A Fidesz kormányzás kezdetén, 2010-2014 között a legtöbben hittek abban, hogy Gyurcsány Ferenc országlása után egy olyan korszak következik, amely a korábbinál igazságosabb, tisztességesebb és minden szempontból eredményesebb, amelyik valóban a nemzet felemelkedését fogja biztosítani. Az azóta eltelt idő tapasztalatai egész mást mutatnak. A kormánynak folyamatosan kétharmados többsége volt, és bármilyen változtatást végrehajthatott a társadalmi élet bármely területén, de az egyre súlyosabb válságjelenségek ma már egyre kevésbé leplezhetőek.
A kormánykritikus, ellenzéki beállítottságú, vagy stabil pártpreferencia nélküli emberek már 2014 előtt elkezdték felhívni a figyelmet a Fidesz politikájának embertelenségeire, de ezek akkor még elfogult vagdalkozásnak tűnhettek. Már akkor körvonalazódtak a társadalombiztosítási alapon járó egészségügyi ellátás egyre súlyosabb működési zavarai, amelyek miatt a kormányzattal szemben kritikus emberekben felmerült, hogy egy ki nem mondott, de tudatos politika az állami egészségügy fokozatos lezüllesztése, melynek kettős célja van. Egyrészt a magán egészségügyi ellátás egyre nagyobb arányú igénybevételének kikényszerítése a tehetősebb betegek részéről, amelybe ütemesen bevásárolták magukat a NER oligarchák. Másrészt – ami még durvább feltételezés volt – a szegényebb betegek, kisnyugdíjas idősek kiszorítása az egészségügyi ellátásból, mely miatt tőlük rövid időn belül megszabadulhat a társadalom. Természetesen bizonyítékok hiányában ma sem mondható ki, hogy az egészségügy szisztematikus tönkre tétele (amiről korábbi bejegyzésekben részletesen írtunk a jelen blogon) ilyen sanda szándékok miatt következett be, de aligha vitatható, hogy az elmúlt 12 évben folyamatosan romlott az állami egészségügyi ellátás hazánkban, és bár ma még senki nem tudja pontosan, hogy hányan halnak meg a megfelelő ellátás hiánya miatt, a betegek, a hozzátartozóik és az ellátó személyzet is pontosan tudja, hogy nem lehet elhanyagolható az ilyen áldozatok száma. Márpedig tény, hogy az elhunyt embereknek nem kell kifizetni a nyugdíjat, amiért egész életükben megdolgoztak, különösen, ha nincs olyan hozzátartozójuk, akik a szerényebb mértékű övegyi ellátásra jogosult lenne. Ha pedig kevesebben kapnak nyugdíjat, több pénzt lehet szétosztani a tűzhöz közelebb lévők között.
Lesújtó képet látunk az oktatás háza táján is, ami most már nemcsak a közvetlenül érintett tanárok, diákok és hozzátartozók ingerküszöbét érte el. Lassan-lassan mindenki kénytelen szembesülni azzal, hogy a tanárhiány miatt a magyar oktatás színvonala nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony lett, ld. a Pisa felmérések évről-évre romló eredményeit is! Milyen szándékok állhatnak az oktatás elsorvasztása mögött? Egyértelmű, hogy a tanulatlan, iskolázatlan embereket sokkal jobban lehet manipulálni a demagóg politikai szlogenekkel, melyek egyre fokozódó intenzitással törnek be életünk minden területére a kormányzati propagandagépezeten keresztül.
Van tehát egy ördögi logika abban is, hogy az egészségügyet tönkre teszik, meg abban is, hogy az oktatási rendszert szétzilálják, és hiába próbáljuk elhitetni magunkkal, hogy ennyire nem lehetnek elvetemültek, ha közben a mindennapjainkban egyre-másra szembesülnünk kell azokkal a tényekkel, amik a legsötétebb jóslatok beteljesülését igazolják.
