Hirdetés

Hirdetés

az ezer színű világ

Ennek a blognak a szellemi irányát talán a keresztény humanizmus szándéka jellemzi legjobban, de van benne mindenből egy kicsi, ami a körülöttünk lévő világban fontos.

Moderálási elvek

A kommenteket szükség szerint előzetesen, vagy utólag moderáljuk a blogon.

A blogon csak olyan hozzászólásokat várunk, amelyek:

- nem tartalmaznak súlyosan sértő, bántó kitételt sem egyes személyekre, sem az emberek bizonyos csoportjaira vonatkozóan,

- nem tartalmaznak személyeskedő megjegyzéseket,

- nem irányulnak mások személyes vallási meggyőződésének erőszakos megváltoztatására, értve ez utóbbi alatt a verbális erőszak bármely megjelenési formáját, és a tolakodó térítési kísérleteket is,

- nem tartalmaznak az egyes személyekre, vagy az emberek egyes csoportjaira vonatkozó erkölcsi ítéleteket, megbélyegzéseket,

- vita esetén értelmes, érdemi érveket tartalmaznak, és kerülik a felesleges szócséplést.

 A fenti szempontok tiszteletben tartásával mindenkinek várjuk a véleményét, észrevételét.

Friss topikok

Tematikus Kaleidoscope

Címkék

"keresztényüldözés" (1) "kettős mérce" (1) #LunacekYes (1) 1968 (1) 2010 (2) 2011 es népszámlási adatok (1) 2012 (1) 2013 (2) 2014 (3) 2015 (1) 2018 (3) 4th amendment of Basic Law (1) abszurd (1) act (1) activity (1) ádám miklós (1) adatok (3) Áder János (1) adósság (1) ádvent (2) aeeb (1) Afrika (2) agresszió (1) agyonverte (1) AI (1) AIDS (1) ÁJB (1) akarata (1) aktivitás (3) aktualizált (1) aláírás (2) alapelvek (1) alapjogok (4) alaptörvény (2) Alaptörvény (3) alapvető (2) alapvető jogok helyzete (1) alárendelése (1) Alaszka (1) alázat (1) áldás (1) ALDE (1) áldozatok (1) alföldi róbert (1) alkotmány (2) alkotmány-módosítás (1) alkotmánybíró (1) alkotmánybíróság (1) Alkotmánybíróság (4) Alkotmánymódosítás (1) alkotmánymódosítás (3) alkotmánymódosítás halasztása (1) alkotmányosság (1) alkotmányossági vizsgálat (1) alkotmányozás (16) alkotmány módosítás (2) államosítás (3) állásfoglalás (3) álláspont (8) álláspontok (1) álszent (1) amerika (1) Amoris Laetitia (2) and (1) Anglikán (3) anglikán (7) Anglikán Egyház (1) Anthony Kennedy (1) antifeminista (1) anti homophobia (1) ápolók (1) apostoli buzdítás (1) arab világ (1) Argentína (1) átalakítás (1) átélés (1) attitűd (1) Ausztrália (3) Ausztrális (1) Ausztria (1) avatás (1) az (1) azonos neműek házassága (148) A szeretet öröme (1) Bajnai (3) Balavány (1) Baldisseri (1) baleset (1) balog (1) baloldal (2) baloldali (1) bálványimádás (1) ban (2) Bara József (1) barbár (1) bátorítás (1) Bayer Zsolt (2) befogadás (4) befolyás (1) bejegyzett élettársi kapcsolat (2) bék (1) béke (3) békemenet (1) békesség (1) Belgium (1) belgrád (1) belgrade (1) belügyei (1) bérek (1) beszéd (1) beszélgetés (1) betegek (2) betiltás (1) betiltása (1) betiltotta (1) biblia (6) bigottság (1) bioetika (1) Bíróság (1) bírósági ítélet (1) birtalan balázs (2) bízni istenben (1) bizonyságtétel (1) bizonytalanság (1) Bizottság (1) bizottsági (2) bíztatás (1) Blessings (1) blog (3) bojkott (4) bölcsesség (1) boldoggá (1) boldogság (1) Boris Johnson (1) borzalom (3) boszorkányüldözés (1) botrány (2) botrányok (3) boycott (1) Brazília (1) breakdown (1) Brexit (1) Btk (2) Budapest (6) BUÉK! (1) bulányi atya (1) Bulgária (1) bűn (15) bűnbak keresés (4) bűnbánat (1) bűncselekmény (4) bűncselekmények (2) bundesliga (1) bűnös (1) büntetőjog (2) büszkeség (1) Cameron (1) Canterbury érsek (1) Cardinal Péter Erdő (1) Catholic (2) Catholic Church Reform (1) CCC (2) CCR (5) CDU (1) célkitűzések (1) centenárium (1) central (1) centralizáció (1) cenzúra (1) changes (1) Chile (1) christ (1) Church (1) civil (1) civilek (1) Coca-Cola (1) code (1) Coke (1) cölibátus (4) combat (1) coming out (5) conservatism (2) conservative (2) corona virus (1) Costa Rica (1) COVID-19 (5) crime (1) család (13) családgondozás (1) Családok Világtalálkozója (2) családon belüli erőszak (1) családvédelmi (1) csalás (1) csata (1) csatlakozás (1) Csehszlovákia (1) cserbenhagyás (1) cserkészet (1) csoportok (1) csoportosulások (1) CSU (1) Csvt (1) Dalai Láma (1) David Cameron (3) defenzív (1) demagógia (1) demográfia (2) demokrácia (1) demokratikus (3) demonstráció (2) demonstrációk (1) deprivation of-rights (1) determináció (1) developed countries (1) dialógus (1) disturbing (1) diszkrimináció (3) diszkrimináció elleni küzdelem (1) diversity (1) does (1) dokumentumfilm (1) DOMA (8) döntés (5) döntéshozói (1) döntéshozók (1) doodle (1) Dublin (1) Dúró Dóra (1) E-2014 (3) Easter (1) eastern (1) Ebola járvány (1) EBP (1) ecofin (1) economy (1) Ed Miliband (1) egészség (2) egészségügy (44) egyéni keresztút (1) egyenjogúság (2) Egyesült (1) egyetemisták (1) egyház (328) egyházak (2) egyházi (4) egyházi törvény (2) egyházüldözés (2) egyház biznisz (1) Együtt-PM (1) együttműködés (1) egyztetés (1) egzegezis (1) electorial (1) elégtelen (1) elemzés (1) életkor (1) élettársi (2) élettársi kapcsolat (2) elfogad (1) elfogadás (8) elfogadása (2) elfogadhatatlansága (2) elfogadó (1) elhallgatás (1) elhordozni (1) elimerése (1) elismerés (1) eljárás (1) ellen (7) elleni (7) ellentmondások (3) ellenzék (3) ellenzők (1) elmenők (1) elnökének (1) elnöki (1) elnökválasztás (4) elnyomás (1) előítéletesség (1) elutasítás (4) elutasító (2) elvárások (3) elvesztett (2) ember (1) emberek (1) emberi (67) emberiesség (1) emberiesség ellenes bűncselekmények (2) emberi jogok (12) emberi jogok védelme (1) emberjogi (1) Emberjogi (1) emberkereskedelem (1) emléknap (1) EMMI (1) enciklika (1) ENSZ (3) ensz (1) EP (10) ep (5) EP-választás (3) EPP (2) EP állásfoglalás (1) érdekeinek (1) érdekek (5) érdekesség (1) érdekképviselt (1) érdektelenség (1) Erdély (1) Erdő Péter (2) eredmény (1) erkölcsi (1) erőforrások (1) erőszak (3) erővonalak (1) érsebészet (1) érsek (1) érték (1) értékek (9) értékelés (2) értékelvűség (1) értékrend (1) értelmezés (2) érv (1) érvek (1) érvelési hiba (1) érvényesítése (1) és (2) esélyek (3) ESS (1) eszközök (1) észrevételek (1) ET (5) etnikai (1) eu (10) EU (45) európa (2) Európa (8) európai értékrend (1) Európai Néppárt (1) Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (1) european (1) eu jog (1) eu s (1) eu támogatás (1) evangélikus (3) evangélium (2) evangéliumi keresztények (1) évértékelő (2) evolúció (1) Exodus (1) extraordinary consistory (1) ex gay (2) fájdalmas (1) family (1) fariezeusok (1) farizeusok (3) fejlemények (1) fejlettség (2) fejlődés (2) feladat (1) felekezetek (1) felelősség (117) felelőssége (1) felelőtlenség (3) felkészülés (1) felmérés (5) felsőbbrendűség (1) feltámadás (4) feltételek (1) felületesség (1) felvilágosítás (1) ferencesek (1) Ferenc pápa (65) fiatalok (3) Fidesz (7) filozófia (3) fiúk (1) fogalmak (2) fogamzásgátlás (1) foreign (1) Fr. James Martin (1) FRA (1) frakcióvezető választás (1) Franciaország (10) fundamental (1) fundamentalista (6) fundamentalizmus (4) fundamental rights (2) futball (3) G-20 (1) G20 (1) gay (2) gay-pride (1) gay life (1) gay marriage (1) gay pride (1) gay relationship (1) gay rights (1) gay sex (1) GDP (1) gender mainstreaming (4) genesis (2) genetikai (2) genocídium (1) Gerhard Müller (1) gesztusa (1) globális (1) godolkodásmód (1) gondolatok (55) gondolkodás (1) Gondviselés (1) Google (1) Google-Analytics (1) gospel (1) government (2) governmental (1) grotesque (1) gyarló (1) gyarlóság (2) gyász (1) gyenge (1) gyermekgyilkosság (1) gyermekvállalás (2) gyermek nevelés (2) gyilkosság (2) gyilkosságok (2) gyűlölet (5) gyűlölet-bűncselekmények (1) gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem (1) gyűlöletkeltés (5) gyűlölködés (5) Gyurcsány (1) háború (2) háborús bűnök (1) hacker (1) hagyomány (1) hagyományok (1) halálbüntetés (1) haláleset (1) halált okozó testi sértés (1) hallgatói szerződések (1) hamis (1) hans küng levele (1) harag (1) hatalmi (3) határozat (1) határozati (1) hatáskör (1) hatások (4) hate (1) hatékonyság (1) hate crimes (1) hazard (1) házasság (8) hazug (1) health care (1) helyett (1) hiánya (2) hírek (1) hírlevél (1) hit (12) hit- és erkölcstan (1) hitelesség (4) hiteltelen (2) hiteltelenség (1) hittan (2) HIV (1) holokauszt (2) homofób (22) homofóbia (197) homofóbia elleni küzdelem (3) homophobia (5) homophobic (5) homophobic law (1) homoszexuális (13) homoszexualitás (213) homoszexulitással (1) Horvátország (1) hovatartozás (1) hozzáállás (5) hr (1) HRC (1) HRW (1) human (1) humanizmus (2) humánum (1) human rights (1) Hungarian (1) hungarian (1) hungary (2) Hungary (6) húsvét (5) HUXIT (1) HV (1) hvg.hu (1) I. világháború (1) IDAHO (2) Idaho (1) ideológia (4) időközi választás (1) igazság (2) igeértelmezés (1) igeolvasó kalauz (1) ígéretek (1) ii. (1) ILGA (1) ILGA-Europe (2) illiberális (1) imádság (1) imádságos virrasztás (1) ima a pápáért (1) imf (1) immateriális (1) index.hu (1) India (2) indikátor (1) indulatok (2) indulatos megnyilatkozások (1) inkorrektség (1) intergroup (1) interjú (1) interkonfesszionalitás (1) international (2) internet (1) intolerance (1) intolerancia (8) IOC (2) irak (2) iraki (1) Irán (2) irányvonal (1) irányzatok (1) írástudók (1) irodalom (1) Írország (10) irracionalitás (1) IS (1) ISIS (1) iskolai (1) ismeret (1) Isten (2) isten (3) iszlám (2) ítélet (5) itélkezés (6) ítélkezés (3) itt maradók (1) I Ferenc pápa (1) I János Pál (1) Jalta (1) James Joyce (1) jános (1) Jan Palach (1) járvány (19) játszmák (2) javaslat (3) javaslatok (3) Jávor (1) jelenségek (1) jelentés (1) jelentése (1) jelmondat (1) Jesuit (1) jesus (1) jezsuita (2) jezsuita blog (2) jézus (3) Jézus (2) Jézus eljövetele (1) jézus példája (1) jézus tanítása (1) jobbik (3) Jobbik (3) jobbközép (2) jobboldal (2) jócselekedet (1) jog (2) jogállam (3) jogállamiság (2) jogegyenlőség (1) jogi (1) Jogi Bizottság (1) jogok (104) jogrend (1) jogvédő (1) jövő (5) józan (1) józanság (4) jó kívánság (1) Justin Welby (2) kaleidoscope (1) Kaleidoscope blog (2) kalidoscope (1) kampány (5) Kanada (1) kanadai (1) kanonizáció (1) káosz (2) kapcsolat (3) Karácsony (4) karácsony (1) káros (2) kártérítés (1) kasztrálása (1) katekizmus (5) katolikus (250) kdnp (1) KDNP (5) kdnp fidesz (1) kegyelem (2) kegyelerm (1) KEK (7) kelet európa (1) kelet közép európai (1) kémügy (1) kényszervallatás (1) képmutatás (9) képmutató (1) kérdések (111) kérdőív (2) Kerényi Imre (1) kereső (1) keresztelő (1) keresztény (204) kereszténydemokrácia (4) kereszténység (3) kezdeményezés (1) kezelése (1) KHS (1) kiállás (2) kiátkozás (1) kibékülés (1) kihagyása (1) kihívás (1) kihívások (1) kiközösítés (2) kiküldés (1) Kincses Gyula (1) kinyilatkoztatás (7) kinyilatkoztatáselfogadás (1) Királyság (1) kisebbség (2) kisebbségek (1) kitartás (1) kiválasztottság (1) Klinghammer István (1) kockázatok (2) költségvetés (1) kommentek (1) kommunikáció (4) kompromisszumkeresés (2) kompromisszumkészség (1) kompromisszum keresés (1) konferencia (3) konfliktus (1) könyvdarálás (1) konzekvenciák (1) konzervatív (119) konzervativizmus (65) kórházak (2) korlátai (1) korlátozása (1) kormány (15) Kormány (6) kormánypárti (8) kormányváltás (2) kormányzati (19) koronavírus (17) köszönet (2) Koszovó (1) kötelezettségszegési (1) kötelező (1) következmények (3) következtetések (3) közélet (5) közlekedés (1) közösség (2) közösségi média (1) közösség vállalás (1) közvélemény (3) közvélemény-kutatás (2) közvélemény-kutatási adatok (1) kriminalizáció (1) krisztus (1) krisztus test (1) kritika (1) ksh (1) KSH (1) különbségek (1) külpolitika (2) kultúrharc (1) kutatás (2) küzdelem (5) KU Leuven (1) laikus hívek (1) lakosság (1) látens homoszexualitás (2) látkép (1) lebontása (1) Legfelsőbb Bíróság (6) légkör (1) legyilkolása (1) lehetőség (1) lehetőségek (1) lehetséges (1) lelkészképzés (1) lelkigondozás (2) lelkigondozó képzés (1) lelkiismeret (1) lelkivezetők (3) lelki terhek (1) lemaradás (1) lemondott (1) Lengyelország (2) leszbikus (1) levél (4) LGBT (3) lgbt (1) LGBT people (1) LGBT rights (2) liberális (5) liberálisok (1) liberalizmus (2) Libéria (1) lmbt (5) LMBT (187) LMBT jogok (3) LMBT közösség (2) LMBT örökbefogadás (1) LMBT párok (1) LMBT szülők (1) LMP (4) logikai ellentmondás (1) Lordok Háza (1) Lorenzo Baldisseri (1) love (1) Love commando (1) Lukácsi Katalin (1) Luxemburgi Bíróság (1) magalázás (1) Magisztérium (1) magyar (1) Magyarország (190) magyarország (12) mai kor (1) malawi (2) Málta (2) manhattani (2) manipuláció (1) marriage (1) Marx bíboros (2) maszk (6) máté evangéliuma (1) mean (1) média (10) megállapodás (2) megbékélés (1) megbélyegzés (2) megbocsátás (2) megdöbbentő (1) megelőzés (2) megemlékezés (1) megerősítés (1) megértés (2) meghallgatás (2) meghív (1) megítélés (8) megoldáskeresés (3) megosztottság (1) megsértése (1) megtisztulás (3) megújulás (18) Megváltó (1) megvetés (2) megvonás (1) meleg (3) melegek (2) melegfelvonulás (3) melegházasság (127) melegházasság ellenes (1) melegházasság elleni küzdelem (1) melegjogok (136) méltányosság (2) méltatlan (1) menedékjog (1) mentalitás (1) mérsékelt (1) Metodista Egyház (1) metroszexuális (1) Mexikó (1) migráció (5) Milla (1) miniszter (2) miniszterelnök (3) miniszterelnöki megbízott (1) Mission statement (1) misszió (4) missziós vasárnap (1) Mi Hazánk (1) MKPK (2) modell (1) módosítás (1) MOK (5) Moldávia (1) Momentum (2) monitoring (2) Montenegró (1) morális (9) morálteológia (11) MSZP (3) MTA (1) mulasztása (1) munkavégzés (1) murder (1) MVSZ (1) Nagy-Britannia (3) nagyböjt (1) nagycsütörtök (1) nagypéntek (1) napkeleti bölcsek (1) narth (2) nem (1) Németország (12) németország (2) nemi szerepek (2) Nemzeti Színház (1) nemzetközi (6) nemzetközi fellépés (1) Nemzetközi nőnap (1) népegyház (1) népességfogyás (1) népi (1) népszámlálás (1) népszavazás (13) népszerűség (1) népszerűség hajhászás (1) NER (1) nevelés (1) nézettség (1) Nichols (2) nigéria (3) nigeria (1) NMHH (2) NOB (2) nők elleni erőszak (1) nők védelme (1) normalitás (2) norvég (1) norvégia (3) nővérek (4) No Deal (1) nyilatkozat (4) nyílt levél (3) nyugdíj (1) obama (1) offenzív (1) OKFŐ (1) okok (2) oktatás (2) október 23 (1) ökumené (2) Olaszország (3) olimpia (1) oltár (1) oltás (1) önállóság (1) önbecsülés (1) önelfogadás (1) önérzet (1) öngyilkosság (2) önigazolás (1) önkormányzatok (1) Orbán Viktor (2) ördögi kör (1) Oregon (1) orientáció (1) orlandoi tömeggyilkossag (1) örökbefogadás (6) öröm (1) Örömhír (3) Oroszország (30) országgyűlés (3) országgyűlési (1) országgyűlési biztos (2) országok (1) ortodox (1) ortodoxia (1) orvosok (4) összefogás (3) összefüggés (1) őszinte (2) öszinteség (1) ösztönös (1) öt kenyér közösség (1) ovb (1) PA (1) PACE (2) Pakistan (1) pál (1) Pál apostol tanítása (2) pánszlávizmus (1) pápa (4) Párizs (2) párkapcsolat (4) partnership (1) pártpolitika (3) passzivitás (1) pasztoráció (4) pávatánc (1) pc. (1) pedofilia (3) petíció (2) petition (1) PFLAG (1) Piarista Rend (1) plakát (1) Poland (1) Polgári Törvénykönyv (1) policy (3) politician (2) politika (292) politikai (5) pope (1) populláció genetika (1) pr (2) PR (2) pride (5) Pride (6) privatizáció (1) process (1) program (4) programpontok (1) Prop.8 (1) Prop8 (3) propaganda (9) Proposition 8 (1) Ptk (4) pünkösd (1) püspöki (3) Püspöki Szinódus (7) püspöki szinódus (12) püspökök (2) Putyin (2) Quebec (1) radikalizálódás (1) rágalom (1) ragaszkodás (2) rappoteur (1) rcc (1) reaction (1) reakciók (1) referendum (1) reform (14) reformáció (1) református (6) region (1) registered (1) regisztrált (1) rekkers (1) reménység (2) rendezési jog (1) rendőrség (2) rendszerváltás (1) reparatív (3) report (1) részvétel (2) rights (2) Róma (1) Roman (1) Románia (1) rule of law (1) Russia (3) S&D (1) same sex marriage (1) sándor bertalan (1) sarkalatos (1) sarlatánság (1) scandal (1) Schiffer (2) Schönborn bíboros (1) scotland (1) segítség (4) Sensus fidei (1) sérelme (2) sértő megnyilatkozások (2) sharia (1) skócia (1) Slovakia (1) Sochi (3) sokszínűség (1) Spanyolország (1) SPD (1) sponsors (1) sport (1) statement (2) statistics (1) statisztika (2) Steve Grand (1) stílus (1) stonewall (1) strasbourg (1) stratégia (1) súlyos (1) Sundance fesztivál (1) surrogacy (1) synod of bishops (1) szabadság (1) szabadságjogok (2) Szabó Máté (2) szakmai (2) szakrendelők (1) szankciók (2) szégyen (7) szelektív (1) szélsőjobb (5) szélsőséges (2) szélsőségesek (5) szemben (1) személyes (1) személyiség (1) szemléletformálás (1) szentségek (1) szenvedés (1) Szerbia (2) szerelem (2) szerepvállalás (1) szeretet (8) szervezés (1) szervezet (1) szexbotrányok (1) szexuáletika (4) szexuális (1) szexualitás (5) szinódus (9) Szíria (2) Szivay Gergely (1) Szlovákia (5) szlovén (1) Szlovénia (2) szociológiai vizsgálat (1) Szocsi (13) szolidaritás (4) szponzorok (1) szülő (1) szülői szeretet (1) szülők (2) szuperkórházak (1) tagadás (1) tájrombolás (1) támadás (1) támadások (1) Tamás Gáspár Miklós (1) támogatják (2) támogatók (1) tanácsadó testület (1) tanítás (7) tankönyv (1) tanulmányi szerződés (1) tapasztalat (1) tapasztalatok (1) tárgyalás (2) tárgyi (1) társadalmi (194) társadalmi elutasítottság (1) társadalmi jelenségek (1) társadalmi kulturális (1) társadalom (13) társkapcsolatok (2) tartása (2) tavasz (1) tegyél (1) tél (1) téli olimpia (12) teológia (13) teológiai (1) teology (1) terápia (2) természetes (1) természettörvény (1) terrorizmus (2) térség (1) tervezete (1) therápia (1) tiltakozás (6) tiltás (2) tinédzser (1) tiszta (1) tiszteletben (2) többségi vélemény (2) tolerancia (182) Tonio Borg (1) Törökország (1) történelmi (2) történelmi egyházak (1) törvény (9) törvények (2) tradíciók (1) tradicionalis (1) traditions (1) transzparencia (2) transzperencia (1) transzszexuális (1) traumatológia (1) trendek (1) trón (1) trust (1) tudat (1) tudomány (3) tudományos (2) tüntetés (6) tyúkper (1) Uganda (2) új (3) Új-Zéland (2) újabb (1) újév (1) újraértelmezés (1) új bíborosok (1) új felsőoktatási államtitkár (1) UK (22) UKIP (1) ukrajna (2) Ukrajna (3) UMC (1) UMP (1) Unitárius Egyház (2) ünnep (2) ünnepek (1) Uruguay (1) US (1) USA (88) usa (4) USCCB (1) uszítás (1) üzenet (1) üzenete (1) vádaskodás (1) vadnyugat (1) válás (5) válaszok (42) választás (7) választási kampány 2014 (1) választások (4) vallás (2) vallási (4) vallási élmény (1) válság (9) változás (9) változások (4) value based (1) várható (1) vasárnap (1) Vatikán (28) Vatikáni Bank (1) Vatikáni felmérés (3) vatikáni felmérés (1) vatikáni kérdőív (47) védelem (5) védelme (2) végzettség (1) vélemények (3) Velencei Bizottság (3) vers (1) vétó (1) vezetői (1) vezetők (5) világ (2) világnap (1) világnézet (1) világnézeti (1) Világörökség (1) világtalálkozó (1) Vincent Nicols (3) violations (1) Virágvasárnap (1) virrasztás (1) visit (1) visszajelzések (1) vita (6) vízkereszt (1) vizsgálat (5) Walesa (1) Washington állam (1) way of thinking (1) what (1) winter Olympic Games (1) Winter Olympic Games 2014 (2) WMoF (1) záródokumentum (1) zene (1) Zöldek (1) zoltán (1) zsarnokoskodó (1)

Kaleidoscope évértékelő 2012

Kaleidoscope és Prizma

2011.11.20. 18:56 kaleidoscope

Kiútkeresés a válságból – gondolatébresztőnek (vitaindítónak?)

Címkék: globális válaszok lehetséges kihívások

A pár évvel ezelőtt amerikai hitelválságként induló, majd általános gazdasági világválsággá váló jelenségek hátterében egyre nagyobb valószínűséggel azok a globális problémák állnak, amelyekről már évtizedek óta beszélnek a legkülönbözőbb ágazati szakértők (közgazdászok, demográfusok , szociológusok, politológusok, ökológusok, stb.), de amelyekre eddig nem sikerült igazán megnyugtató megoldásokat találnia a politikai vezetőknek és döntéshozóknak, mert még nem kényszerítette rá őket az élet. Ebből adódóan most, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a globális kihívásokra megoldásokat kell találni, kapkodás és koncepciótlanság jellemzi a világ vezető nagyhatalmait irányító politikusok döntéseit, hatalmas vagyonokat emésztve fel a tűzoltás, a még nagyobb összeomlás elkerülése érdekében. Ebben a helyzetben indokolt lenne a hosszabb távon is elfogadható megoldást keresve végiggondolni a globális kérdésekre adható globális válaszok lehetőségét. Jelen írásban ezeknek a globális válaszoknak a lehetőségét keressük. A felmerülő lehetőségek általában ma még irreálisnak, futurisztikusnak hathatnak, és olyan felvetések csupán, melyeket természetesen sokkal alaposabban ki kellene munkálni ahhoz, hogy egyáltalán érdemi vitát lehessen folytatni róluk a tudományos és a társadalmi élet különböző szintjein. Tény az is, hogy számos olyan, nagyon színvonalas és alapos tanulmány, program és stratégia készült, melyek hasonló kérdésekre próbálnak válaszokat adni (a fenntartható fejlődés, az emberiség létét, túlélését fenyegető kihívások megoldását célozva), azonban ezek általában a megvalósíthatóság, a társadalmi és politikai felvállalhatóság jegyében nem lépnek túl bizonyos határokat, melyek ma még szinte tabunak számítanak a fejlett országok politikai kommunikációjában. Jelen írás hangsúlyozottan olyan tabudöntögető-gondolatébresztő anyagnak készült, melyet szabadon lehet vitatni, részleteiben és koncepciójában egyaránt, azonban vélhetően tényleg szükséges keresni azokat a globális válaszokat, melyeket előbb, vagy utóbb úgyis kénytelen lesz megadni a globális kihívásokra az emberiség. 

 

A legnagyobb globális hatásokkal járó kihívások jelenleg az alábbiak:

-        gazdasági és hitelválság: a fejlett országok kritikusan eladósodtak túlköltekezés miatt, ezért egyre kevésbé van forrás a további gazdasági fejlődésükhöz, ami a piacgazdaság törvényszerűségei miatt egyre gyorsuló recessziót okoz kezdetben a fejlett országokban, majd következményesen az egész világgazdaságban, ennek következménye egyre nagyobb elszegényedés, fokozódó társadalmi feszültségek, a nemzetközi konfliktusok fokozódó kockázata. A hitelező államok (Kína, arab országok) egyre nagyobb kockázati felárral kell hogy számoljanak, végső soron szembesülniük kell az eladósodott országok egyre nagyobb arányú fizetésképtelenné válásával, ami az „adós fizess!” elve alapján szintén a nemzetközi konfliktusok kockázatának fokozódásával jár.

-        demográfiai kihívások: a fejlett világban és Kínában egyre fokozódó népességfogyás, elöregedés, ugyanakkor a fejlődő és a szegény országokban demográfiai robbanás, túlnépesedés tapasztalható. A fejlett világban élő csökkenő népesség a rendelkezésére álló tudás és termelőeszközök segítségével továbbra is jelentős gazdasági potenciált képvisel, mely azonban a negatív demográfiai tendenciák miatt egyre fogyatkozó munkaerő, a hitelválság miatt egyre nehezebben hozzáférhető tőke, az általános gazdasági válság miatt szűkülő piacok együttes következményeként a gyorsuló gazdasági válság (egyfajta önrontó folyamat, „circulus vitiosus”) kockázatával terhelt. Tekintettel arra, hogy a válság munkanélküliséget okozó hatása erősebben érvényesül, a népességfogyás nem okoz munkaerő hiányt, ugyanakkor a foglalkoztatottság alacsony szintje és az elöregedésből fakadó növekvő inaktivitási arány a globális átlagot jóval meghaladó egy főre eső GDP egyre nagyobb arányú felélését, ebből adódóan a K&F visszaszorulását okozza, ami a fejlődés esélyeit csökkentve hozzájárul az önrontó gazdasági válságjelenségek felgyorsulásához. Ezeknek a negatív tendenciáknak a hatásait egyre nagyobb arányban a fejlett országok hitelekből ellensúlyozzák, ami a hitelválság (ld. előző pont) mélyüléséhez, eszkalálódásához vezethet. A hitelőzők közül Kína szintén egyre nagyobb demográfiai válsággal néz szembe, az államilag erőltetett születésszabályozás miatt a világ legnagyobb államában is egyre nagyobb gondot fog okozni az elöregedés, mely az ottani diktatórikus politikai rendszerrel is egyre kevésbé elnyomható társadalmi feszültségek forrása lehet. Mindez a hitelválságból fakadó kockázatokkal együtt Kína belpolitikájában a robbanásszerű változások, külpolitikájában a katonai konfliktusok kockázatának fokozódásával járhat. A fejlődő országok (India, Dél-Amerika országai) és a szegény afrikai országok demográfiai robbanása a fokozódó éhínségek miatt fokozódó biztonságpolitikai kockázatokat hordoznak (migráció, fegyveres konfliktusok), a humanitárius katasztrófák kezelésére egyre nagyobb anyagi áldozatokra lenne szükség az erre egyre kevésbé képes fejlett országok részéről, mely segítség nélkül azonban a folyamatok e tekintetben is önrontó módon vezetnek egyre súlyosabb helyzetekhez: a fokozódó éhínség, nyomor, a megállíthatatlan járványok miatt egyre romló egészségi állapotú, az iskolázottság hiánya miatt egyre nagyobb tömegekben képzetlen emberek alkalmatlanok az önfenntartásukat biztosító munkavégzésre. Munkaerejükre azonban a világgazdasági válság miatt amúgy sincs kereslet.

-        globális társadalmi-kulturális ellentétek: a világ hitelező országai és a hitelezettek közötti kulturális ellentétek (Kína részéről a kommunista vezetés érdekei, az arab országok részéről a vallási, világnézeti különbségekből táplálkozó fokozódó kölcsönös ellenségeskedés) miatt egyre mélyülő szakadék tátong, ami a korábban leírtak szerint a demográfiai kockázatokkal súlyosbított gazdasági, illetve hitelválság következményeit felerősítve, ideológiai, kommunikációs és propaganda hátteret teremtve tovább fokozhatja a nemzetközi konfliktusok kockázatát. A szegény országokban az éhínség és a nyomor felszámolása érdekében tett erőfeszítéseket is sok esetben akadályozzák a kulturális ellentétek, amelyek mind az egyes etnikai-vallási közösségek közötti konfliktusoknak, mind a fejlett országokkal szembeni ellenségeskedésnek a forrásai lehetnek.

-        ökológiai kockázatok: a túlnépesedés és a motorizáció együttes hatásaiként fellépő ökológiai kockázatokat (légszennyezettség, üvegház-hatás, globális felmelegedés, vízhiány, ózonpajzs károsodás stb.) a korábban leírt ökológiai és gazdasági és demográfiai válságjelenségek fokozzák. A fejlődő és szegény országokban lévő esőerdők kiirtását az érintett országok túlnépesedési problémái, adott esetben a fenyegető éhínség kockázata miatt egyre nehezebben lehet megakadályozni, ami az ózonpajzs csökkenését, az egyre nagyobb méreteket öltő ózonlyuk további növekedését eredményezi. A környezettudatosság esélyeit rontja az egyre tömegesebb képzetlenség, ami a szegénységgel együtt a még meglévő termőterületek elsivatagosodását, ezáltal az éhinség és a nyomor fokozódását eredményezik. Mindezek előre vetítik az ökológiai problémák miatt kirobbanó fegyveres konfliktusok kockázatát.

 

Az eddigi megoldási kísérletek

A felsorolt kihívásokra sok féle formában reagáltak a politikai döntéshozók, azonban ezek mindeddig nem tudtak érdemi változásokat hozni a fenyegető negatív tendenciákban:

-        a hitelválság és a gazdasági világválság miatt egyre nagyobb társadalmi konfliktusokat generálva próbálják a fejlett országok vezetői visszafogni a fogyasztást, különösen amiatt, hogy a gazdaság élénkítésére irányuló erőfeszítések az elmúlt években rendre kudarcot vallottak. Ennek a politikának a hátterében a kényszerítő tényezőkön túl az a remény feltételezhető, hogy a gazdasági és hitelezési válság önrontó folyamatai egy alacsonyabb fogyasztási szinten megállíthatóak és visszafordíthatóak.  Mindez azonban semmilyen érdemi megoldást nem tartalmaz a gazdasági és hitelválsággal szorosan összefüggő egyéb válságjelenségek (demográfiai, kulturális, ökológiai, stb.) kezelésére annak ellenére, hogy a fentiekből következően így nem sok esélye van a negatív tendenciák megfordításának.

-        parciális karitatív-humanitárius, oktatási-képzési, környezetvédelmi, stb. erőfeszítések, melyek bár eddig is hatalmas anyagi erőforrásokat emésztettek fel, önmagában minden ilyen akció csupán „csepp a tengerben”.

-        a demográfiai válságjelenségek kezelésére vonatkozó erőfeszítések között lehet a legtöbb vitatható, újabb konfliktusokat generáló megoldási kísérlettel találkozni. Az érintettek számát illetően a legnagyobb beavatkozás a kínai fellépés volt a túlnépesedés ellen, melynek keretében az állam büntette az egynél több gyermeket vállaló családokat. Ennek következménye most a Kínaiakat fenyegető szociális krízis, amely abból fakad, hogy a korábban a nagy családok által eltartott, ápolt, gondozott idősek a jövőben a nagy családok mesterséges visszaszorítása miatt megfelelő ellátás és segítség nélkül maradnak, a kínai társadalomban az idősek tömegeihez képest kevesebben lévő aktív korúak nem fogják tudni ellátni. Ugyanakkor azokban az országokban, amelyek számára ma jelent egyre nagyobb problémát a túlnépesedés, az erős állami irányítás hiányában, és az ugyanakkor annál erősebben élő kulturális hagyományok, valamint egyes – adott esetben a fejlett országokból származó – vallási előírások (ld. a katolikus egyház előírásait) miatt a túlnépesedés ellen a születésszabályozás eszközeivel nem akarnak tenni semmit. Ezek az államok lényegében tétlenül figyelik a demográfiai robbanás következményeit, legfeljebb annyit tesznek, hogy ideológiai, kommunikációs és propagandisztikus hátteret adnak a túlnépesedés elleni küzdelem hiányához, sőt ezen országok vezetői a saját politikai érdekeik mentén erősítik is az ezzel kapcsolatos elutasító közhangulatot. A fejlettebb országok népességfogyásának, elöregedésének megakadályozására szintén számos próbálkozás történt az elmúlt évtizedekben. Kezdetben, főleg Nyugat-Európában jó megoldásnak tűnt a pozitív vándorlási egyenleg elősegítése, jogi (ld. menedékjog), kommunikációs, propaganda módszerekkel (a befogadó, multi-kulturális társadalom eszményével), mely azonban egyre nagyobb ellenérzést váltott ki az őslakosokból és melegágya lett az idegengyűlöletre alapuló szélsőséges irányzatok megerősödésének. Kelet- és Közép-Európában inkább a vallásos világkép és arra alapozva a születésszabályozás elutasítása, a gyermekvállalás elősegítése vált hangsúlyossá, amely azonban nem hozott érdemi eredményt a születések számában, viszont hatékonyan hozzájárult az alternatív párkapcsolatok (élettársi kapcsolatok, azonos neműek párkapcsolatai) egyre radikálisabb elutasításához.

-        Az ökológiai kockázatok csökkentésére szintén meglehetősen csekély eredményeket sikerült felmutatni. Az üvegház-hatású gázok (CO2) kibocsátásának csökkentése érdekében megszületett kiotói egyezményt az USA, az egyik legnagyobb kibocsátó nem írta alá, és ha még sikerülne is valami hasonlót tető alá hozni, akkor is szembe kell nézni azzal, hogy a globális felmelegedés érdemi lassításához sokkal radikálisabban kellene csökkenteni a CO2 kibocsátást. Abban az esetben azonban, ha a kínai piacon a fogyasztási cikkek (köztük a gépjárművek) eladása elkezdené megközelíteni az ország lakosságszámához és GDP-jéhez mérten arányosnak tekinthető mértéket, és a fejlődő országokban is jelentősebb növekedés mutatkozna a fogyasztás és a motorizáció terén, akkor a CO2 emisszió csökkentésére irányuló erőfeszítések még sokkal kevesebb eredménnyel járnának. Az esőerdők megmentésére tett kísérletek (anyagi támogatás, nemzetközi egyezmények) ugyancsak eredménytelennek látszanak, az esőerdők kiirtása folytatódik.

 

Tanulságok és következtetések

Az előzőekben leírt megoldási kísérletek tapasztalatai alapján az alábbi következtetések fogalmazhatóak meg:

-        a gazdasági- és hitelválság megoldásához szükség van a jelenlegi hitelező országok felvevőpiacainak megnyitására

-        a fejlett országok gazdaságát a jelenlegi hitelezőkkel szemben egy komoly kereskedelmi aktívummal kellene növekedési pályára állítani

-        a hitelező országok számára a fejlett országoknak olyan árukat és főleg szolgáltatásokat kell eladniuk, amelyek egyrészt valós társadalmi igényeket elégítenek ki, nem növelik a környezeti terhelést és bevonják a fejlődő és szegény országok munkaerejét.

-        a szegény országokban a demográfiai robbanás kezelésére szükség van az aktív lakosság munkavégző képességének (egészségi állapotának, képzettségének) jelentős javítására az eddigieknél hatékonyabb és eredményesebb módon (aminek eszköze lehet egy un. „karitatív kolonizáció” – ld. mellékelten!)

-        a kulturális sokszínűség elfogadásának és békés egymás mellett élésének elősegítése érdekében az eddigi sikerek és kudarcok tapasztalatait figyelembe véve új megoldásokat kell keresni.

A fenti következtetések alapján a válságból kivezető út meghatározása

A hitelező országok lakosságának jelenlegi visszafogott fogyasztása részben az ezen országokat irányító kommunista, illetve monarchista, diktatórikus rendszerek vezetőinek önös érdekeitől vezérelt tudatos politikai döntések, részben az érintett országok lakosságának kulturális hagyományaiból fakad. Ebből adódóan felvevő-piacaik megnyitásához első sorban a politikai vezetők érdekeltségének megváltoztatására és a lakosság igényeinek felkeltésére van szükség. Az előbbinek logikailag két féle módja lehet: a jelenlegi hatalmi elit hozzáállásának megváltoztatása, vagy az elitváltás. Ez utóbbi történhet úgy is, ha a lakosság igényeinek növekedése lép át egy kritikus határt (ahogy ezt az arab tavasz során láttuk több arab ország esetében), bár egy olyan kemény és mindeddig stabilnak tűnő diktatórikus rendszerben, mint a kínai, kérdéses, hogy erre mekkora az esély. Igaz, hogy a kínai kommunista vezetők az elmúlt években meglehetősen nagy rugalmasságról tettek tanúbizonyságot minden olyan kérdésben, ami nem veszélyezteti az ő hatalmi pozícióikat, ezért nem zárható ki annak lehetősége, hogy partnerek lennének a lakosság igényeinek jobb kielégítésében, ha ebben magukat is érdekeltnek látják. Amikor a kínai növekedés motorjai: az olcsó és szinte „korlátlanul” rendelkezésre álló munkaerő a demográfiai változások miatt egyre kevésbé lesznek adottak, ugyanakkor az elöregedés miatt ismételten humanitárius válság fogja fenyegetni Kínát (ahol évtizedekkel korábban a mostani afrikai válsághoz hasonló túlnépesedés és éhínség fenyegetett), akkor a kommunista vezetés ismételten lépéskényszerbe kerül, aminek eredménye egy fokozatos piacnyitás lehet. Ugyanakkor a kínai kereslet jelentősebb növekedése – a fentiekből adódóan – nem annyira árukra, mint inkább szolgáltatásokra vonatkozóan várható. A kínai termelőeszközök egy része feleslegessé fog válni, melyeket a hatékony segítséggel munkaképessé tehető afrikai munkaerő számára tovább lehet adni. A kínaiak elöregedéséből adódó fokozódó szociális feszültségek oldására a fejlett országok know-how-ját felhasználva a fejlődő és a szegény országokból származó munkaerőt lehetne bevonni. Ezzel csökkenne a migrációs nyomás a fejlett országokon, ugyanakkor ehhez szükség van a kínai társadalom befogadására is. Ez utóbbira vonatkozóan az tapasztalat, mely a születésszabályozással kapcsolatban látható (az állam beavatkozott a legszemélyesebb magánszférába, amely más országokban heves ellenállást váltott volna ki, és Kínában mégis sikeres lehetett), arra enged következtetni, hogy ilyen irányú politikai döntés esetén a kínai társadalom vélhetően elfogadná az afrikai vendégmunkásokat is. Nem kétséges, hogy ez a megoldásnak vannak kockázatai, nem elhanyagolható veszélyforrások is azonosíthatóak, azonban az előnyei miatt mégsem elvetendő.

Előnyök

-        békés megoldás a hitelválság felszámolására, mivel a hitelező országok fogyasztásának növelésével a fejlett országok tudás és szolgáltatás exportja társul, így a fejlett országok eladósodása megállítható anélkül, hogy jelentős életszínvonal-csökkenést kellene elszenvedniük, a hitelezők tőkekoncentrációjának csökkenésével csökkenne a hitelezők és az eladósodottak között bármilyen konfliktus kirobbanásának kockázata

-        a hitelezők fogyasztása nem eredményezne lényegesen nagyobb környezeti terhelést a jelenleginél, szemben az árufogyasztás hirtelen növekedésével, amire eddig kevés eredménnyel járó erőfeszítéseket tettek a különböző iparágak (pl. gépkocsigyártás, műszaki cikkgyártás) vonatkozásában.

-        megelőzi az elöregedés miatt várható demográfiai krízis okozta társadalmi robbanást Kínában, hozzájárulhat a kulturális és vallási feszültségek csökkentéséhez az arab világ és fejlett országok között.

-        részben saját hazájukban (az elöregedés miatt Kínából a fejlődő és a szegény országokba áttelepülő ipari termelésben), részben a jelenlegi hitelező országokban (a fejlett országok know-how-jának felhasználásával kiépülő szolgáltató szektorban) jelentős számú munkahelyet teremt a fejlődő és a szegény országok polgárainak.

-        csökkenti a fejlődő és a szegény országokból a fejlett országokba irányuló migrációt és az abból fakadó feszültségeket.

Kockázatok

-        a megvalósítás szinte irreálisnak tűnő feltételek egyidejű teljesülésétől függ:

o   globális politikai konszenzus és elkötelezettség a fentiekben kitűzött célok megvalósítása érdekében, a végrehajtás koordinálásáért felelős szervezet számára a hatékony működést biztosító felhatalmazás megadása

o   jelentős befektetés a fejlődő, és különösen a szegény országok munkaerejének alkalmassá tételére (egészségügyi, szociális, oktatási-képzési szempontból egyaránt)

o   a végrehajtás során kirobbanó, előre várható (etnikai, kulturális, vallási különbségekből adódó) konfliktusok egységesen elfogadott standardok és módszerek alapján történő kezelése, ezáltal azok eszkalálódásának megelőzése.

-        a megvalósítás folyamán felmerülő, előre nem várt, nem tervezhető konfliktusok

 

Összefoglalás

A globális kihívások csak új, globális megoldásokkal kezelhetőek, melyekhez a politikai és gazdasági döntéshozók eddig nem tapasztalt együttműködési készségére és a média maximális kooperációjára is szükség van. Az ezekhez szükséges előfeltételek – a kockázatok beazonosítása, a lehetséges megoldások meghatározása – már ma is biztosíthatóak, ezért ebben a folyamatban mindenkinek ki kell venni a részét, akinek adottak az ehhez szükséges képességek és lehetőségek.

 

Melléklet

 

„Karitatív kolonizáció”

 

A gyarmatrendszer felbomlása óta a nagyhatalmak politikai beavatkozásai a fejlődő és elszegényedett országok belügyeibe, egy-két ENSZ BT, vagy más nemzetközi szervezet illetékes testülete által jóváhagyott katonai beavatkozáson kívül csak ineffektív politikai próbálkozásokban merültek ki (ld. pl. a legutóbbi Brit Nemzetközösségi tanácskozást is), melyek érdemi megoldásokat nem jelentenek, a gyakran súlyos politikai, emberi jogi és szociális problémákkal küzdő országok lakossága számára. A politikai (és annak speciális formájaként a katonai) szerepvállalás az elmúlt évtizedekben messze elmaradt a fejlett és a fejlődő, vagy szegény országok közötti gazdasági-kulturális kölcsönhatások mögött.

Felmerül, hogy szükség lenne egy teljesen új, jótékonysági célú gyarmatosításra („charity colonisation” – „karitatív kolonizáció”), amely ugyanúgy, mint a gyarmatosítás és a neokolonizáció felhasználná a fejlett országok gazdasági, politikai és katonai erőfölényét, de azokkal ellentétben nem azzal a céllal, hogy kirabolja, kihasználja a „gyarmatokat”, hanem azért, hogy biztosítsa a hatékony segítségnyújtást számukra. Döbbenetes pl. hogy az éhínségnek és a járványos betegségeknek a felszámolását ma nem ennek költségigénye akadályozza meg, hanem az érintett országok közbiztonságának és a működőképes jogállamiságnak a hiánya. Talán az jelenthetné a megoldást, ha a fejlett országok egymás között a jótékonysági erőfeszítések támogatása, biztosítása céljából osztanák fel a világ elmaradott részét, e tekintetben kicsit hasonló módon, mint ahogy ez a XVI-XVII. századtól a II. világháborúig többször is megtörtént a történelem folyamán, csak egészen más céllal, mint korábban.

A "karitatív kolonizációra" (a magyar szavak használatával talán erőltetettnek hangzik a szóösszetétel) már jelen formájában is biztosítana valamilyen mértékben lehetőséget az ENSZ Alapokmánya. A „XII. Nemzetközi gyámsági rendszer” című fejezet az Alapokmány 6. cikkében adott kizárási felhatalmazás érvényesítése esetén már most is alkalmazható lenne azokra az államokra, melyek képtelenek saját polgáraikat megvédeni az éhínségtől és a nyomortól, de szükség esetén természetesen módosítani is lehetne az Alapokmányt, ahogy erre többször sor is került az elmúlt évtizedek során. Egy biztos: hosszú távon tarthatatlan, hogy a nemzetközi közösség csak akkor avatkozik be egy állam belügyeibe, ha az államhatalom birtokosai, vagy ez utóbbiak tehetetlensége miatt más fegyveres csoportok népirtásba kezdenek, miközben az éhínségben és a megelőzhető, kivédhető járványokban – ugyancsak az érintett országok állami vezetésének alkalmatlansága, vagy különböző érdekeken alapuló politikai megfontolásai miatt – még sokkal több ember hal meg.

A „karitatív kolonizáció” azonban nemcsak azt jelentené, hogy be lehet avatkozni humanitárius katasztrófa esetén is (akkor is, ha az érintett ország vezetői pl. saját hatalmi érdekeiktől vezérelve ezt nem is kérik), hanem egy olyan tartós "gyámsági" rendszert, melyben egy arra képes és kész állam, az ENSZ felhatalmazása és kontrollja mellett (hasonlóan ahhoz, ahogy ez most is történik egyes fegyveres konfliktusok kezelése során, csak más céllal, más eszközrendszerrel és annál sokkal hosszabb időtartamban) gondoskodna a humanitárius katasztrófa elhárításáról és megelőzéséről. Ahhoz persze, hogy ezzel senki ne éljen vissza, és valóban karitatív célokat tudjon hatékonyan szolgálni egy ilyen rendszer, sok fontos részletet ki kellene munkálni, azonban ha a fejlett világ nem tesz valamit, akkor az éhező és nyomorban élő országokban élők egyre nagyobb kockázatot fognak jelenteni a fejlett országok békéjére és végső soron fennmaradására vonatkozóan is.

Miért lehet itt „gyarmatosításról” beszélni? A szükséges, az éhínség felszámolására irányuló, a korábbiaknál hatékonyabb fellépéseknek vannak olyan elemei, amelyek a gyarmatosítás módszereihez hasonlítanak, csak a cél, az eszközrendszer és a várható, illetve remélhető eredmény más. Természetesen a cél nem szentesíti az eszközt, semmilyen agressziót nem tesz elfogadhatóvá bármilyen "nemes cél". Tény azonban, hogy nagyon gyenge a segélyeket eljuttatni és szétosztani akaró emberek védelme, a segélyezés folyamatának, rendszerének hatásfoka. Ezért ezt a rendszert kell hatékonyabbá, eredményesebbé, ugyanakkor transzparensebbé tenni. Tudomásul kell vennünk az ENSZ fennállásának lassan 70 éves, és az EU elmúlt négy évtizedes tapasztalatai alapján, hogy a nemzetállamok szerepe és jelentősége nem csökken, a nemzetközi szervezetek nem tudják átvenni és hatékonyan működtetni az összes olyan feladatot, amelyeknek egyébként világpolitikai jelentőségük van, és ezért korábban úgy tűnt, hogy azokat a szupranacionális szervezetekkel hatékonyabban lehet majd megoldani. A feladatokat és a hatásköröket oda kell telepíteni, ahol a feladatok megoldása a leghatékonyabban biztosítható. Ez pedig – az elmúlt néhány évtized tapasztalatai alapján – a nemzeti szint maradt mind a mai napig a nemzetközi konfliktusok és a humanitárius katasztrófák kezelése esetében is. Ilyen szempontból Irak, vagy az utóbbi hónapokban Líbia nem jó példa, mert egyik esetben sem karitatív szándék indokolta a beavatkozást. Igazában még nincs precedens arra, hogy pusztán az adott ország kormányzatának tehetetlensége miatt, kifejezetten az éhínség és a nyomor miatt avatkoztak volna be a nagyhatalmak, arra meg végképp nincs, hogy ezt egy hosszú távú stratégia mentén hajtották volna végre. Annyiban tehát az általam hatékonynak tartott, újszerű megoldás hasonlítana a „gyarmatosításra”, hogy egy állam, (ugyan kezdetben az ENSZ felhatalmazása alapján, de) az operatív döntéshozatalban saját hatáskörben, hosszú távon hajtaná végre. Annyiban persze eltérne, hogy ebből a „gyarmatosító” állam semmilyen közvetlen hasznot (adó, koncesszió, stb.) nem húzhatna, ebből adódóan a „gyarmatosított” állam polgárai nem tekintenének ellenségként a „gyarmatosítókra”, és a „gyarmatosítók” is érdekeltek lennének abban, hogy ahogy a „gyarmatosított” ország képessé válna a hatékony önigazgatásra, a lehető leghamarabb megszüntessék a „gyarmati”, gyámsági státuszt. Ismét hangsúlyozni kell: nem jelentene a „karitatív kolonizáció” olyan nagyon nagy eltérést az ENSZ Alapokmány alapján már jelenleg is alkalmazható „nemzetközi gyámság” rendszerétől, csak hatékonyabb és eredményesebb lehetne annál, és egy kicsit kiterjesztőbb értelmezést tenne szükségessé a jelenlegi gyakorlatnál.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kaleidoscope.blog.hu/api/trackback/id/tr783398767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prisma 2011.11.22. 09:23:03

A tegnap hallottam egy tanulságos társasjátékról. "X" nagy kockázattal járó nagy egyéni nyereséget-veszteséget eredményezhet, "Y" kevés kockázattal járó, ám kevés nyereséget-veszeteséget hozó döntés. A feladat: közösségi amőbázás. Tapasztalat: egyedül a női szerzetesek voltak képesek Y-kat írni.
süti beállítások módosítása