A newwaysministry.org blog legújabb posztjában bemutatják Mark Dowd-t, akinek mostanában jelent meg önéletrajzi írása. Ennek eredeti címe és elérhetősége: Queer and Catholic: A life of contradiction. A szerző egy középkorú (58 éves), nyíltan meleg, katolikus hívő, aki egy ideig Dominikánus barátként belülről is látta a homoszexuális szerzetesek és papok helyzetét a Katolikus Egyházban, majd a BBC TV-s és rádiós újságírójaként nyíltan beszélt saját tapasztalatairól. Eközben jó kapcsolatban maradt a korábbi rendtársakkal, az őt szerető és elfogadó papokkal és hívekkel, kitartott a katolikus hit és vallásgyakorlás mellett, de tisztán és világosan rámutatott azokra a tévedésekre, amelyeket a hivatalos egyházi tanítás hirdet a homoszexualitással kapcsolatban.
A könyv szerzőjével készített interjúban olyan kérdésekre kapunk választ, hogy milyen ellentmondásokra utal a szerző könyv alcímében, hogyan fogadták szülei – akiknek dedikálta a könyvét – a coming out-ját, segítette, vagy hátráltatta a Dominikánusoknál töltött két év a spiritualitásának és a szexualitásának az összeegyeztetését, mivel tudják az LMBT emberek megajándékozni a Katolikus Egyházat, és miért kellene a melegeknek megmaradniuk a Katolikus Egyházban. A riporter utolsó kérdése a könyv szerzőjéhez: „Mint meleg katolikus, bízik-e abban, hogy az Egyház egyszer majd jobban fogja biztosítani a teljes egyenlőséget az LMBT embereknek?” A válasz elég elszomorító: „Az én életemben nem” – válaszolja a szerző, majd kristálytiszta logikával megmagyarázza, hogy miért nem várható változás az egyháznak a homoszexualitással kapcsolatos tanításában. Ennek természetesen semmi köze nincs azokhoz a mondvacsinált igei hivatkozásokhoz, az úgymond következetes egyházi hagyományhoz, amikre a fundamentalista szószólók hivatkozni szoktak, hanem két nagyon is evilági okot említ, ami miatt pesszimista (realista?) a jövőt illetően. Az egyik, az 1968-as Humana Vitae enciklika, melynek téziseit ugyan a katolikus hívek 90 %-a elutasítja, azonban ennek bármilyen korrekciója esetén a fundalmentalisták azonnal relativizálásról, egy csúszós lejtőn való elindulásról beszélne. A másik, az afrikai hívek megtartása, akiket már eddig is túl nagy arányban szippantott el az iszlám és a protestáns evangéliumi keresztény felekezetek. A hipokrita szellemben szocializálódott afrikai tömegek nagy számban szakadnának el Rómától, ha a Katolikus Egyház változtatna a homoszexualitással kapcsolatos tanításon. Márpedig ez a befolyás és a hatalom további csökkenésével járna, így aztán inkább beáldozzák a nyugati keresztényeket, akik nem utolsó sorban pont azért az embertelen és istentelen tanításért hagyják el az Egyházat, amivel az tönkre teszi a meleg katolikus hívek evilági életét, és megpróbálja elvenni tőlük az örök élet reményét is.
Nagyon tanulságos írás ez a könyv, melyet (talán titokban) remélhetőleg el fognak olvasni a katolikus klérus vezető tisztségviselői közül is néhányan, és elgondolkoznak azon, hogy helyes dolog-e a saját pillanatnyi pozíciójuk erősítése, vagy legalább is megtartása érdekében Jézus tanításától teljesen idegen egyházi tanításhoz ragaszkodni, ezzel megnyomorítva az Egyház sokmillió meleg és leszbikus tagjának életét.
