból való kilépésünket, végül az orosz csapatok behívását kezdeményezzék. Az azóta kirobbant jobbikos botrányok máris megmutatták, hogy bizony nagyon is megvannak azok az emberek, akik egyrészt folyamatosan, nyíltan EU-ellenes és nyugatellenes szlogenekkel kampányolnak, ráadásul ahogy tudják, már most is szítják a társadalmi feszültségeket az országon belül, feldühítik a csőcseléket, akik leköpdösik a határon túli magyarokat, egyébként pedig jó eséllyel orosz kémtevékenységet folytató tagjaik támogatásából tartják fent magukat. És ezt a magyar hatásóságok eddig teljesen tétlenül nézték!
Pedig eddig sem volt titok a nyilvánosság előtt, hogy a Jobbik egy olyan demokrácia-ellenes szervezet, amelynek tagjai a demokratikus intézményrendszer felszámolását szeretnék, amint ez két évvel ezelőtt minden kétséget kizárólag be is bizonyosodott. Már akkor is feltettük a kérdést: Mi kell még egy párt betiltásához? Mivel azonban nem történt semmilyen érdemi hatósági intézkedés, a demokratikus jogrend megdöntése mellett immáron hazánk függetlenségének és szabadságának elárulását is elkezdték előkészíteni. Hogy lehet, hogy ezt még mindig tűrik az illetéke magyar hatóságok?! Ez tényleg hihetetlen!