A fejlett demokráciákban is állandó politikai "gumicsontnak" számít a könnyű drogok használatának liberalizálása, itthon meg egyenesen szitokszóvá vált a konzervatív körökben ha valakiről azt mondták, hogy ezt támogatja. Jelen blog korábbi bejegyzése is reflektál már arra a jelenségre, hogy a könnyű drogok használatának engedélyezéséért küzdő irányzatokat a konzervatív beállítottságú emberek szívesen skatulyázzák be egy kategóriába a homoszexuálisok jogainak elismeréséért küzdőkkel, holott a kétségtelenül fennálló átfedések ellenére nyilván legalább ugyanekkora a két kérdéskört eltérően megítélők tábora. Ezt a sablonos, előítéletekből táplálkozó konzervatív megközelítést félretéve érdemes megvizsgálni tisztán a könnyű drogok liberalizálásának kérdését, és csak utána elemezni a lehetséges közös konklúziókat.
A biológiai, biokémiai, neurofiziológiai kutatások már évtizedekkel ezelőtt bebizonyították, hogy az emberi és az állati szervezetben kimutathatóak természetes módon jelenlévő (nem mesterségesen, kívülről bevitt, tehát endogén) opiátok, melyek egyes idegsejtek között az ingerület átviteléért, a neurotransmissio-ért felelősek. Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy vélhetően a mesterségesen bevitt kábítószerek ezeken az idegsejteken keresztül fejtik ki a hatásukat azáltal, hogy a természetesen képződő opiátok helyett ingerületbe hozzák az adott neuront. Ennek lehetnek közvetlen és közvetett formái, amikor adott esetben egészen bonyolult anyagcsere-folyamatokon keresztül, de mégis nagy biztonsággal és következetességgel alakul át a bevitt anyag (kábítószer) valamilyen biológiailag aktív, az idegsejtek egy részét ingerületbe hozó vegyületté. Nem elveszve a biokémiai részletekbe, már a leírtakból is könnyen belátható, hogy a különböző kábítószerek meglehetősen sokféle hatásmechanizmussal és támadásponttal, ebből adódóan számos eltérő mellékhatással és kísérő jelenséggel fejthetik ki a hatásukat, melyeknek azonban szükségszerű közös pontja az ember agyi "örömközpontjának" ingerlése, ami előfeltétele annak, hogy a fogyasztó akarja használni az adott drogot. Miután kimutatták, hogy az endogén opiátok viszonylag nagy mennyiségben szabadulnak fel az emberi szervezetben fizikai erőfeszítés, nagyobb izommunka hatására, nyilvánvalóvá lett, hogy annak, amit bárki megtapasztalhat saját magán ilyen erőfeszítést követően (a kellemes fáradtságot és enyhe bódulatot), jól beazonosítható biokémiai és neurofiziológiai alapjai vannak. A gyermeknevelésben is jól kihasználhatóak az endogén opiátok, és élnek is ezzel a szülők és a nevelők, amikor jól lefárasztják napközben a gyerekeket, és akkor könnyebben lehet őket kezelni, lefektetni este is. A sportolók fokozott endogén opiát expozíciója pedig hozzájárul ahhoz, hogy az aktív sportolás abbahagyását követően az átlagnál nagyobb a kábítószer használat kockázata náluk. Mindezek alapján tehát kimondható, hogy vannak olyan természetes kábítószer hatások melyekkel lehet és kell is kalkulálni, akár a nevelésben, akár az önnevelésben (ez utóbbira példa, hogy ha vaakit feldühítenek, akkor az ha elvonulva valamilyen fizikai megterhelést jelentő tevékenységet végez, akkor lenyugszik, de ad abszurdum a verekedésbe fajuló konfliktus kezelésnek is lehet magyarázata, hogy a fizikai erőfeszítés hatására a verekedő felekben felszbaduló endorfinoktól lenyugodnak, ha az adrenalin és noradrenalin szintjük csökkenésével redukálódik az ingerültséget fokozó hatás). Az is egyértelmű, hogy a kábítószerek biokémiai hatásmechanizmusának felismerése előtt már évszázadok, évezredek óta éltek az emberek ezen hatások mesterséges provokálásának lehetőségével. Akkor tehát, amikor napjainkban a különböző könnyű és kemény drogok neuro-biokémiai hatásmechanizmusa már többé-kevésbé ismert, logikusnak tűnik az a megközelítés, hogy csak a természetes módon felszabaduló kábítószerekkel lenne szabad az embereknek élniük, és csak azért, hogy ne kelljen hozzá fizikai megerőltetést (testmozgást) végezni, tényleg nem kellene engedélyezni a mesterséges bevitelnek semmilyen formáját. Persze a természetes és mesterséges, meg természetellenes megint csak messzire vezető, rengeteg vitára, ámításra és önámításra okot adó dolog (ahogy a vallásos neveltetésű drog fogyasztók mondani szokták a kábítószerként használt marihuána, az opiátok és a kokain is Isten teremtette növényekből, tehát természetes anyagokból származik), de azért itt van egy nem elhanyagolható különbség: a bevitel már aligha tekinthető a természetes alkalmazásnak, akár az intravénás kábítószerek, akár a cigaretta, vagy egyéb füst formájában beszívott anyagok esetében).
Mindazonáltal – éppen a természettörvénnyel kapcsolatos teológiai tanítások, és a félművelt hívők interpretációja körül kialakult vita miatt – lényeges tisztázni, hogy mi a viszonyunk a természetes jelzőhöz ebben a konkrét esetben és általában. A kábítószerekkel kapcsolatban most csak az emberi szervezetben – a korábbiakban leírtak értelmében természetes módon termelődő – kábítószer hatású anyagokra, ezek megjelölésére, definíciójára vonatkozott a természetes jelző. Önmagában ugyanis az, hogy valami „természetes” sem pozitív, sem negatív értéket nem hordoz. A természetes alapú, de kívülről bevitt kábítószerek ugyanolyan károsak, nemkívánatosak, mint a mesterségesen előállítottak. Ugyanakkor a kábítószer fogyasztást – annak ellenére, hogy az emberek többsége egyértelműen helyteleníti, az esetek többségében előbb-utóbb az érintett, és környezete számára káros következményekkel jár – önmagában nem lehet erkölcsileg minősíteni. Sokan a kábítószer fogyasztást önmagában is bűnnek tartják, ami pedig nem elfogadható, mivel nem lehet egyértelmű erkölcsi szabályokat rendelni hozzá. Ha mindazt, ami káros bűnnek tartanánk, akkor a dohányzás, az alkoholfogyasztás, sőt a magas koleszterin tartalmú ételek, vagy akár a túlzott szénhidrát és kalória bevitel is annak minősülne. Látnunk kell tehát, hogy a természetes – mesterséges, a káros – egészséges, bűnös – nem bűnös kategóriák nem feleltethetőek meg egymásnak, ezek különböző koordináták, melyek egymástól függetlenül tudnak változni. (A természettörvény kifejezés helyes morálteológiai értelmezése is csak arra vonatkozik, hogy a természetes emberi értelem veleszületetten törekszik a jóra, ami a lelkiismeret alapja. Semmi többre. Nem lehet belőle levezetni azt, amit a homofób emberek szoktak mondani, hogy mivel szerintük a homoszexualitás ellenkezik a természet törvényeivel, ebből adódóan az egyértelműen bűnös is.)
Összegezve: a kábítószerek jelenléte az emberek életében elkerülhetetlen, mivel belső termelődésük a fiziológiai folyamatok velejárója. Ugyanakkor kívülről történő bevitelük potenciálisan káros, ezért kerülendő.
