Az idei kemény választási kampány végéhez közeledve talán sokakban felmerül a kérdés: van értelme elmenni szavazni? Van értelme részt venni ebben a színjátékban? A közvélemény-kutatók lényegében egyetértenek abban, hogy a Fidesz-KDNP biztosan megnyeri a választást. Az ellenzék a legtöbb helyen képtelen volt megállapodni, a visszalépések látszólag teljesen személyfüggőek voltak, nem születtek korrekt, transzparens megállapodások – mindez nem ösztönöz a részvételre.
A Momentum szlogene, „Van remény!”, kicsit üresen cseng annak fényében, hogy a mérések szerint nagyon távol vannak a bejutási küszöbtől, a nagyobb ellenzéki pártok képviselőinek megnyilatkozásai sokszor meggondolatlanok, vagy éppen hiteltelenek voltak, ami miatt őket sem lehet nyugodt lélekkel támogatni. Akkor mi értelme az egésznek?
Az érthető kétségeken túllépve azonban, érdemes a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok számait alaposabban áttanulmányozva dönteni. A mérhető pártok közül csak az Együtt tűnik valóban esélytelennek arra, hogy elérje a bejutási küszöböt. Vagyis, ha valaki nem akar a nagyobb pártokra szavazni, akkor is jó esélye van arra, hogy a szavazata nem vész el. A kutatócégek adatai közötti óriási különbségek, és a bizonytalanok magas aránya miatt jó esélye van a Momentumnak is arra, hogy elérje az 5 %-ot.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy van-e esélye érdemi változásnak, ha a Fidesz-KDNP csak kisebb, de azért a kormányalakításhoz elegendő többséggel nyeri a választásokat. Erre egyértelmű „igen” a válasz. A jelenlegi politikai berendezkedés (a NER) csak addig tud fennmaradni, amíg biztos többsége van. Ha ez meginog, akkor a NER kártyavárként omlik össze. Ha a kormánypártoknak csak minimális többsége lesz, akkor minden Fidesz-KDNP képviselő mérlegelni fogja, hogy meddig érdemes kitartania a jelenlegi politikai irányvonal mellett.
Ezért valóban óriási a tét. Mindenkinek részt kell venni a választáson, mindenkinek szavaznia kell. Átgondoltan, racionálisan.