Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy az Önök által a legnagyobb jó szándékkal, de megfelelő szakmai előkészítés, valamint korrekt társadalmi egyeztetés nélkül 2020. október 6-n egyhangúan megszavazott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt (a továbbiakban röviden: Törvény) Magyarország Kormánya rendszerszerűen megsérti, veszélyeztetve az egészségügyi ellátás biztonságát, végső soron pedig a betegek esélyét a gyógyulásra és az életben maradásra. Fentiek alapján Önöknek, mint a népképviselt legmagasabb szintű intézményének, az Önök által képviselt magyar állampolgárok életének védelme érdekében sürgős döntéseket kell hozniuk a törvényes rend helyreállítása és az egyre súlyosabb válsághelyzet elhárítása érdekében.
Indoklás
A Törvény az új jogviszony létesítésével kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„19. §. (3) A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet 2020. november 30. napjáig írásban tájékoztatni kell. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2020. december 31-ig kell megkötni azzal, hogy azt 2021. január 1. napjától kell alkalmazni.
(4) Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés a (3) bekezdés szerinti határidőben nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. január 1-jével megszűnik.
…
(8) Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál e törvény egy, a 2021. január 1. napjától későbbi naptól alkalmazandó azzal, hogy e törvény alkalmazásának kezdőnapja nem lehet 2021. április 1. napjától későbbi időpont. A döntésről és annak tartalmáról az egészségügyi szolgáltató vezetője haladéktalanul tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert, a munkáltatót (ha az nem a szolgáltató vezetője) és az érintetteket, valamint a Magyar Államkincstárt.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az e törvény alkalmazásának a (8) bekezdés alapján meghatározott kezdőnapján alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.”
A Törvény idézett szakaszai alapján egyértelmű, hogy a jogalkotói szándék szerint az egészségügyi dolgozókat legalább 30 nappal az új jogviszony elfogadásáról, vagy elutasításáról szóló döntés meghozatala előtt írásban tájékoztatni kell az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról. Ezt a kötelezettségét a munkáltatónak nem szünteti meg az a lehetőség, hogy az egészségügyi szolgáltató vezetőjének döntése alapján az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál a Törvény egy, a 2021. január 1. napjától későbbi naptól alkalmazandó.
Ugyanakkor az országos kórház-főigazgató – az állami egészségügyi intézmények munkáltatója – 2021. február 3-án kiadott tájékozatója szerint a hatáskörébe tartozó egészségügyi intézményekben, tehát a kórházak és a rendelőintézetek többségében 2021. március 1-től kell az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatni a dolgozókat. Ebben a tájékoztatóban még számos alapvető jelentőségű juttatással kapcsolatban (pl. ügyeletek, készenlétek, túlórák, helyettesítések, kirendelések díjazása, a vezetői pótlékok meghatározása, stb.) csak annyi szerepelt, hogy azok a kórház-főigazgató által külön utasításban kerülnek megállapításra. A további részletszabályokat tartalmazó utasítások csak február 9-i dátummal jelentek meg, de az intézményekhez még később jutottak el. Ebből adódóan a 2021. március 1-től egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülő dolgozók nem kapták, nem is kaphatták kézhez a személyre szóló írásos tájékoztatást a velük kötendő új munkaszerződésről, a Törvényben meghatározott 30 nappal a közalkalmazotti státuszuk megszűnése előtt, és a legtöbb egészségügyi intézményben ez mind a mai napig nem történt meg annak ellenére, hogy így már biztosan kevesebb, mint nyolc nap fog a döntés meghozatalához a dolgozók rendelkezésére állni.
Amennyiben az új szerződést alá nem író dolgozók a munkaviszonyuk megszüntetését kimondó munkáltatói döntések ellen jogi eljárást kezdeményeznek a fentiekben összefoglalt törvénysértésre hivatkozva, akkor azt hazai, vagy nemzetközi szinten jó eséllyel megnyerik, és a bíróságok meg fogják állapítani, hogy jogosultak a több éves jogi eljárás alatt elmaradt fizetésükből, és az egyéb kiadásiakból fakadó károk megtérítése, amit az állami (költségvetési) források terhére kell majd megfizetni. Ez végső soron az adófizetők pénzének hűtlen kezelését jelenti.
Az anyagi vesztésegeknél sokkal súlyosabb következményeket okozhat az új szerződést alá nem író egészségügyi dolgozók munkaviszonyának megszűnése miatt azonnal bekövetkező kritikus munkaerő-hiány, amely – szemben az eddigi létszámhiányokkal – nem lassan, fokozatosan, hanem egyszerre több helyen, több intézményben okozhatja a betegellátás ellehetetlenülését. Emiatt a folyamatos ellátásért felelős Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adott esetekben nem fog tudni helyettesítő intézményeket sem kijelölni.
A fenti problémák miatt az illetékes kormányzati szerveket, Magyarország Kormányát terheli a felelősség.
Mindezeket figyelembe véve indokolt az Országgyűlés azonnali és hathatós fellépése a fenti problémák felszámolás érdekében.
