Az amerikai médiában, az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoztak azoknak a katolikus iskolában dolgozó tanároknak és adminisztratív alkalmazottaknak az ügyével, akiket azért rúgtak ki állásukból, mert kiderült róluk, hogy azonos nemű partnerükkel összeházasodtak, sőt olyan eset is volt, hogy az egyházi alkalmazásban álló, hagyományos családban élő anyának kellett otthagynia a munkahelyét, mert a gyermeke kötött házasságot azonos nemű társával. A témával pár hónappal ezelőtt a jelen blogon is foglalkoztunk, de mivel több hasonló esetről is beszámolt már a média, ezért ezekről évenkénti bontásban a Bondings 2.0 blogon egy összefoglalót is készítettek. Új fejlemény, hogy a Human Rights Campaign nevű szervezet segítségével az állásukból ilyen okokból eltávolított személyek, tehát maguk az érintettek levélben fordultak Ferenc pápához, azt kérve a Szentatyától, hogy egy személyesen kihallgatáson fogadja őket, és így első kézből ismerhesse meg a személyes történetüket, azt hogy milyen következményekkel járt rájuk, és a családjukra nézve, egyházi munkáltatójuk velük kapcsolatos döntése. Mint írják a pápának címzett levelükben: „Reménységgel töltenek el bennünket az elfogadásról szóló üzenetei, és a főpásztori vezetése alapján látjuk a lehetőségét annak, hogy az Egyház korrigálja ezeket a fájdalmas igazságtalanságokat.”

Ugyanakkor megjelent egy konzervatív katolikus honlapon is egy írás, ezzel a címmel, és szöveggel:

„Azért küldi az ember a gyermekét egy katolikus iskolába, hogy (A) befogadóbb legyen, vagy (B) megismerje az egyházi tanítást

Miért küldi az ember katolikus iskolába a gyermekét? Azért, hogy ott:

(A)    toleranciát és befogadást tanuljon, egyformán elfogadva mindenféle ideát és életstílust, egyenrangúnak ismerve el valamennyit.

(B)    a dráma tanár azt tanulja, hogy hogyan érzik magukat, akik a „Szivárványos emléknapon” előadják saját életstílusukat.

(C)    azt tanulják a szociológia tanáruktól, hogy minden vallásban van valami jó, és mindegyik egyformán igaz.

(D)   azt tanulják a tudomány tanáruktól, hogy a vallás egy butaság.

(E)    minden tanártól azt tanulják, amit a katolikus egyház tanít, és saját életükkel mutassanak példát a gyerekeknek, hogy hogyan kell ezt a saját életükben megvalósítaniuk.

Én már tudom a választ: az (E).

Azoknak az okostojásoknak, akik még mindig nem értik:

Ha valaki csak a toleranciára és a befogadásra akarná nevelni a gyermekét, az igénybe veheti az utcában lévő valamelyik állami iskola szolgáltatásait, a drága sportprogramokkal, úszómedencével, tanítási időn kívüli programokkal, amelyeknek az árát már úgyis kifizette az adódollárok formájában. Akkor nem kellene a katolikus általános iskolákban 3673 dollár (kb. 820.000 Ft), a katolikus középiskolákban 9622 dollár (2.140.000 Ft) tandíjat leszurkolnia.

Nem, én tudom, hogy miért: azért küldi valaki a gyereket a katolikus iskolákba, mert azt várja el, hogy teljes körű, tiszta nevelést kapjon: ismerje meg a katolikus társadalmi tanítást, a katolikus teológiát, a katolikus klasszikusok munkáit.”

A poszt szerzője itt egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet. A katolikus iskolák horribilis tandíját kifizető szülők elvárásai nem hagyhatóak figyelmen kívül. Így már érthető, hogy az amerikai katolikus egyház miért lép fel olyan keményen a melegségüket nyíltan felvállaló dolgozóikkal szemben, ami egyre nagyobb felháborodást okoz országszerte. Ezt a poszt írója így interpretálja:

„Csakhogy úgy tűnik, hogy a hírekben minden nap olvasunk arról, hogy a tanárok egyesülete, egy azonos neműek házasságát támogató, egy diákcsoport, vagy (borzalom!) egy szülői csoport támadja a katolikus iskolákat, hogy szálljanak le a magas lóról, és ne legyenek katolikusok.

Sok példa van rá, de hadd idézzek most csak kettőt, amely ma került elém” – írja a poszt szerzője, majd beszámol arról, hogy a change.org oldalon elindított aláírásgyűjtéshez már „500 dühös ember csatlakozott”, azt követelve, hogy Michael Barber, Oakland püspöke járjon közben annak a három tanárnak az ügyében, akiket a melegházasság felvállalását és támogatását kizáró „morális klauzulával” kiegészített munkaszerződés aláírásának megtagadása miatt rúgtak ki, és beszámolt a Ferenc pápának szóló, fent ismertetett levélről is.

A poszt a továbbiakban a szekuláris társadalomnak a katolikus vallás elleni támadásait elemezi, kijelentve azt, hogy az ilyen támadások ellenére a katolikus oktatásban továbbra sem fogadhatóak el az abortuszt, a melegházasságot és a szexuális szabadosságot támogató irányzatok.

Végül azzal fejezi be írását, hogy bár a katolikus tanítás alapján minden embernek meg kell adni a tiszteletet, tekintet nélkül a származásra, nemre, társadalmi helyzetre, vagy szexualitásra, de nem kell minden cselekedetet megengedhetőnek és helyesnek tartani, és nem lehet arra kényszeríteni a katolikusokat, hogy azt tanítsák az iskolákban, hogy minden irányzat egyenértékű, és Isten szemében minden életforma egyformán elfogadható.

Nagyon visszatetsző, hogy a hivatalos egyházi vezetést támogató szerző, az Egyházzal szembeni esetleges kényszerintézkedések ellen tiltakozik, miközben jelenleg pont az a helyzet, hogy az amerikai katolikus vezetők, a munkahelyük elvesztésével fenyegetve próbálják rákényszeríteni a tanárokat arra, hogy aláírjanak egy olyan munkaszerződés-módosítást, amely velük szemben egy aktuálisan teljesíthetetlen elvárást támaszt, amit ebből adódóan ők nem tudnak vállalni.

Hazai katolikusok is gyakran hangoztatták, és a kirúgásokban érintett amerikai munkavállalókkal szemben is az a legfőbb érv, hogy a szülőknek joguk van ahhoz, hogy saját gyermekük nevelése során ragaszkodjanak a Katolikus Egyház tanításával összhangban lévő oktatáshoz. Úgy tűnik azonban, hogy van olyan eset, amikor egyáltalán nem erről van szó, mivel nemcsak a Katolikus Egyház által fenntartott oktatási intézményekből távolítják el azokat, akikről kiderül, hogy azonos nemű társukkal házasságot kötöttek, hanem egészen másfajta tevékenységet végző egyházi intézményekből is. Kansas Cityben a szegények étkeztetését ellátó leszbikus nőt, Colleen Simon-t rúgták ki azért, mert összeházasodott azonos nemű partnerével, akivel egy felelősségteljes szerelmi kapcsolatban élt. A hölgy tehát nem oktatási intézményben dolgozott, olyan munkát végzett, amelyre túl sok jelentkező amúgy sem szokott lenni (jelenleg sincs, aki ellássa ezt a feladatot), de a helyi püspök, Robert Finn mégis úgy döntött, hogy nem végezheti tovább ezt a munkát. Minderről a faithfulamerica.org oldalon írtak, ahol egy petícióhoz is várják a támogató aláírásokat, melyben azt kérik Finn püspök úrtól, hogy engedje továbbra is dolgozni Colleen Simont.

Egyelőre azonban sajnos továbbra is az látszik, hogy a Ferenc pápa minden erőfeszítése ellenére, a katolikus klérus, és a hívek egy része számára két, egymást kizáró jelző, fogalom: a befogadó, és a katolikus.