A hétvégén két megmozdulás is zajlott Budapesten, melyeknek a kezdeményezői – elvben – a pártoktól független, civilek voltak. Nyilván nincs Magyarországon, de vélhetően az EU-ban sem olyan ember, aki egy kicsit is követi a magyar belpolitikai eseményeket, és ne tudná pontosan megmondani, hogy melyik rendezvényen mely pártok biztos szavazói vettek részt, de a hivatalos kommunikáció szintjén ezek mégis civil kezdeményezések voltak. Érdemes megvizsgálni ennek a jelentőségét abból a szempontból, hogy milyen hatásai és lehetséges következményei vannak ezeknek a megmozdulásoknak. Annak ellenére ugyanis, hogy az un. civil szervezők politikai kötődéseit nyilván sejtik azok is, akik az EU különböző testületeiben, a politikai elemzéseket készítő központokban és fórumokon fogják majd kiértékelni a hétvégi budapesti eseményeket, azért a hivatalos megnyilatkozásaikban kénytelenek azokat civil kezdeményezéseknek tekinteni és akként kezelni. Ez viszont – összhangban a kezdeményezők szándékával – azt a látszatot kelti, hogy itt a pártpolitikai kötődéseknél szélesebb, a pártpolitikától távol maradó emberek véleményét juttatták kifejezésre a megmozdulások résztvevői. Igaz ugyan, hogy ha a két rendezvényen összesen részt vett 3-400 ezer ember, akkor ez azt is jelenti, hogy nem vett rész rajtuk 9-9,5 millió, de ez most pont ugyanúgy irreleváns, mint amikor a választásokon a vesztesek azt kezdik számolgatni, hogy hányan nem szavaztak a győztesre. Ha valaki rosszindulatúan akarja interpretálni a dolgokat – márpedig minden üldöztetési téveszme nélkül is be kell látni, hogy azért mindig vannak olyanok, akiknek a pillanatnyi érdeke azt kívánja, hogy negatív fényben tüntesse fel a magyarokat –, akkor az joggal mondhatja, hogy a Magyarországon a civil közvéleményben ez a két irányzat van: Orbán Viktor szimpatizánsai, akik visszautasítják az EU Magyarországgal kapcsolatos bírálatait és a Klub rádió szimpatizánsai, akik kedvenc rádióadójuk megmentéséért küzdenek. Az előbbiek két nagyságrenddel többen vannak, és ezeken kívül más civil kezdeményezés Magyarországon nincs. Márpedig vélhetően a magyar emberek igencsak széles tömegei számára egyik kezdeményezés sem vállalható, egyikkel sem értenek egyet. A hazánkat érő méltánytalan kritikák elleni tiltakozó megmozdulás sem céljában, sem módszerében nem volt elfogadható sokak számára azok közül sem, akik 2010-ben még a FIDESZ-KDNP támogatói voltak, ahogy ezt többek között mindennapi.hu főszerkesztőjének blogbejegyzése is nagyon jól kifejezésre juttatja, de a Klub rádió „megmentéséért” tartott tüntetés sem tűnik különösebben adekvátnak az előzmények ismeretében.