Korábbi bejegyzésektől eltérően ez egy személyes hangvételű poszt. Eddig kerültem az egyes szám első személyű megnyilatkozásokat, mivel nem tartottam eléggé összeegyeztethetőnek azzal az inkognitóval, amelyet fenntartok magamnak a blog írásakor. Tekintettel azonban arra, hogy az elmúlt időszakban kissé jobban kinyílt az olló, írásaim olvasottsága és az azokra adott (illetve pont, hogy nem adott) visszajelzések száma között, indokoltnak tűnt ezt szóvá tenni. Nem hiszem, hogy csak azért nem kapok olyan számban visszajelzéseket, mert teljesen süket fülekre találnak szavaim. Az a kevés számú visszajelzés, ami érkezik, nem arról tanúskodik, hogy senki nem értene egyet velem, vagy egyáltalán ne értené senki a gondolataimat. Ezért tűnik úgy, mintha az a néhány ember, aki olvassa leírt szavaimat, megértené ugyan, talán részben egyet is értene, vagy valamilyen más véleményt formálna magában, de azt nem közli velem. Nem süketségről van tehát szó, hanem némaságról. Ki tudja miért?
Kaleidoscope és Prizma
2010.05.14. 11:36
Néma fülek
Címkék: személyes gondolatok vélemények visszajelzések
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kaleidoscope.blog.hu/api/trackback/id/tr512002380
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.