Előző írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi dolgozóknak úgy kellett idén januárban a munkájukat végezni, ügyeleti szolgálatot ellátni, túlórákat, délutáni, hétvégi és éjszakai műszakokat vállalni, hogy a munkáltatótól nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ezért járó fizetésről. A beígért béremelésről szóló, hatalmas médiakampánnyal kísért bejelentések végrehajtásának részleteiről ugyanis hivatalos munkaügyi dokumentumokat mindeddig egyetlen orvos, nővér, vagy más egészségügyben dolgozó munkavállaló nem kapott.
Írásunk megjelenése után két nappal, január 27-én (!) az Országos Kórházi Főigazgatóság a fenti levelet küldte meg az egészségügyi intézményeknek, melyben ezt írják: „A tájékoztatáshoz [vagyis az egészségügyi dolgozók tájékoztatásához] segítséget nyújtó dokumentum elkészítése, valamint a részletszabályok kidolgozása és egyeztetése folyamatban van.” Ez azt jelenti, hogy még most folynak a politikai egyeztetések arról, hogy konkrétan mennyit kapjanak az 5 nap múlva esedékes bérfizetéskor az egészségügyben dolgozók. Ezután így folytatódik a levél: „Mind a tájékoztatót, mind pedig a részletszabályozást szándékaim szerint 2021. február 3. napjáig megküldöm az Önök részére." Figyelembe véve, hogy az egészségügyi dolgozóknak február 28-ig alá is kell írniuk az új, szolgálati jogviszonyt tartalmazó szerződéseket, mert különben egy-két hónapos felmondási idővel megszűnik az állásuk, ez egy rendkívül méltatlan helyzetet fog teremteni az egészségügyi intézményekben. Miközben ugyanis a munkáltató képviselője is csak február 3-n kapja meg a részletes szabályokat, mindössze 17 munkanap fog a több száz, néhol több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények rendelkezésére állni a dolgozók személyre szabott szerződéseinek elkészítésére, a munkavállalók részére történő átadásra, az aláírt szerződések, vagy a visszautasításról szóló nyilatkozat átvételére, majd ezek alapján a szükséges munkaügyi intézkedések megtételére.
Ugyanakkor az egészségügyi ellátórendszerre a kormány hatalmas nyomást fog gyakorolni, hogy a szokásos feladataik mellett végezzék el a tömeges oltásokat, a politikai döntések alapján bevezetésre kerülő orosz és kínai vakcinákkal, hiszen a gazdaság fellendülését attól várja a kormányzat, hogy a magas arányú átoltottság gyors elérése után mielőbb fel lehet majd oldani a járvány miatt elrendelt korlátozásokat. Ez utóbbit persze már mindenki nagyon várja, de vajon megéri-e az, hogy néhány héttel hamarabb mehessenek az emberek újra kávézni, sörözni a vendéglátóhelyekre, azt az árat amit ezért fizetni kell, ha ne adj’ Isten az orosz, vagy a kínai vakcina alkalmazása olyan szövődményekhez vezet, amit a korrekt hatósági vizsgálatokkal ki lehetett volna küszöbölni?!
Előre látható tehát, hogy miközben az egészségügyi dolgozóknak alapvető egzisztenciális döntéseket kell hozniuk, adott esetben több évtizedes munkahelyi kapcsolatrendszert felrúgva, aközben a munkáltatóktól az irreális kormányzati elvárások miatt, szakmailag korrekt módon nem teljesíthető feladatokat fognak kapni a tömeges oltások érdekében. Ezzel szemben az egészségügyi szakdolgozóknak az orvosokéhoz hasonló mértékű béremeléséről továbbra sincs szó, ami a kvalifikált ápolókat és asszisztenseket egyre nagyobb arányban fogja a folyamatosan növekedő magán egészségügy, és – akik megtehetik, azokat – a külföldi munkavállalás irányába kényszeríteni.
