Az Európai Parlament (EP) LMBT munkacsoportjának honlapján egy olyan cikksorozatot közöltek, amelyben az egyes EP képviselőcsoportok állásfoglalásait idézték fel, a mögöttünk álló ciklus öt, általuk legfontosabbnak ítélt LMBT témájú szavazásával kapcsolatban, és ezek alapján kiszámították, hogy hány százalék volt az LMBT jogok érvényesítését támogatók átlagos aránya, az egyes képviselőcsoportokon belül. Mielőtt közzétesszük az általuk elkészített diagramokat, melyeken az EP képviselőcsoportok rövidített nevei szerepelnek, az alábbi táblázatban feltüntettük az adott EP frakció magyar megnevezését, hazai tagszervezetét (ha van, vagy tudható, hogy melyik párt akar odatartozni a jövőben), és egy-egy fontosabb külföldi pártot azoknál a képviselőcsoportoknál, amelyekben nincs, vagy nem érdemi a hazai pártok részvétele.
Az első állásfoglalás, amelyre vonatkozóan az egyes frakcióhoz tartozó képviselők szavazatinak arányai láthatóak a grafikonokon, az oroszokéhoz hasonló litván „antipropaganda” törvénnyel kapcsolatban született meg, 2009 szeptemberében. Az EP a VoteWatch.eu alapján 57% igen, 36% nem, 8% tartózkodás mellett elfogadta az állásfoglalást, amely felszólította Litvániát a szólásszabadságot korlátozó jogszabály megváltoztatására, aminek azonban Litvánia azóta is csak részben tett eleget.
A második jelentősebbnek tartott állásfoglalásban az EP 2011 szeptemberben arra szólította fel az EU-t és a tagországokat, hogy aktívabban álljanak ki az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában az LMBT személyek jogaiért. Ezt követően született meg az ENSZ történetében az első olyan döntés, amely alapján az emberi jogok közé kerültek a szexuális orientációval és a nemi identitással összefüggő kérdések. A VoteWatch adatai alapján nagyon sokan távolmaradtak a szavazástól (csak 586-an szavaztak a 736-ból), de akik részt vettek, azok 75%-ban támogatták, és csak 18%-ban ellenezték a javaslat elfogadását (7% tartózkodott).
2012 márciusában az EP képviselők arról szavaztak, hogy az EU állampolgársági jelentés kiegészüljön-e az LMBT családok szabad mozgásról szóló bekezdéssel, mely felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a szabad mozgás jogát minden EU állampolgárnak és családjának biztosítsák, sem a nemzetiségi, sem a szexuális orientáció alapján nem alkalmazhatnak semmilyen diszkriminációt. A kiegészítés konkrétan felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a szabad mozgás jogát nemcsak a különböző nemű házaspárok számára, hanem a regisztrált élettársak, és az életvitel szerűen egy háztartásban élők számára is biztosítaniuk kell, akkor is, ha azonos nemű párokról van szó. Ezt a kiegészítést a VoteWatch szerint a szavazásban részt vevő 605 képviselő 58%-a támogatta, 40%-a ellenezte, 2% tartózkodott.
A negyedik kiemelt téma az oroszországi homofób megnyilvánulásokat elítélő állásfoglalás volt, melyet 2012 májusában fogadott el az EP, a VoteWatch szerint a szavazatát leadó 594 képviselő 72%-nak igen szavazatával, 18% nem ellenében, 10% tartózkodás mellett.
És végül az idén februárban elfogadott Homofóbia elleni ütemterv, vagy közismert nevén Lunacek-jelentés, melyről a jelen blogon is részletes tájékoztatást adtunk, amelynek vitájáról, és szavazási eredményeiről mi is beszámoltunk, de a VoteWatch-on is megtekinthető a tételes szavazási lista. Mint emlékezetes, a szavazásban részt vevő 642 képviselő 61% igenel, 27%-a nemmel szavazott, míg 11% tartózkodott.
Mindezeket a szavazási arányokat frakciónként átlagolva kapjuk az egyes képviselőcsoportok összesített átlagteljesítményét, amely az utolsó ábrán látható.
Ezek alapján tényszerűen megállapítható, hogy csak a Zöldek képviselőcsoportja nyújtott az LMBT jogok érvényesítése szempontjából 100%-os teljesítményt, de a szocialista, a másik baloldali és a liberális frakció is közel ugyanilyen magas arányban támogatta az LMBT emberek egyenlő jogainak érvényesítését célzó javaslatokat. Most, amikor már csak „hármat alszunk” az európai parlamenti választásig, nem árt, ha mindenki végiggondolja a fenti szempontokat és ezek alapján álmodja meg magában, hogy vasárnap hova húzza a keresztet…
